Donald Trump amerikai elnök aláírja a törvényt az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókról - jelentette be a Fehér Ház. Az elnöki hivatal helyi idő szerint pénteken későn este adott ki közleményt, miszerint Trump áttekintette a törvény végső változatát és úgy döntött, hogy aláírásával törvényerőre emeli.
2017. július 29., 17:292017. július 29., 17:29
A közlemény nem szól arról, hogy Trump mikor látja el kézjegyével a képviselőház és a szenátus által is elsöprő többséggel megszavazott törvénycsomagot. A kongresszus döntését elemzők Donald Trump vereségeként értékelik, hiszen a törvény a kirótt szankciók mellett egyúttal korlátozza az elnök hatalmát.
Donald Trumpnak ugyanis minden olyan kérdésben, amely jelentősen befolyásolja az amerikai politikát, jelentést kell írnia a kongresszusnak és a törvényhozóknak jóvá kell hagyniuk döntését. Így például
A törvénycsomagot mindkét párt elsöprő arányban támogatta, és ez jelzi mind a republikánus, mind a demokrata párti törvényhozók mély aggodalmát Oroszországnak a tavalyi amerikai választási folyamatba történt beavatkozása miatt.
A beavatkozást Moszkva és Vlagyimir Putyin orosz elnök is többször cáfolta. A száztagú szenátus 98:2 arányban szavazta meg a törvénycsomagot csütörtökön, két nappal azután, hogy a képviselőházban 419:3 arányban fogadták el a szankciókat, amelyek Oroszország mellett Iránt és Észak-Koreát is sújtják.
Oroszország pénteken válaszlépéseket jelentett be, nem sokkal azután, hogy Rex Tillerson amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon beszélt egymással.
Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.
Robbanás történt és fegyverropogás hallatszott szerdán a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél Ankara külvárosában, Ali Yerlikaya török belügyminiszter bejelentése szerint terrortámadást követtek el.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésrőltárgyalt Antony Blinken és Benjámin Netanjahu kedden.
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
szóljon hozzá!