Csúcstalálkozót akar. Trump a lehető leghamarabb találkozni akar Putyinnal
Fotó: Kreml
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy a lehető leghamarabb találkozni akar Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború befejezése érdekében – jelentette a Reuters csütörtökön.
2025. január 24., 09:262025. január 24., 09:26
Trump azt is elmondta, hogy szeretné megvizsgálni a nukleáris fegyverzet csökkentését.
„Nagyon szeretnék mielőbb találkozni Putyin elnökkel, hogy véget vessünk ennek a háborúnak” – mondta Trump videokapcsolaton keresztül, a davosi Világgazdasági Fórumon felszólalva.
– tette hozzá.
Később, a Fehér Házban tartott beszédében Trump megismételte, hogy kész azonnal találkozni Putyinnal.
„Minden nap, amíg nem találkozunk, katonák halnak meg a csatatéren” – mondta.
Trump azt is közölte, hogy
Trump kijelentette ugyan, hogy az Egyesült Államok békeerőfeszítései folyamatban vannak, de konkrét részletekkel nem szolgált.
A Kreml csütörtökön közölte, hogy nem lát különösebb újdonságot Donald Trump amerikai elnök fenyegetésében, miszerint új szankciókkal és vámokkal sújtja Oroszországot, ha nem egyezik bele az ukrajnai háború befejezésébe.
Kedden a Világgazdasági Fórumon Zelenszkij elárulta, hogy tárgyalások folynak egy találkozó megszervezéséről Trumppal.
„Mi vagyunk a partnere. Ismerjük az összes fájó pontot; elvesztettük az embereinket” – mondta.
– tette hozzá.
Trump azt is közölte, hogy
„Ha az ár csökkenne, az orosz-ukrán háború azonnal véget érne” – mondta a Világgazdasági Fórumon.
„Jelenleg az ár elég magas ahhoz, hogy ez a háború folytatódjon, le kell csökkenteni az olajárat, és véget kell vetni ennek a háborúnak” – tette hozzá.
Az OPEC 12 országból, köztük Irakból, Iránból, Kuvaitból és Szaúd-Arábiából áll, amelyek együttesen a globális olajellátás mintegy 30%-át biztosítják. Azzal, hogy az OPEC megállapodik az általuk termelt olaj mennyiségének csökkentéséről vagy növeléséről, drámaian befolyásolhatja a globális olajárat.
bár a Foreign Policy című szaklapban nemrégiben megjelent elemzés szerint valószínűleg hónapokba telne, amíg a Kreml háborús gépezetét jelentősen lelassítanák.
Donald Trump amerikai elnök további szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen szerdán, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben.
Egy másik Trump-politika – az amerikai olaj- és gázfúrások fokozása – szintén potenciálisan lenyomhatja az árakat és kiszoríthatja az orosz olajat.
Trumpot arról is megkérdezték, hogy a jövő évi Világgazdasági Fórum idejére létrejön-e békeegyezmény Ukrajna és Oroszország között.
– mondta.
Kínáról szólva azt mondta, hogy „nagy befolyásuk van a helyzet felett”, és reméli, hogy az Egyesült Államok együtt tud működni Pekinggel, hogy véget vessenek Ukrajna teljes körű megszállásának.
Egy nappal korábban Trump azt mondta, hogy ha nem születik hamarosan „alku” az ukrajnai háború befejezéséről, akkor nem lesz más választása, mint hogy
Válaszul a Kreml közölte, hogy semmi újat nem lát Trump fenyegetőzéseiben, miszerint szankciókat vezet be, ha nem születik megállapodás az ukrajnai háborúról.
Eközben Volodimir Zelenszkij a Bloombergnek adott interjújában, amelyből csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett, azt mondta:
Az államfő hangsúlyozta, hogy Oroszország megállításához milliós hadseregre van szükség. „Ha azonban Európa és Amerika kijelenti, hogy lehetetlen ekkora ukrán hadsereget fenntartani, és szükség van az ukrán fegyveres erők létszámának csökkentésére, akkor kontingensüket más csapatokkal kell helyettesíteni” – fejtette ki.
Hozzátette:
Zelenszkij biztosított afelől, hogy Ukrajna kész békefenntartó kontingenst fogadni.
Hangsúlyozta, hogy az ilyen csapatok hatékony segítséget nyújthatnak, de ez más országok „jó akaratán” múlik.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka egy helyi rádiónak adott, csütörtökön közzétett interjújában kijelentette, hogy háborúban sosincs „elég” emberi erőforrás és eszköz, ezért a rendelkezésre álló katonai állományt és fegyvereket észszerűen kell felhasználni.
– mondta arra a kérdésre válaszolva, mekkora a hiány az ukrán hadseregben katonákból, haditechnikából és fegyverekről.
Szirszkij múlt vasárnap a TSZN ukrán televíziónak nyilatkozva, közölte, hogy a mozgósítási lehetőségek nem fedezik a front személyi szükségletét, ezért a logisztikával és támogatással foglalkozó katonák egy részét a gyalogsághoz helyezik át – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
Hozzátette, hogy
A főparancsnok az interjújában arról is szólt, hogy szükségesnek tartja a cenzúrát a háború alatt, de – mint mondta – nem olyan szélsőséges formában, mint Észak-Koreában. Emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnában jelenleg érvényben lévő hadiállapotról szóló törvény számos korlátozást tartalmaz.
A cenzúra szükségességét például azzal indokolta, hogy titokban kellett tartani az ukrán erők Harkiv és Kurszk megyékben folytatott hadműveleteinek részleteit. Így
– magyarázta Szirszkij.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy interjúban kijelentette, hogy Észak-Korea idén legalább 150 darab KN-23 rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát, valamint tüzérségi lövedékeket és rendszereket tervez átadni az orosz erőknek.
Elmondta, hogy
„A legtöbb fegyvert ukrán csapatok ellen vagy oroszországi kiképzésre használják” – jegyezte meg.
Az ukrán főügyészi hivatal a Telegramon kiadott közleményében arról tájékoztatott, hogy orosz katonák a donyecki régióban újabb fogságba ejtett ukrán katonákat lőttek agyon.
A hat hadifogoly halála ügyében az ukrán rendfenntartók megkezdték a nyomozást.
„A hadifoglyok kivégzése súlyosan megsérti a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezményt, és súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősül” – mutatott rá a főügyészség.
A hivatal a múlt év végén közölte, hogy
Az ügyészség október-novemberben 13 esetben indított vizsgálatot 54 ukrán hadifogoly kivégzése ügyében, ami a 2024-es összes ilyen eljárás harmadát tette ki.
A Donyeck megyei ügyészség szintén a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a régióban lévő Kramatorszk és Kosztyantinyivka elleni orosz légicsapásokban meghalt egy 53 éves nő, három ember pedig megsebesült.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban 115 katonai összecsapást rögzítettek a fronton, az orosz erők a legtöbb támadást Donyeck megyében, Pokrovszk, Liman és Toreck, valamint a harkivi régióban lévő Kupjanszk térségében hajtották végre.
A kijevi katonai vezetés összesítése szerint
szerdán az ukrán erők megsemmisítettek hat orosz harckocsit, 62 tüzérségi rendszert és 72 drónt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szlovákiában a helyzet komoly, a feszültség szándékos fokozásának jeleit mutatja azzal a céllal, hogy a cselekmények túllépjenek a békés tiltakozások szintjén – jelentette ki Peter Pellegrini szlovák államfő.
A Kreml csütörtökön közölte, hogy nem lát különösebb újdonságot Donald Trump amerikai elnök fenyegetésében, miszerint új szankciókkal és vámokkal sújtja Oroszországot, ha nem egyezik bele az ukrajnai háború befejezésébe.
Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár szerdán ígértet tett arra, hogy mindent megtesznek azért, hogy „egységes és erős” Európát hozzanak létre a Donald Trump amerikai elnök által képviselt politika „kihívásával” szemben.
Törökországban őrizetbe vettek 11 embert, köztük a szálloda tulajdonosát a 79 ember életét és több mint 50 sérültet követelő halálos tűzesettel összefüggésben egy nyugat-törökországi síparadicsomban.
Bombariadó miatt ürítették ki több magyar iskolát csütörtök reggel. A fenyegetés legalább húsz intézményt érint, köztük Budapesten és vidéken is – közölte az Index csütörtök reggel. Utólag kiderült, több mint kétszáz tanintézet kapott bombafenyegetést.
Vizsgálati fogságba helyeztek a német hatóságok hat embert, akik 2023 februárjában Budapesten az általuk szélsőjobboldalinak vélt emberek ellen elkövetett támadások miatt álltak körözés alatt, és január 20-án önként feladták magukat.
Donald Trump amerikai elnök további szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen szerdán, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben.
Három év börtönre ítélte a Gyulai Törvényszék azt a férfit, aki 2023 októberében közösségi oldalán terrorcselekmény elkövetésével fenyegetőzött. Az ítélet jogerős – közölte a törvényszék szerdán közleményben az MTI-vel.
Oroszország, ez a rendkívül felfegyverzett ország egzisztenciális fenyegetést jelent mindannyiunk biztonságára mindaddig, amíg nem fektetünk még többet védelmi képességeinkbe – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.
Új korszakba léptünk, amelyben a kemény geostratégiai versengés uralkodik – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!