Fotó: MTI
Nem hagyjuk magukra az Erdélyben és Kárpátalján élő magyarokat, a végsőkig elmegyünk az őket érintő konfliktusokban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
2017. szeptember 15., 16:012017. szeptember 15., 16:01
2017. szeptember 15., 16:162017. szeptember 15., 16:16
A tárcavezető hangsúlyozta: a magyar külpolitika kötelessége megvédeni a magyar embereket, akárhol is élnek.
Mint mondta, „szégyenletes és gyalázatos”, a kisebbségek jogait durván megsérti az ukrán oktatási törvény módosítása, aminek az ügyében a bolgár, a román és a görög külügyminiszterrel közösen lépnek fel. „Ez világosan mutatja, hogy nem magyar-ukrán ügyről van szó” – mutatott rá.
Kifejtette: közös levelüket csütörtökön az ukrán külügyminiszterhez, az Európa Tanács főtitkárához és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosához is eljuttatták.
Hozzátette: kezdeményezik továbbá, hogy az uniós külügyminiszterek tanácsának októberi ülésén tűzzék napirendre az ügyet.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása pedig csak az első négy osztályban engedélyezett.
Szijjártó Péter kitért arra: a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében egészen kritikus a helyzet, több mint száz magyar diákot kényszerűségből 15 intézményben „szórtak szét” a megyében. Mint mondta, a nulladik, azaz előkészítő, az ötödik és a kilencedik évfolyamba jelentkezett diákok esetében a legrosszabb a helyzet. A nulladik és ötödik osztályosok magyar nyelvű iskolákban folytatják a tanulmányaikat, de különböző intézményekben, és csaknem minden kilencedikesnek gimnázium helyett szakiskolában kellett megkezdenie a tanulmányait.
A tárcavezető úgy látja, Romániában ahelyett, hogy a megoldásra törekednének – hiszen kiderült, hogy csak a román hatóságokon múlik, működhet-e tovább az iskola –, „elővették újra a nacionalista kártyát”, egy képviselő ugyanis kezdeményezte, hogy az iskolaépület átadásának visszavonását fontolják meg. (Az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium marosvásárhelyi épületei 2004-es visszaszolgáltatásának a felülvizsgálatát Marius Pașcan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) Maros megyei képviselője, Maros megye volt prefektusa kezdeményezte.
A NATO-országok valószínűleg nem teljesítik Ukrajna felhívását, hogy a közelgő, december 3-4-i NATO-külügyminiszteri találkozón meghívást kapjon a katonai szövetségbe a forrongó ország – jelentette több diplomatára hivatkozva a Reuters.
Vlagyimir Putyin orosz elnök sajátos álláspontot fogalmazott meg a romániai elnökválasztást övező visszásságok kapcsán egy nyilvános rendezvényen miközben fő ideológusa Romániát fenyegette.
Szíria biztonsági helyzetének eszkalálódásáról folytatott hétfőn telefonos eszmecserét Vlagyimir Putyin orosz és Maszúd Peszeskján iráni elnök – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.
Donald Trump leendő amerikai elnök hétfőn súlyos következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha hivatalba lépése napjáig a Hamász palesztin terrorszervezet nem engedi szabadon a 2023. október 7. óta fogva tartott túszokat.
Nyugat-Európában jórészt a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) támogatták az ott élő románok a vasárnapi parlamenti választáson – derül ki az összesített eredményekből.
Izraelben holttá nyilvánítottak egy újabb túszt, akit már tavaly október 7-én megöltek – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) hétfőn.
Terrorista bűncselekmények előkészítése vádjával indítottak büntetőeljárást Svédországban három, az Iszlám Állam terrorszervezethez köthető személy ellen – közölte hétfőn a svéd ügyészség.
Elnöki kegyelemben részesítette Joe Biden amerikai elnök a fiát, Huntert, akit két büntetőügyben talált bűnösnek a bíróság korábban az év során – jelentette be az elnök a Fehér Ház közleményében vasárnap este.
Ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, akkor a szövetség 5. cikkelye szerinti kollektív védelem elve nem vonatkozhatna az aktív harcokkal szembenéző ukrán területekre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Szíriai és orosz repülőgépek fokozták az ellenzéki erők elleni támadásokat Észak-Szíriában, megtorlásul azért a váratlan támadásért, amelynek következtében a rezsim elvesztette az ellenőrzést az ország második legnagyobb városa, Aleppó fölött.
szóljon hozzá!