Fotó: Twitter/Jens Stoltenberg
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vasárnap Isztambulban közölte, hogy Törökország, Svédország és Finnország június közepén folytatja a tárgyalásokat Svédország NATO-csatlakozásáról, amelynek szerinte már rég eljött az ideje.
2023. június 04., 21:002023. június 04., 21:00
Stoltenberg a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján elmondta: a török államfővel megállapodtak abban, hogy az érintett három ország képviselői a június 12-vel kezdődő héten ismét összeülnek megvitatni a kérdést.
Mint ismeretes, a török parlament március végén Finnország csatlakozását jóváhagyta az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO), de Svédországét még nem. Ankara szerint ugyanis Stockholm a Törökország és az Európai Unió által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak ad menedéket.
Stockholm teljesítette Ankarának tett vállalásait – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Svédország NATO-csatlakozásának mihamarabb le kell zárulnia. Egyúttal aláhúzta: Svédország NATO-tagsága Törökországot is erősebbé teszi.
A Koszovóban kialakult feszültségről szólva a NATO-főtitkár köszönetet mondott Törökországnak, amiért további katonai egységet küldött a térségbe a már meglévő KFOR-békefenntartói mellé. Stoltenberg felszólalásában leszögezte: a KFOR a NATO és ENSZ Biztonsági Tanácsa összes vonatkozó döntésének megfelelően, pártatlanul, Koszovó minden állampolgárát megvédve folytatja tevékenységét.
Erdogan az isztambuli Dolmabahce-palotában fogadta Stoltenberget. A találkozó mintegy egy órán át tartott.
Svédország mihamarabbi NATO-tagságát sürgette az észak-atlanti szövetség főtitkára csütörtökön Oslóban, a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov csütörtökön közölte: tudatta Washingtonnal, hogy az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünet az ukrajnai háború szüneteltetése érdekében csak Ukrajnának lenne jó.
Több házkutatást hajtottak végre Belgiumban és Portugáliában egy, az Európai Parlamentet érintő újabb korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint a Huawei kínai távközlési vállalat próbált befolyást szerezni az uniós döntéshozatalban.
Az európaiak körében „nagyon széles körű konszenzus van kialakulóban” az ukrán hadsereg támogatását illetően az Oroszországgal folytatott konfliktust követően – jelentette ki Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.
A romániai elnökválasztás törlése „nem felel meg az európai demokratikus normáknak” – jelentette ki Andrzej Duda leköszönő lengyel konzervatív elnök, akinek országában májusban szintén elnökválasztást tartanak.
A romániai helyzet a „demokrácia karikatúrájának” példájává vált, és ezt még az amerikai kommentátorok is elismerik – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az izraeli hadsereg vizsgálja, hogy a katonák használtak-e emberi pajzsként palesztin civileket a gázai hadműveletek során – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) kedd este a CNN hírtelevízióval.
Az amerikai hírszerzési információk megosztása teljes mértékben újraindult, és az amerikai fegyverek ismét Ukrajnába áramlanak az amerikai és ukrán képviselők keddi szaúd-arábiai találkozója után – közölte egy amerikai tisztségviselő.
A közeljövő feladata az ellenség teljes szétzúzása a kurszki régióban és a térség teljes felszabadítása – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, amikor felkeresett egy meg nem nevezett vezetési pontot Kurszk megyében.
Ukrajna kihozta a lehetséges maximumot a kedden a szaúd-arábiai Dzsiddában az Egyesült Államokkal a tűzszünetről folytatott tárgyalások során – vélekedett Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, a posztszovjet térség szakértője.
Donald Trump amerikai elnök visszavonta a kanadai acélra és alumíniumra kivetett vámok megduplázásával kapcsolatos fenyegetését, miután rendeződött a kanadai Ontario tartomány és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi vita.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!