Boris Johnson nem részletezte, hogy kik a brit szankciók személyes érintettjei, és azt sem, hogy a 37 milliárd fontos szankcionált vagyontömeg pontosan milyen értékeszközökből áll össze. A brit kormány előző nap öt orosz bank és három befolyásos, vagyonos magánszemély ellen rendelt el vagyonbefagyasztást is tartalmazó szankciókat, válaszul arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek önállóságát.

A brit kormány emellett személyi szankciókat léptetett érvénybe Gennagyij Tyimcsenko, valamint Borisz Rotenberg és Igor Rotenberg nagyvállalkozókkal szemben.

Az intézkedések értelmében London befagyasztja a szankciós listán szereplők Nagy-Britanniában tartott vagyoneszközeit, a büntetőintézkedésekkel sújtott személyek nem utazhatnak be az országba, emellett a brit kormány megtiltja, hogy brit állampolgárok és vállalatok bármilyen üzleti kapcsolatba lépjenek velük.

Boris Johnson az alsóház szerdai ülésén utalt arra, hogy a három megnevezett – a Kremlhez közel álló – orosz nagyvállalkozó mellett orosz törvényhozási képviselők kerülhettek fel a brit szankciós listára, felidézve, hogy

A londoni külügyminisztérium is közölte, hogy London szankciókat vezet be az orosz törvényhozás azon tagjai ellen, akik megszavazták a két délkelet-ukrajnai szakadár terület függetlenségének elismerését.

A Munkáspárt vezetőjének felvetésére, hogy miért működhet Nagy-Britanniában „a Putyin propagandaeszközéül szolgáló” orosz állami RT hírtelevízió, Boris Johnson a szerdai alsóházi ülésnapon bejelentette, hogy kormánya már felkérte a műsorszóró engedélyek kiadásáért is felelős brit távközlési felügyeletet (Ofcom) az RT nagy-britanniai műsorszolgáltatási tevékenységének felülvizsgálatára.

A brit miniszterelnök hozzátette: Nagy-Britannia demokrácia, amely hisz a szólásszabadságban, így

Johnson részletek nélkül bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia további védelmi célú fegyverszállítmányokkal és egyéb, nem katonai jellegű támogatással segíti Ukrajnát.