Fotó: UN Photo/Evan Schneider
Két év után a tagországok egy részének vezetői személyesen vesznek részt az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődő idei ülésszakán, sűrű napirendjükön a világ számos elmélyülő válsága szerepel, köztük a változatlanul tomboló koronavírus-járvány és a bolygó felmelegedése.
2021. szeptember 21., 11:252021. szeptember 21., 11:25
2021. szeptember 21., 11:292021. szeptember 21., 11:29
A megoldásra váró sürgető ügyek közé tartozik a fokozódó amerikai-kínai feszültség, Afganisztán rendezetlen jövője a tálib hatalomátvétel után, valamint a Jemenben, Szíriában és az etiópiai Tigré tartományban elhúzódó konfliktus is.
Tavaly a koronavírus-járvány miatt egyetlen vezető sem utazott a tanácskozásra, a felszólalásokat előre elkészített felvételeken közvetítették. Idén az ENSZ választást kínált a vezetőknek: vagy személyesen utaznak a közgyűlés 76. ülésszakának általános vitájára, vagy továbbra is online szólalnak fel. Több mint száz állam- vagy kormányfő döntött úgy, hogy személyesen jelenik meg.
Az egy hétig tartó tanácskozást António Guterres ENSZ-főtitkár nyitja meg.
– mondta Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő. A hagyományok szerint az első felszólaló ország Brazília, amelynek az elnöke, Jair Bolsonaro nem kapott Covid-19 elleni védőoltást. Bolsonaro múlt csütörtökön ismételten kijelentette, hogy soha nem szándékozik beoltatni magát, arra hivatkozva, hogy már átesett a Covid-19-betegségen, és magas az antitestek mennyisége a vérében.
Az ENSZ-tanácskozások előtt kulcsfontosságú kérdés, hogy milyen feltételekkel léphetnek be a vezetők az Egyesült Államokba, illetve a világszervezet székházába. Washington oltási igazolást, illetve friss negatív Covid-19-tesztet követel a beutazóktól, az ENSZ-székházba belépőknek pedig arról kell nyilatkozniuk, hogy az elmúlt tíz napban nem volt pozitív koronavírustesztjük. A helyi idő szerint kedd délelőtt felszólalók közül
A közgyűlési vita megnyitása előtt Guterres arra figyelmeztetett, hogy a világ újabb és globálisan veszélyesebb hidegháborúba süllyedhet, ha az Egyesült Államok és Kína nem rendezi „teljességgel működésképtelen” kapcsolatát. A világszervezet főtitkára a hét végén az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban fejtette ki, hogy Washingtonnak és Pekingnek együtt kell működnie a klímaválság területén, és tárgyalnia kell kereskedelmi és technológiai kérdésekről. „Sajnos, ma azonban csak konfrontáció van az emberi jogok területén, illetve a főként a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos geostratégiai problémák miatt” – fogalmazott.
Biden beszédéről szólva a múlt héten Richard Gowan, a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) nem kormányzati agytröszt ENSZ-igazgatója kijelentette:
Előrejelzése szerint Biden „nem bírálja annyira nyíltan Kínát, mint az elődje, Trump tette, különösen 2019-ben és 2020-ban”, sokkal inkább „megpróbálja úgy beállítani Kínát, mint amely kétségbe vonja a kétpólusú világrendet, illetve olyan állam, amelyre nem szabad vezető szerepet bízni a nemzetközi rendszerben”.
A szeptember 27-ig tartó általános vitában felszólalók között van II. Abdullah jordániai uralkodó, a venezuelai elnök, valamint a japán, az indiai és a brit miniszterelnök, továbbá Izrael új kormányfője, Naftali Bennett és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke. Az előre felvett beszédeket tartók között lesz idén Egyiptom, Indonézia, a Dél-afrikai Köztársaság és Zimbabwe elnöke. A tervek szerint Emmanuel Macron francia elnök kedden szólalt volna fel online, de a francia kormány közölte: helyette Jean-Yves Le Drian külügyminiszter tart előre felvett beszédet a tanácskozás utolsó napján.
és Washington legalább nyolc atommeghajtású tengeralattjárót szállít Canberrának, amely a Párizzsal kötött szerződést felmondta. Ausztrália korábban 66 milliárd dolláros szerződést írt alá Franciaországgal tizenkét hagyományos – dízel-elektromos meghajtású – tengeralattjáró szállításáról, amelyeknek az építése már megkezdődött.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megsebesült a román zsoldosokból álló, ukrán oldalon harcoló Getica harccsoport két katonája a frontvonalban egy orosz dróntámadásban.
Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
Izraeli légicsapás ért palesztinokat egy gázai egészségügyi központ közelében csütörtökön, tíz gyermek és hat felnőtt meghalt – közölték a helyi egészségügyi hatóságok, miközben a tűzszüneti tárgyalások elhúzódnak, és nem várható azonnali megállapodás.
A romániai mezőgazdasági termelők támogatása együtt jár az Ukrajnának nyújtott támogatással – közölte a román külügyminisztérium az ukrajnai mezőgazdasági termékek európai uniós importja kapcsán.
Donald Trump elnök csütörtökön az NBC-nek azt mondta, hogy megállapodást kötött a NATO-val arról, hogy az Egyesült Államok a szövetségen keresztül fegyvereket küld Ukrajnának, és hogy a NATO „száz százalékban” fizetni fogja ezeket a fegyvereket.
Nem bántalmazástól bekövetkezett tüdőembólia okozta az ukrán hadseregben szolgált Sebestyén József kárpátaljai magyar férfi halálát – közölte az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága csütörtökön a hivatalos Facebook-oldalán.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!