Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Parlamentul Republicii Moldova
Pattanásig feszült a hangulat a Moldovai Köztársaságban, ahol az államfő felfüggesztésében, a hétvégén megalakult kormány alkotmánybíróság általi megvétózásában és a parlament feloszlatásának szándékában csúcsosodott ki a legutóbbi parlamenti választások után kialakult politikai válság.
2019. június 10., 17:162019. június 10., 17:16
Miközben Igor Dodon felfüggesztett államfő hétfőn az ország Legfelsőbb Biztonsági Tanácsának összehívását sürgette, Zinaida Greceanîi házelnök vasárnap este leszögezte: nem oszlik fel a törvényhozás, folytatja a munkáját, és több fontos döntést fog hozni. Ezzel arra reagált, hogy
Közben Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára a Velencei Bizottság sürgős állásfoglalását kérte a moldovai eseményekről, a többi között a parlament feloszlatásának jogszerűségéről. Jagland úgy fogalmazott, hogy „nehéz megérteni” az alkotmánybíróság döntéseit, amelyek szemlátomást önkényesek az alkotmány szövege és a nemzetközi jogi normák mércéi szerint.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos közös közleményében azt írta, hogy az Unió elismeri a parlament által szombaton hozott döntéseket, így a kormánykoalíció létrehozását is. Az amerikai külügyminisztérium közleményében önmérsékletre intette az érintetteket, és arra szólította őket, hogy politikai párbeszéddel találjanak kiutat a válságból.
Az alkotmánybíróság korábban úgy foglalt állást, hogy amennyiben a választási eredmények közzététele után, kilencven napon belül, vagyis június 7-éig nem alakul meg az új kormány, a törvényhozást fel kell oszlatni, és a kormányalakítással kapcsolatos döntései érvénytelenek lesznek.
A Maia Sandu vezette Európai Unió-párti ACUM/Most pártszövetség és az Oroszország által támogatott Szocialista Párt azonban a határidő után egy nappal, június 8-án, szombaton jelentette be, hogy koalícióra lép egymással, a parlament pedig a szocialista Zinaida Greceanîit választotta házelnökké, és Sandut miniszterelnökké. Az újonnan alakult kormánykoalíció pártjai úgy értelmezték az alkotmányt, hogy nem kilencven napjuk, hanem három kalendáriumi hónapjuk volt a kormányalakításra, vagyis a határidő nem június 7-e, hanem 9-e.
Az előző kormányt adó, Vladimir Plahotniuc oligarcha vezette Moldovai Demokrata Párt azonban alkotmánybírósághoz fordult, a taláros testület pedig vele egyetértve vasárnap alkotmányellenesnek minősítette Greceanîi és Sandu megválasztását, felfüggesztette tisztségéből a szocialista államfőt, Igor Dodont, amiért nem oszlatta fel a parlamentet, és Pavel Filip eddigi miniszterelnököt nevezte ki ideiglenes államfőnek. Filip azonnal bejelentette a parlament feloszlatását, és szeptember 6-ára előre hozott választást írt ki.
Az előző kormányt adó Moldovai Demokrata Párt vezetőjét, Vladimir Plahotniuc oligarchát korrupcióval és hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolják ellenfelei. Az APA osztrák hírügynökség szerint a Dodont felfüggesztő alkotmánybíróság Plahotniuc markában van.
Eközben az ellenzékbe szorult Moldovai Demokrata Párt vasárnap tüntetést tartott a főváros, Chișinău szívében, a parlament épülete előtt. A tüntetők azt skandálták, hogy „Dodon, te hazaáruló” és lemondását követelték. A hazaárulási vádak azt követően merültek fel Dodonnal szemben, hogy a Plahotniuc tulajdonában lévő egyik televízió az előző este egy magánbeszélgetésről készült videófelvételt közölt, amelyen
és ha szükségessé válna, a Moldovához tartozó szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal fennálló konfliktust akár az ország föderális rendszerűvé tételével is hajlandó lenne megoldani.
A feszültség hétfőn fokozódott, a Sandu-kormány a parlamentben, a Filip-kabinet a kormány székhelyén tartott ülést – utóbbi helyszínt délután kommandósok vették körül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Valerij Zalujnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi Nagy-Britanniába delegált nagykövete azt állította: Románia arra kérte őt, hogy ne beszéljen a román területen lezuhant orosz drónok lelövéséről.
Hibának nevezte az Egyesült Államok hírszerzési főnöke szerdán, hogy egy újságíró is belekerült egy olyan zárt kormányzati kommunikációs körbe, amelyben információkhoz juthatott a jemeni húszi lázadók elleni egyik légitámadásról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta szerdán este, reméli, hogy az Egyesült Államok „erős marad” az orosz követelésekkel szemben, hogy a szankciókat feloldják a fekete-tengeri tűzszünet feltételeként.
Meghalt négy amerikai katona egy hadgyakorlaton a litvániai Pabrade városhoz közeli gyakorlótéren – erősítette meg Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban.
A Kijev és Washington közötti kapcsolatok „visszatértek a helyes útra” – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.
A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.
Daniel Buda néppárti EP-képviselő szerdán közölte, hogy csak a vidéki szélessávú internetszolgáltatás fejlesztése érdekében írta alá azt a levelet, amelynek kapcsán a belga hatóságok vesztegetés elfogadásával gyanúsítják az Európai Parlament több tagját.
Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nácikkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.
Romániát másolta Moldova a jogsértő gyakorlatok terén, amikor a hatóságok őrizetbe vették Evgeniya Guţult, az autonóm moldovai régió, Gagauzia kormányzóját – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
Növekszik a Kanadából az Egyesült Államokba érkező illegális határátlépők száma – jelentette a Fox News amerikai hírtelevízió.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!