Fotó: MTI
A Magyar Diaszpóra Tanácsa tagjai határozottan tiltakoznak a kárpátaljai magyarság megfélemlítése és jogainak csorbítása ellen – többek között ezt tartalmazza a testület csütörtöki ülésén elfogadott, MTI-hez eljuttatott zárónyilatkozat.
2018. november 15., 23:032018. november 15., 23:03
2018. november 15., 23:042018. november 15., 23:04
A dokumentumban rögzítették, hogy a tanács támogatásáról biztosítja a Kárpát-medencei magyar közösségeket jogaikért és biztonságos életfeltételeik megteremtéséért folytatott harcukban. A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai örömüknek adnak hangot, és történelmi jelentőségűnek tartják, hogy immáron több mint egymillió magyar vált közjogilag is a nemzet részévé. Továbbra is elkötelezettek az egyszerűsített honosítási eljárás – a tagszervezetek és a külképviseletek útján való – népszerűsítésében.
A tanács tagjai azon meggyőződésüknek hangot adva, hogy a magyarságnak kiemelt szerepe van Európa jövőjének alakításban és az európai kultúra megőrzésében, arra buzdítják a külhoni magyarságot, hogy vegyen részt a 2019. májusi európai parlamenti választásokon. Üdvözlik, hogy a Hétvégi magyar iskolák találkozójának rendszeresítésével olyan állandó fórum jön létre, amely lehetőséget nyújt az oktatás aktuális kérdéseivel kapcsolatos folyamatos tapasztalatcserére.
Szintén üdvözlik, hogy 2018-ban több mint 140 ösztöndíjas részvételével folytatódik a diaszpóraszervezetek munkáját segítő Kőrösi Csoma Sándor Program. Örömmel veszik tudomásul, hogy a program az ösztöndíjasok létszámának növelésével még több helyszínen tud hozzájárulni a magyar szervezetek közösségépítő tevékenységéhez. Sikeresnek ítélik a Mikes Kelemen Programot, amelynek köszönhetően közel 300 köbméternyi megsemmisüléstől veszélyeztetett könyvtári és levéltári dokumentumot sikerült megmenteni és Magyarországra szállítani. Szorgalmazzák a hazaérkezett anyagok magyarországi bemutatását annak érdekében, hogy minél többen ismerjék meg a diaszpórában élő magyarság történetét.
Üdvözlik, hogy a Rákóczi Szövetség lebonyolításában működő Diaszpóra Program keretében idén ezer diaszpórában élő magyar fiatal anyaországi látogatása valósul meg. Örömüknek adnak hangot, hogy a magyarság széleskörű összefogásával több mint egymillió aláírást sikerült összegyűjteni a kisebbségi közösségek európai uniós jogvédelmének megteremtését célzó Minority SafePack – Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés támogatására – olvasható a dokumentumban.
Románia azt javasolta a Biden-kormányzatnak, hogy még Donald Trump megválasztott elnök hivatalba lépése, január 20. előtt tegyék meg a bejelentést Románia felvételéről a vízummentességi programba – jelentette be Andrei Muraru.
Nem lesz tűzszünet Libanonban, amíg Izrael el nem éri háborús céljait – közölte az X-en kedden Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter.
Az arab és muszlim országok törekedni fognak Izrael felfüggesztésére az ENSZ Közgyűlésében – áll az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) és az Arab Liga Rijádban tartott rendkívüli együttes ülésének zárónyilatkozatában.
Az orosz erők hétfőn megrongálták a Donyecki területen lévő kurahovei víztározót tartó gátját – jelentette Vadim Filaskin kormányzó.
Donald Trump Mar-a-Lago-i klubja az elmúlt 48 órában kétféle emberrel volt tele: azokkal, akik a megválasztott elnök új kormányában szeretnének állást kapni, és azokkal, akik megpróbálják befolyásolni őt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tagadta, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök beszélt volna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ezzel cáfolva a Washington Post beszámolóját a két vezető múlt heti telefonbeszélgetéséről.
Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselőt jelöli a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztjára Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – tudta meg a Híradó.hu.
A Biden-adminisztráció minden rendelkezésére álló, a Kongresszus által Ukrajna számára korábban megszavazott összeget eljuttat Kijevnek a hivatali ideje január 20-i lezárása előtt.
Feljelentést tesz volt barátnője, Vogel Evelin ellen Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, mert Vogel titokban 11 órányi hangfelvételt készített, a hallgatásáért pedig 30 millió forintot követelt.
Izrael most először erősítette meg, hogy ő állt a szeptemberi művelet mögött, amelynek során a Hezbollah által Libanonban használt több száz személyhívót robbantottak fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!