Reynolds személyesen is érintett a partibotrányban. Az ITV brit kereskedelmi televízió hírszerkesztőségéhez januárban eljutott egy e-mail, amelyben Reynolds tisztviselőket hívott meg 2020. május 20-ára egy kerti partira. A meghívóban szerepelt az is, hogy „italt mindenki hozzon magával”. A rendezvényen hozzávetőleg 30-an vettek részt, köztük Boris Johnson.

A koronavírus-járvány első hullámának megfékezésére 2020. március 23-án elrendelt szigorú angliai korlátozások értelmében – amelyek a kerti parti idején még érvényben voltak – kettőnél több, nem egy háztartásban élő ember szabadtéren sem tartózkodhatott egymás társaságában. Munira Mirza – aki 2008-ban, még Johnson londoni polgármesteri időszakában csatlakozott a kormányfő stábjához – mindenekelőtt azzal indokolta lemondását, hogy Johnson a partibotrányok ügyében tartott alsóházi vita hevében kijelentette: a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Sir Keir Starmer – aki 2008-tól öt éven át az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) igazgatója volt – annak idején nem tett semmit az utóbbi évszázad legnagyobb brit szexbotrányának főszereplője, Jimmy Savile felelősségre vonásáért.

Savile szexuális erőszakcselekményeinek legfiatalabb áldozata 8 éves volt. Johnson kijelentését – amely szerint Starmert is felelősség terheli azért, hogy Savile bűncselekményei büntetlenül maradtak – azonnal hatalmas felháborodás fogadta az ellenzéki padsorokban. Csütörtökön a brit kormányfő is korrigálta magát, kijelentve: teljes mértékben tudatában van annak, hogy a Munkáspárt jelenlegi vezetőjének főügyészként semmi köze nem volt a Savile-ügyben hozott korábbi vádhatósági döntésekhez.

Munira Mirza azonban a lemondását indokló levélben azt írta: Johnsonnak elnézését kellett volna kérnie a munkáspárti vezetőt alaptalanul vádoló kijelentéséért. A Downing Street szakpolitikai munkacsoportjának volt vezetője durván sértőnek minősítette a kormányfő által az ellenzék vezetőjével szemben megfogalmazott vádat. Jack Doyle azzal indokolta távozását a Downing Street kommunikációs igazgatói tisztségéből, hogy az elmúlt hetek történései „rettenetes terhet róttak” rá és a családjára egyaránt. Nem hivatalos médiaértesülések szerint mindeközben gyűlnek azok a levelek, amelyekben az alsóházi konzervatív frakció tagjai bizalmi szavazást kérnek Johnson ellen.

A Johnson vezette Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának – a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek – kell kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a tory frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást. A BBC csütörtök este közölte: 17 képviselőről tudja, hogy benyújtották bizalmi szavazást kezdeményező levelüket az illetékes frakcióbizottsághoz. A kezdeményezők teljes száma azonban nem ismert, mivel a folyamat titkos.

Ha a bizalmi szavazást megtartják és azon – a brit sajtóban immár többnyire „bulis Borisként” emlegetett – Johnson elbukik, nem indulhat az utána következő vezetőválasztási versengésben.