Szíria új vezetője szerint nem jelentenek fenyegetést a Nyugatra, az oroszok közben csomagolnak

Szíria

Békésnek mutatkozik. Ahmed as-Saraa a Szíria elleni szankciók feloldását kéri

Fotó: Videófelvétel/HTS

Szíria tényleges vezetője, Ahmed as-Saraa szerint az ország kimerült a háborúban, és nem jelent fenyegetést sem a szomszédaira, sem a Nyugatra.

Krónika

2024. december 19., 11:292024. december 19., 11:29

Emellett a BBC-nek Damaszkuszban adott interjújában a Szíriát sújtó szankciók feloldására szólított fel.

Idézet
Most, mindazok után, ami történt, a szankciókat fel kell oldani, mert azok a régi rezsim ellen irányultak. Az áldozatot és az elnyomót nem szabad egyformán kezelni”

– mondta.

Saraa vezette azt a villámoffenzívát, amely kevesebb mint két hete megdöntötte Bassár el-Aszad rendszerét. Ő a Hajat Tahrir as-Sám (HTS), a lázadó szövetség meghatározó csoportjának vezetője, és korábban Abu Mohammed al-Dzsúláni álnéven volt ismert.

Azt mondta, hogy a HTS-t törölni kell a terrorszervezetek listájáról, ugyanis többek között az ENSZ, az Egyesült Államok, az EU és az Egyesült Királyság is annak minősíti, mivel az al-Kaida egyik csoportjaként indult, amelytől 2016-ban szakadt el.

Saraa szerint a HTS nem terrorista csoport.

Nem támadnak civileket vagy polgári területeket – mondta. Sőt, az Aszad-rezsim áldozatának tekintették magukat.

Saraa tagadta, hogy Szíriát Afganisztán változatává akarná változtatni, mivel szerinte a két ország nagyon különböző, más-más hagyományokkal rendelkeznek: Afganisztán törzsi társadalom volt, míg Szíriábanmás volt a gondolkodásmód.

Azt is elmondta, hogy hisz a nők oktatásában.

„Idlíbben már több mint nyolc éve vannak egyetemeink” – mondta Saraa, utalva Szíria északnyugati tartományára, amelyet 2011 óta a lázadók tartanak ellenőrzésük alatt.

„Azt hiszem, a nők aránya az egyetemeken több mint 60 százalék” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy engedélyezik-e az alkoholfogyasztást, Saraa azt mondta: „Sok olyan dolog van, amiről egyszerűen nincs jogom beszélni, mert ezek jogi kérdések”.

Hozzátette, hogy

egy „jogi szakértőkből álló szíriai bizottság fog új alkotmányt írni. Ők fognak dönteni. És bármelyik uralkodónak vagy elnöknek követnie kell majd a törvényt”.

Saraa az interjú során végig nyugodt volt, civil ruhát viselt, és igyekezett megnyugtatni mindazokat, akik úgy vélik, hogy csoportja nem szakított szélsőséges múltjával.

A BBC ugyanakkor megjegyzi: sok szíriai nem hisz neki, és Szíria új vezetőinek a következő hónapokban végrehajtott intézkedései jelzik majd, hogy milyen országot akarnak Szíriából csinálni.

Eközben

Oroszország nagy mennyiségű katonai felszerelést mozgat Szíriában, ami elemzők szerint a részleges kivonulás előkészületeit jelzi.

Műholdfelvételek katonai járművek konvojait mutatják egy orosz ellenőrzés alatt álló nyugat-szíriai kikötőben és légibázison.

Úgy tűnik, hogy az elmúlt napokban szállító repülőgépek is érkeztek és távoztak az országból.

A BBC Verify geolokációs videókat is készített, amelyeken orosz katonai teherautók hatalmas oszlopai haladnak észak felé, e bázisok felé.

Az Institute for the Study of War szerint

ez az orosz erők csökkentésének vagy teljes kivonásának előkészületeit jelzi.

A washingtoni székhelyű agytröszt hozzátette, hogy a katonai járművek mozgatása elővigyázatossági intézkedés lehet, amíg Moszkva tárgyalásokat folytat az új damaszkuszi kormánnyal.

Oroszország jelentős katonai jelenléttel rendelkezett Szíriában Bassár el-Aszad uralma idején, és segített őt hatalmon maradni a polgárháború 2011-es kitörése után.

Két legjelentősebb támaszpontja a tartúszi kikötő, amelyet a Szovjetunió hozott létre az 1970-es években, majd Oroszország 2012-ben bővítette és korszerűsítette, valamint a 2015 óta működő hmejmimi légibázis, amelyet légicsapások indítására használtak Szíria-szerte Aszad támogatására.

Mindkettő kulcsfontosságú stratégiai bázissá vált Oroszország számára, mivel így könnyebben hozzáférhet a Közel-Kelethez, Észak-Afrikához és a Földközi-tengerhez.

Aszad bukása azonban kérdéseket vetett fel Oroszország jövőbeli szíriai jelenlétével kapcsolatban. Moszkva tárgyalásokat szeretne folytatni az új rezsimmel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 07., szombat

Négy izraeli katona halt meg Gázában: az izraeli hadsereg 866 személyt veszített a 20 hónapja tartó harcokban

Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.

Négy izraeli katona halt meg Gázában: az izraeli hadsereg 866 személyt veszített a 20 hónapja tartó harcokban
2025. június 06., péntek

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk

Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk
2025. június 06., péntek

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában
2025. június 06., péntek

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat

A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat
2025. június 06., péntek

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok

Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)

Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)
2025. június 05., csütörtök

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter

A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter
2025. június 05., csütörtök

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában

Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam

A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam
2025. június 05., csütörtök

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében

Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében