A kérés alapján az amerikai adminisztráció 9,15 milliárd dollár elköltésére kér felhatalmazást humanitárius célokra, többi között Ukrajna számára.

A keretből 7,4 milliárd dollár jutna Tajvan, valamint a indiai és csendes-óceáni térség számára, ezen felül pedig az elnök 13,6 milliárd forrást kér az Egyesült Államok és Mexikó közötti, migrációs válsággal sújtott határ védelmére.

Az elnök csütörtökön fehér házi dolgozószobájából tartott rendkívüli beszédében azt mondta, hogy gyors intézkedést kér a Kongresszustól.

A törvényhozás alsóházának, a Képviselőháznak jelenleg nincs elnöke, miután két héttel ezelőtt leváltották Kevin McCarthy republikánus vezetőt, akinek helyére több szavazási fordulón sem tudtak utódot választani a képviselők.

Közben az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szombaton közölte:

A célpontok között egyebek között hadműveleti parancsnokságok és rakétaindító állomások voltak, továbbá sikerült megsemmisíteni többszintes épületekben elhelyezett megfigyelőállásokat és mesterlövészfészkeket – tudatták.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szombaton bejelentette, hogy

Mahmúd Szábih mérnökként egy olyan egységet vezetett, amely fegyvereket, köztük katonai drónokat fejlesztett a Hamász számára. Az általa vezetett egység a Közel-Keleten más terrorista csoportokkal is kapcsolatot tartott fenn – áll az IDF közleményében.

Eközben Joav Gallant védelmi miniszter ismertette Izrael háborús terveit és céljait a Gázai övezetben a Kneszet, az izraeli parlament külügyi és védelmi bizottsága előtt – jelentette a The Times of Israel és a Reuters.

Szerinte

Gallant a képviselőknek elmondta, hogy a háborúnak három fő szakasza lesz. „Az első fázisban vagyunk, amelyben egy katonai hadjárat (légicsapásokkal), majd egy (szárazföldi) manőver következik, amelynek célja a terrorszervezet tagjainak megsemmisítése és az infrastruktúra megrongálása a Hamász legyőzése és megsemmisítése érdekében” – magyarázta Gallant.

Elmondta, hogy a második fázis a harcok folytatásából áll majd, de kisebb intenzitással, mivel a csapatok azon dolgoznak, hogy „felszámolják az ellenállás zugait”.

– mondta.

A Gázai övezetnek csak Izraelen keresztül van hozzáférése a külvilághoz, amely a szárazföldi és tengeri határainak 90 százalékát ellenőrzi, valamint Egyiptomon keresztül, amellyel délen van egy keskeny szárazföldi határa.

Izrael szigorú blokádot vezetett be az enklávé ellen, amióta az iszlamista Hamász 2007-ben átvette az irányítást a terület felett, átfogó korlátozásokat vezetett be az exportra és importra, és szigorúan korlátozza, hogy ki léphet be és ki hagyhatja el a területet. Egyiptom nagyrészt támogatja a blokádot, mivel a Hamászt fenyegetésnek tekinti a saját stabilitására nézve.

Izrael ellátja a Gázai övezetet energiaszükségleteinek nagy részével, de október 7. után elzárta a csapokat, és nem engedi be a területre a vizet és a gyógyszereket sem.

Izrael korábban megpróbálta ellenőrizni a Gázába irányuló importot, hogy megakadályozza, hogy a katonai szállítmányok eljussanak a Hamászhoz.

Eközben amerikai és nyugati tisztségviselők a CNN-nek azt mondták:

A nyugati védelmi tisztségviselők izraeli kollégáikkal folytatott négyszemközti megbeszéléseiken nem próbálták lebeszélni Izraelt arról, hogy szárazföldi erőkkel vonuljon be a Gázai övezetbe – mondták a források.

Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy

„Nem azt tanácsoljuk nekik, hogy ne tegyék, mert teljes mértékben tiszteletben tartjuk a jogukat, hogy a Hamász ellen induljanak, és ez azt jelenti, hogy bárhol is vannak, utánuk kell menni” – mondta a NATO egyik védelmi minisztere a CNN-nek.

„Tehát nem az az álláspont, hogy »Ne tegyétek meg«, hanem az, hogy »Gondoljátok át, mi történik, és legyen stratégiátok, ne csak egy taktikai manőver«. Elvárjuk Izraeltől, hogy a nemzetközi humanitárius jog keretein belül cselekedjen, de megértjük, hogy itt egy ellenséggel van dolguk”.

Joe Biden amerikai elnök hasonlóan vélekedett a múlt héten.

Szerdán pedig Tel-Avivban tartózkodva Biden nyilvános megjegyzéseiben arra figyelmeztetett, hogy a háborús vezetés „tisztánlátást igényel a célok tekintetében, és őszinte értékelést arról, hogy az az út, amelyen járunk, eléri-e ezeket a célokat”.

Egy izraeli illetékes megerősítette, hogy ezek a megbeszélések az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel folynak.

Egy másik magas rangú izraeli tisztviselő pénteken azt mondta, hogy „Izrael tisztában van a humanitárius kérdésekkel, és az amerikai kormánnyal együttműködve lépéseket tesz azok megoldására. A Hamász az, aki a Gázai övezet 2 millió lakosát emberi pajzzsá tette”.

Eközben a Wall Street Journal azt közölte:

Az egyezség feltételei között szerepelt az ideiglenes tűzszünet, Gáza vízellátásának teljes körű újraindítása Izrael felől, valamint a segélyszállítmányok azonnali elindítása a Gázai övezetbe.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter korábban azt mondta, hogy az Egyesült Államok minden túsz előfeltétel nélküli szabadon bocsátását követeli a Hamásztól, és Washington készen áll az együttműködésre, ha ez hozzájárul a Hamász által foglyul ejtett emberek elengedéséhez.

Állapotukról egyelőre annyit közöltek, hogy húszan egy izraeli légicsapásban életüket vesztették.

A Hamász korábban azt hangoztatta, hogy a túszokat az izraeli börtönökbe zárt hatezer palesztin rabért cserébe hajlandóak csak elengedni. Pénteken a Hamász fegyveres szárnya, az Ezzedin al-Kasszam Brigádjai két amerikai túszt – egy anyát és lányát – szabadon engedett humanitárius okokból.

Ugyanakkor Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök leszögezte: a két túsz szabadon engedése ellenére Izrael „a győzelemig fog harcolni”.