Viktor Janukovics
Tizenhárom év börtönre ítélte csütörtökön távollétében Viktor Janukovics volt ukrán államfőt a kijevi bíróság hazaárulás és háború kirobbantásában való bűnsegédlet címén – közölte Vladiszlav Devjatko bíró.
2019. január 24., 17:362019. január 24., 17:36
2019. január 24., 23:522019. január 24., 23:52
A bíróság ugyanakkor felmentette Janukovicsot az államhatár megváltoztatására irányuló, Oroszország vezetésének képviselőivel való együttműködésben megvalósuló bűncselekmény vádja alól.
Nem találta ugyanis a bírói testület kellően bizonyítottnak a vád részéről, illetve a tanúvallomások alapján, hogy Janukovicsot tájékoztatták volna az oroszok törvényellenes cselekedeteik végső céljáról – írta beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál. A bíróság megállapította továbbá: az ügyészség nem bizonyította, hogy a vádlott a határok megváltoztatásának céljával cselekedett. Janukovics nyilatkozataiban a bíróság nem talált ilyen akcióra való felhívást.
Az ítélet szerint Janukovicsnak több mint 98 ezer hrivnya (mintegy 3 ezer euró) eljárási költséget is ki kell fizetnie. Az ítélet kimondja, hogy Oroszország a Krím félszigeten agressziós cselekményt hajtott végre, így Janukovics tettei, amelyekkel ebben közreműködött, bűnsegédletnek minősülnek.
Azt a tényt, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna ellen a Krím elcsatolásával, a bíróság azzal az érvvel támasztotta alá, hogy az önrendelkezési jog gyakorlását már megvalósították a félszigeten az 1991. évi népszavazáson, amelynek eredményeképpen kihirdették Ukrajna függetlenné válását.
A bírák hamisnak minősítették Janukovics azon kijelentéseit, amelyeket bizonyos ellene irányuló támadásokról, valamint az orosz ajkú lakossággal szemben a Méltóság Forradalmának nevezett 2014-es kijevi Majdan-tüntetések nyomán tapasztalható fenyegetésekről és egy humanitárius katasztrófa jeleiről tett. Az exelnök ügyvédei mindvégig kitartottak védencük ártatlansága mellett. Érvelésük szerint a Krím Oroszország általi bekebelezéséhez nem Janukovics, hanem a Majdan-aktivisták és az új ukrán vezetés tevékenysége vezetett.
A főügyészség a vádat főként arra az írásos nyilatkozatra alapozta, amelyben a leváltott államfő 2014. március 1-jén Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül kérte Oroszország fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába, amit az ENSZ-ben is hivatalosan megerősítettek Kijevnek. Janukovicsot a parlament 2014. február 22-én menesztette hivatalából, az államfő akkor már menekülőben volt Oroszország felé. A döntés előzményeként a rendfenntartók éles töltényekkel lőttek a kijevi tüntetőkre, aminek következtében több mint százan veszítették életüket. A történteket elítélve Janukovics parlamenti híveinek többsége is az államfő leváltására szavazott.
Ezt követően a Krímet orosz fegyveres alakulatok szállták meg, majd márciusban Oroszország önkényesen elcsatolta a félszigetet egy általa kezdeményezett népszavazás eredményére hivatkozva, és még az év tavaszán most is tartó fegyveres konfliktust robbantott ki a kelet-ukrajnai Donyec-medencében. A jelenleg is Oroszországban tartózkodó Janukovicsot távollétében ítélték el, ami azt jelenti, hogy ha sikerül őt valaha őrizetbe venni, akkor Ukrajnában letartóztatásba helyezik, és ezután kezdi meg letölteni büntetését.
A mostani ítélet még nem jogerős, ellene 30 napon belül fellebbezés nyújtható be. A terjedelmes, 143 oldalas ítéletet csaknem nyolc órán át olvasta fel a bíróság.
Az ukrán elnök szerdán a kárpátaljai kistérségek (területi közösségek) és járások vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy olyan kétoldalú dokumentum készül Ukrajna és Magyarország között.
Akciócsoport jön létre, amely megvizsgálja, mire van szükség egy olyan logisztikai központ kialakításához a spanyolországi Castellon tartományban, amely támogatást nyújthat az ott élő román állampolgároknak. Nőtt a természeti csapás áldozatainak száma.
Bezár Európa utolsó, Vlagyimir Iljics Leninnek szentelt múzeuma a finnországi Tamperében.
Az eddigi információk szerint nincsenek román állampolgárok a spanyolországi árvizek halálos áldozatai között; 22 román állampolgárt eltűntként tartanak nyilván – nyilatkozta csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A múlt hétvégi vitatott georgiai parlamenti választásokon leadott szavazatok részleges újraszámlálása megerősítette a kormánypárt győzelmét – közölte a választási bizottság csütörtökön az AFP francia hírügynökséggel.
Lezárják az orosz ostrom által fenyegetett donyecki Pokrovszk városának egyes részeit a védelmi előkészületek miatt – mondta Szerhij Dobrjak, a pokrovszki katonai közigazgatás vezetője a Szuszpilne közszolgálati médiumnak szerdán.
Az Egyesült Államok megpróbál „diplomáciai megoldást találni minden érintett féllel” – mondta Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő szerdán az Egyesült Államok és Izrael Libanonról folytatott tárgyalásait megelőzően.
A madridi kormány szerda esti tájékoztatása szerint 95-re emelkedett az özönvízszerű esőzések következtében kialakult áradások halálos áldozatainak száma Spanyolországban. A román külügy is közölte a potenciális román áldozatok számát.
Bizalmas volt Kijev és a Fehér Ház között az a sajtóban megjelent információ, hogy Ukrajna Tomahawk rakétákat is kérne az Egyesült Államoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán.
Legkevesebb 63 halálos áldozata van az özönvízszerű esőzések következtében kialakult áradásoknak Spanyolországban – közölték a hatóságok szerdán. Médiajelentések szerint a katasztrófa során több román állampolgár is életét vesztette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!