Fotó: MTI
A magyar közösségeknek a lakóhelyükön kell megerősödniük, a gazdasági megerősödés pedig megállítja az asszimilációt és megerősíti a kétoldalú kapcsolatokat is - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Zomborban, ahol megnyitotta a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának szerződés-aláírási ceremóniáját.
2018. április 03., 11:302018. április 03., 11:30
Hozzátette: a vajdasági gazdaságfejlesztési program nem jöhetett volna létre egy olyan magyar kormány nélkül, amely a határon túli magyarokra mint erőforrásra, és nem mint teherre tekint.
"Minket érdekel az Önök véleménye, azt szeretnénk, ha elmondanák, milyen jövőt szánnak Magyarországnak" - mondta a miniszter. Hozzátette, hogy a mostani kormány azt szeretné, ha az új összetételű országgyűlés kifejezné az egész magyar nemzet politikai akaratát, és ez csak úgy tud megvalósulni, ha az anyaországi szavazatok mellett a határon túliak szavazata is ott lesz. Arra szólította fel a vajdasági magyarokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az április 8-i választáson.
A gazdaságfejlesztési program nem jöhetett volna létre egy olyan szerb kormány és államfő nélkül sem, aki támogatja ezt a programot - folytatta Szijjártó Péter.
fejtette ki. Megfogalmazása szerint "semmifajta túlzás nincs abban a mondatban, hogy Magyarország és Szerbia között a kétoldalú kapcsolatok soha nem voltak olyan jók, mint most", és ebből a jó kapcsolatból emelkedett ki a vajdasági gazdaságfejlesztési program.
A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, hogy más határon túli területeken is elindultak a gazdaságfejlesztési programok, ám a vajdasági jár a legelőrébb, és az összes közül ez a legsikeresebb. Kiemelte, a program minden vajdasági magyar települést el tudott érni, és a programmal Szerbia gazdaságának a fejlődéséhez is hozzá tudtak járulni. A számokról szólva rámutatott, hogy a kedden aláírt pályázati szerződések nélkül eddig 22,2 milliárd forintnyi támogatásról írtak alá szerződést, amelyek nyomán 45 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Összesen 6488 kisvállalkozóval, valamint 23 nagyvállalkozóval kötöttek szerződést.
A 197 sikeres pályázattal 4,2 milliárd forintos támogatás valósul meg, amely nyomán 12 milliárd forintnyi beruházás jön létre. A legtöbben nagy teljesítményű mezőgazdasági gépekre, valamint az állatállomány bővítésére pályáztak. Ezek hosszú távon is fenntartható beruházásoknak számítanak, amelyek hosszú távon erősítik a magyar nemzeti közösségeket.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország az utóbbi években nagy utat tett meg, és Európában a probléma részéből a megoldás részévé vált. Magyarország erős ország, és abban a térségben helyezkedik el, amely a növekedés motorja Európában, foglalkoztatási rekordokat dönt, és az európai gazdasági átlag felett teljesít. Hozzáfűzte: azt szeretnék, ha az anyaország ereje a határon túlon is érezhető lenne, a gazdaságfejlesztési program pedig az a híd, amelyen keresztül a határon túl élők is erősödni tudnak.
A magyar kormány a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) karöltve valósítja meg a gazdaságfejlesztési programot a Délvidéken.
Mint mondta, ez a közösség emberemlékezet óta nem részesült ilyen mértékű anyaországi támogatásban. A nagyszámú sikeres pályázat pedig bebizonyította, hogy a vajdasági magyar közösségnek olyan vállalkozói rétege van, amely érvényesülni kíván a saját szülőföldjén, és saját elképzelései vannak ennek megvalósítására, a pályázatok pedig találkoztak a vállalkozók elképzeléseivel.
A vajdasági gazdaságfejlesztési programra a magyar kormány eleinte 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget, így a hitelek és a vissza nem térítendő támogatások összege már eléri a 75 milliárd forintot. A 2016-2018-as időszakra vonatkozó programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezik, a cél pedig a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, illetve e folyamat visszafordítása.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
A hétvégén Katarban várhatóan találkozót tartanak a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások újraindításáról – közölte a CNN a tényeket ismerő forrásra hivatkozva.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
Eltemették az október 17-én, 57 évesen elhunyt Potápi Árpád Jánost csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!