Lassan szertefoszlik a nyájimmunitás „mítosza”

Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:03

Vitatott döntései ellenére is bíráskodhat az Eb-n Kovács István

13:34

Műholdfelvételek szerint egy légvédelmi üteg radarját találta el az izraeli válaszcsapás Iránban

13:04

Záporok, zivatarok, havas eső: rossz időre figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

12:30

Olcsóbb gázzal kecsegteti az EU polgárait Ursula von der Leyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Megvan a székelyek eredete egy török kutató szerint, aki jó messzire jutott

Be kellett vetni a hóekét Kolozs megye több vidékén – VIDEÓ

Rajtra kész Erdély egyik legnagyobb városünnepe: Bagossyék is fellépnek a 31. Szent György Napokon

Jelképes térfoglalás: átadták a magyarság számára visszaszerzett felújított Központi Szállót Kolozsváron

A Székelyföld egy részét is érintő viharriasztást adtak ki a meteorológusok

Alulmaradt az előválasztáson, átnyergelt a román liberálisokhoz az RMDSZ polgármestere

„Renegátjáról” és az EMSZ kezdeményezte helyi koalíció elutasításáról kérdeztük az RMDSZ elnökét

„No migration, no gender, no war!” Brüsszelnek üzent Orbán Viktor

Szakszerűtlenül felszerelt közlekedési táblákkal csúfítottak el egy műemléket az egyik erdélyi városban

Magas szikláról zuhant le egy amerikai nő, holttestére a zernyesti hegyimentők bukkantak a Királykő-hegységben

Lassan szertefoszlik a nyájimmunitás „mítosza”

Jelenleg még vita tárgya, hogy a nyájimmunitás megvalósítható-e a COVID-19 esetében

Fotó: Jakab Mónika

Miközben a koronavírus delta variánsa az egész világon terjed, a szakembereket az foglalkoztatja, hogy elérhető-e az oltás révén a COVID-19-cel szembeni nyájimmunitás.

Hírösszefoglaló

2021. augusztus 31., 21:132021. augusztus 31., 21:13

A nyájimmunitás akkor alakul ki, ha a világ lakosságának egy bizonyos százaléka oltás vagy korábbi megbetegedésből való kigyógyulás révén védettséget szerez egy kórokozó ellen, és ez már megvédi a még védtelen személyeket a fertőzéstől – idézi az Agerpres a France Presse-t.

Jelenleg még vita tárgya, hogy a koronavírus jóval fertőzőbb változatainak megjelenésével a nyájimmunitás megvalósítható-e a COVID-19 esetében.

„Ha az a kérdés, hogy tudjuk-e csillapítani és ellenőrzés alatt tartani a járványt kizárólag oltással, a válasz az, hogy nem” – jelentette ki az AFP-nek Mircea Sofonea epidemiológus.

Szerinte a nyájimmunitás kialakulása két alaptényezőn múlik. „Az egyik a vírus fertőzőképessége, a másik a vakcinák hatékonysága a fertőzés elleni védelemben. Jelenleg ez a hatékonyság nem létezik” – fejtette ki a szakember.

A koronavírus delta variánsa 60 százalékkal fertőzőbb az alfa változatnál, és kétszer fertőzőbb a 2019 végén megjelent, eredeti változatnál.

Minél fertőzőbb egy vírus, annál magasabb a nyájimmunitás elérésének határa. „Elméletileg ez egy egyszerű számítás” – mondta Antoine Flahault epidemiológus.

A vírus eredeti változatának 0 és 3 közötti volt a reprodukciós rátája, vagyis egy fertőzött személy legtöbb további három további személyt fertőzhetett meg. E variáns esetében a nyájimmunitás akkor alakulhatott volna ki, ha a közösség mintegy 66 százaléka védettséget szerez – magyarázta a szakember az AFP-nek.

„Ám, ha a reprodukciós ráta 8, mint a delta variáns esetében, akkor a nyájimmunitás határa 90 százalékhoz közelít” – jelentette ki.

Ha az oltóanyagok száz százalékos védelmet biztosítanának a delta variánssal szemben, akkor a 90 százalékos határ elérhető lenne. De sajnos nem biztosítanak.

Az Amerikai Egyesült Államok hatóságainak múlt héten közölt adatai szerint a Pfizer és a Moderna mRNS-vakcináinak hatékonysága 91 százalékról 66 százalékra csökkent, amióta a delta variáns dominánssá vált az országban.

A kutatások kimutatták, hogy az oltások hatékonysága a delta variánssal szemben az idő elteltével csökken. Ez az egyik oka annak, hogy ősszel több ország a harmadik, „emlékeztető” adag vakcina beadatására készül az oltási kampány során.

Mindezeket figyelembe véve Sofonea úgy véli: a védekezési szabályok – maszkviselés, távolságtartás – betartása mellett az emberek több mint száz százalékát be kelleni oltani ahhoz, hogy a járvány véget érjen, ami nyilvánvalóan lehetetlen.

„A delta variáns továbbra is fertőzni fogja a beoltott személyeket. Ez azt jelenti, hogy az oltatlanok mindegyike előbb-utóbb megfertőződik” – jelentette ki ebben hónapban a brit parlamentben Andrew Pollard, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-fejlesztő csoportjának igazgatója.

Ám annak ellenére, hogy a nyájimmunitás mítosza – ahogy Pollard nevezte – szertefoszlott, a szakemberek szerint a koronavírus elleni oltás elsődleges fontosságú marad.

Akárcsak más, nem endemikus fertőző betegségek esetén, mint a kanyaró vagy az influenza, a COVID-19 elleni oltások kiváló védettséget nyújtanak a súlyos megbetegedésekkel szemben.

Flahault rámutatott: a tudósok azt ajánlják, hogy minél több ember szerezzen védettséget oltások révén.

Nyilván előbb-utóbb mindegyik járvány véget ér.

Sofonea szerint előfordulhat, hogy a COVID-19 az idők folyamán újabb endemikus betegséggé váljon. A szakember szerint elképzelhető, hogy a közeljövőben bizonyos régiókban állandósul a maszkviselés és a biztonsági távolság betartása a fertőzések terjedésének és a súlyos megbetegedéseknek a megelőzése érdekében.

„Amikor az AIDS-járvány idején a tudósok azt mondták, hogy óvszert kell használnunk, sokan úgy reagáltak: rendben van, egy ideig használni fogjuk” – mondta Flahault. „Végül továbbra is használják az óvszert” – tette hozzá.