Klaus Johannis felszólalásában közös európai szakpolitikát sürgetett a migrációval kapcsolatban
Fotó: Presidency.ro
A többsebességes vagy a koncentrikus körök mintájára létrejövő Európát bírálta az Európai Parlament plenáris ülésének Európa jövőjéről folytatott keddi vitáján Klaus Johannis. Erdélyi EP-képviselők a kisebbségi jogok tiszteletben tartására kérték az államfőt.
2018. október 23., 16:042018. október 23., 16:04
2018. október 23., 16:082018. október 23., 16:08
A többsebességes vagy a koncentrikus körök mintájára létrejövő Európa nem jelenthet megoldást, az Európai Unió egységét meg kell őrizni, ez ugyanis értéket közvetít, és az EU hitelességét is megerősíti a világban – jelentette ki Klaus Johannis Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésének Európa jövőjéről folytatott vitáján kedden. A román államfő felszólalásában fontosnak nevezte, hogy Európa „két tüdővel lélegezzen”, egy „nyugati és egy keleti tüdővel” egyaránt.
Kijelentette, Európa közös jövője egységének megőrzésében rejlik, amely nem szenvedhet kárt, nem kerülhet veszélybe.
Mint aláhúzta, ennek érdekében a kohéziót meg kell újítani és meg kell erősíteni. Az ugyanis nem csak az újonnan csatlakozott államokat segíti, nem csak a gazdasági lemaradást akarja felszámolni, hanem közelíti a tagállamokat egymáshoz, és nagyobb egységet hoz létre az unió keretein belül. A román államfő kijelentette, a gazdasági biztonság legalább olyan fontos, mint a határok biztonsága. Mindkét esetben átfogó intézkedésekre van szükség a jövő és a fellendülés érdekében, csak így lehet megfelelő válaszokat adni a jelentkező kihívásokra.
A migráció kérdéskörével kapcsolatban elmondta, nagyon gyorsan közös szakpolitikát kell kialakítania Európának, különben súlyos problémákkal kell szembenéznie. „Meg kell erősíteni a polgárok biztonságérzetét, ugyanis komoly kihívások jelentkeznek a belső biztonság területén, és jobban kell ügyelni a terrorizmus, a radikalizmus elleni küzdelemre is” – fogalmazott Klaus Johannis. Véleménye szerint Európa mindeddig csak reagált a válságokra, a jövőben azonban megelőző politikát kell kialakítania, proaktívan kell cselekednie. „Egy-egy válságra reagálni és kezelni azt, nem elegendő. Meg kell előzni mindenfajta fenyegetést, és elébe kell mennie a válságoknak” – tette hozzá.
Mint mondta, egy biztonságos és erős Európai Unió egy kibővített uniót jelent, amely erőt kölcsönöz politikai értelemben és a versenyképesség területén egyaránt. „A bővítés nagyobb biztonságot és jólétet eredményez Európa számára” – vélekedett az elnök. Kijelentette, nehézségekkel küzd Európa. Krízisek, terrorista támadások fenyegetik, és a populista mozgalmak megjelenésének kihívásai jelentkeznek. „Az uniónak ki kell állnia a közös értékek, a kohézió és a szolidaritás mellet, amelyeket újra helyzetbe kell hoznia új jövőkép kialakítása által” – mondta Johannis.
A román államfő hozzátette, a 2019 májusában Nagyszebenben tervezett uniós csúcstalálkozó segít majd abban, hogy egy erősebb, egységesebb Európai Unió jöjjön létre alapértékei mentén. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszédében kijelentette, Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma nem csak román, hanem európai ünnep is. „Minden, ami román, egyben európai is, ezért december elsején Európa közösen ünnepli meg a Romániának és Európának is fontos pillanatot” – fogalmazott az EB elnöke. Juncker emellett megismételte korábbi kijelentetését, amely szerint Romániának mihamarabb csatlakoznia kell az áruk és emberek szabad mozgását biztosító schengeni övezethez. A román kormánynak és a parlamentnek küldött üzenetében aláhúzta, a csatlakozást nem szabad veszélyeztetniük az által, hogy hátat fordítanak vagy eltávolodnak a jogállami elveknek.
Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő felszólalásában arra kérte a román államfőt, hogy Európa jövője érdekében Magyarországgal és a visegrádi országokkal összefogva kelljen védelmére az európai értékeknek, keresztyén identitásának, a nemzetek szuverenitásának. Kijelentette, Románia centenáriumi időszakában ne csak a korrupcióval, hanem a „nacionálkommunista gyökerű magyarellenességgel” szemben is védelmezze a jogállamiságot, hogy „a magyarság ne jusson az elfogyatkozott erdélyi szászok sorsára, akiket a Ceaușescu-diktatúra űzött el szülőföldjükről”.
Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője felszólalásában hangsúlyozta, a román politika megosztja a helyi társadalmat. A képviselő arra kérte a román államfőt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy egyetlen polgár se érezze magát másodrendűnek saját országában. „Tartsa és tartassa tiszteletben a kisebbségek jogait anyanyelvükhöz, szimbólumaikhoz, tulajdonukhoz, szülőföldjükhöz” – fogalmazott a képviselő.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.
Tízezrek tüntettek előrehozott választásokat és Pedro Sánchez miniszterelnök lemondását követelve a spanyol fővárosban vasárnap.
Több mint száz rakétát indítottak Libanonból Izrael felé, s az izraeli harci gépek az északi és a déli fronton, Libanon mélyén, valamint a Gázai övezetben is célpontokat támadtak vasárnap, a háború 380. napján, vasárnap.
Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett az izraeli nagykövetség ellen.
Válaszcsapással fenyegette meg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a libanoni Hezbollah terrorszervezetet, miután az szombaton az egyik háza ellen intézegt dróntámadást Izraelben.
1 hozzászólás