Elítélte a strasbourgi emberjogi bíróság Romániát, amiért CIA-börtön működtetését engedélyezte területén. Az ítélet szerint a bukaresti hatóságoknak százezer euró kártérítést kell fizetniük egy arab fogvatartottnak.
2018. május 31., 12:092018. május 31., 12:09
2018. május 31., 14:422018. május 31., 14:42
Az AFP hírügynökség jelentése szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága két, a guantánamói fogolytáborban az amerikai titkosszolgálat által bebörtönzött – palesztin és szaúdi – férfi keresete alapján hozott ítéletet csütörtökön. A két fogvatartott amiatt perelte be Litvániát és Romániát, hogy állításuk szerint 2004 és 2006 között a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által ezekben az országokban létesített titkos börtönökben raboskodtak.
Az ítélet értelmében Romániában 2003 szeptembere és 2005 novembere között működött titkos büntetésvégrehajtási intézet. A bíróság szerint Litvánia és Románia több ponton megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy lehetővé tette a CIA számára, hogy a 2000-es években a területükre szállítsák, ott fogva tartsák és megkínozzák a terrorizmussal gyanúsított panaszosokat, akiket jelenleg is a guantánamói fogolytáborban őriznek. A bírói fórum kimondta: a két ország részben felelős a területükön elkövetett jogsértésekért.
A törvényszék megállapította, hogy az illetékes román hatóságoknak tudniuk kellett, hogy Abd al-Rahim al-Nasirinak a kínzás és az esetleges későbbi halálbüntetés kockázatával kell szembenéznie, mégis segítették a CIA-t, és később lehetővé tették a gyanúsított átszállítását más titkos börtönökbe. A vádak szerint az al-Kaida terrorszervezet tagjaként a férfi volt az egyik irányítója a francia MV Limburg tankerhajó, valamint a Cole amerikai hadihajó elleni, 17 halálos áldozatot követelő támadásnak. Az ítélet az MTI szerint még nem jogerős, három hónapig mindkét fel fellebbezhet.
Keresetében al-Nasiri azt állította, hogy az Egyesült Államok több millió dollárt fizetett Romániának azért, hogy befogadja a CIA titkos börtönét, amelyben terrorizmussal gyanúsított foglyokat kínoztak. A vádak értelmében az amerikai hírszerzés a bukaresti hatóságok jóváhagyásával 2003 és 2005 között működtetett titkos börtönt Románia területén. Amrit Singh, al-Nashiri védőügyvédje szerint védencét 2004-ben egy Bukarestben kialakított CIA-börtönben folyamatosan kínozták: megakadályozták, hogy aludjon, erős hang- és fényhatásoknak vetették alá, és verték. Az ügyvéd állítása szerint a CIA 18 millió dollárt fizetett Romániának a börtön befogadásáért. Egy 2014-es amerikai szenátusi jelentés szerint a CIA emberei mindkét férfit kényszervallatási módszereknek vetették alá, egyebek mellett szűk helyre zárták őket és vizes fullasztással (waterboarding) kínozták őket.
A román hatóságok sohasem ismerték el, hogy titkos börtön működött volna az ország területén. Ioan Talpeș, a román Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) egykori vezetője azonban évekkel ezelőtt megerősítette, hogy Románia a szeptember 11-ei terrortámadások után „tranzitközpontokat” bocsátott a CIA rendelkezésére, és nem nagyon akarták tudni, mire használják azokat az amerikaiak. A Ion Iliescu volt államfő nemzetbiztonsági tanácsadójaként is tevékenykedő Talpeș szerint az amerikaiakkal nem kötöttek írásos egyezményt. „Az USA természetesen nem kifejezetten CIA-börtönök számára kért épületeket, csak tranzitközpontokat igényeltek a térségben zajló terrorelhárítási tevékenységük számára” – nyilatkozta 2014-ben a SIE volt parancsnoka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrzej Duda lengyel elnök fogadta szerdán Varsóban George Simiont, miközben éles belpolitikai vitát váltott ki Lengyelországban az AUR vezetőjének és elnökjelöltjének szereplése Karol Nawrocki lengyel ellenzéki elnökjelölt előző napi kampánygyűlésén.
A Szentszék rendelkezésre áll annak érdekében, hogy az ellenségek találkozzanak és a népek visszakaphassák a béke reményét – hangoztatta XIV. Leó pápa, aki ismételt békefelhívást intézett a keleti egyházakkal való audiencián.
Több mint 140 drónt és egy ballisztikus rakétát is bevetett ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg szerdára virradóra, egy ember meghalt, többen megsebesültek a támadás következtében.
Az Európai Bizottság nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiról szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát – közölte íté
Pakisztán kedden közölte, hogy továbbra is elkötelezett az Indiával kötött tűzszünet mellett, amelyről a múlt héten négy napig tartó harcok után állapodtak meg, de megfogadta, hogy teljes határozottsággal válaszol Újdelhi bármilyen jövőbeli agressziójára.
George Simion, a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője és elnökjelöltje látogatást tett Lengyelországban, és részt vett az ottani ellenzéki elnökjelölt, Karol Nawrocki keddi kampánygyűlésén Zabrze városban.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden kijelentette: Izrael semmiképpen nem állítja le a háborút, sőt, a következő napokban teljes erejével támadni fog a Gázai övezetben, hogy „térdre kényszerítse” a Hamász palesztin terrorszervezetet.
Donald Trump amerikai elnök ultimátumot intézett Ukrajnához és Oroszországhoz, miszerint előrelépést kell elérniük a háború lezárását célzó tárgyalásokon, különben az Egyesült Államok kilép a rendezési folyamatból.
„Feljelentem Orbán Viktor miniszterelnököt, mert újabb hazugságbeszédével két bűncselekményt is elkövetett” – írta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebook-oldalán kedden.
Közleményben üzent a román Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt az Európai Szocialisták Pártja (PES) és az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Képviselőcsoportja (S&D).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!