Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta kínai kollégájának, Hszi Csin-pingnek egy márciusi moszkvai találkozójukon, hogy Oroszország „(legalább) öt évig fog harcolni” Ukrajnában – derült ki diplomáciai forrásokból, amelyeket a Nikkei japán napilap idézett.
2023. december 29., 10:302023. december 29., 10:30
Úgy tűnik, Putyin így foglalta össze a helyzetet, amely akkoriban nem volt Oroszország számára kedvező, és biztosította Hszit, hogy Oroszország végül győztesen fog kikerülni belőle.
A valószínűsíthető következmény az volt, hogy egy elhúzódó háború Kína jól felfegyverzett partnerének kedvezne.
Másként értelmezve
– kommentálta a japán napilap.
A márciusi moszkvai látogatás volt Hszi Csin-ping első oroszországi útja azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Ez volt egyben az első alkalom, hogy Hszi jelentős országba tett külföldi utat, miután Kína felhagyott a szigorú nulla Covid politikájával.
Akár meggyőzte Hszit, akár nem, az, amit Putyin a találkozón mondott neki, kulcsfontosságú az orosz-kínai kapcsolatokban bekövetkezett rejtélyes fejlemények megértéséhez, kezdve a májusi kínai békeküldetéstől az európai béke misszióig és a külügyminiszter néhány hónappal későbbi elbocsátásáig – írja elemzésében a Nikkei Asia.
Nemrég a The New York Times arról számolt be, hogy
Tekintettel azonban arra, amit Putyin márciusban mondott Hszinek, az orosz vezető tűzszüneti szándékát nem szabad biztosra venni. Lehetséges, hogy Putyin csak azt az illúziót akarja kelteni, hogy a márciusi orosz elnökválasztás előtt a tűzszünet vagy akár a béke felé halad, mert úgy véli, hogy egy ilyen légkör kedvezne neki a választásokon – jegyzi meg a japán kiadvány.
Másrészt Hszi Kínája időközben felülvizsgálta stratégiáját, részben a Putyin által márciusban adott „ötéves” határidő alapján.
– írja elemzésében a japán napilap.
Nem valószínű azonban, hogy Hszit teljesen meggyőzték Putyin szavai. A Nikkei szerint ugyanis a kínai elnök már a 2022. február 4-én, a 2022-es pekingi téli olimpia nyitónapján tartott kínai-orosz csúcstalálkozó óta neheztel Putyinra, amiért az orosz elnök nem tájékoztatta előre a 24-én megkezdett Ukrajna elleni teljes körű invázióról.
Több ukrajnai régiót támadtak az oroszok
Több ukrajnai terület ellen is légitámadást intézett pénteken reggel az orosz haderő, az érintett városok között Kijev is ott volt.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint a fővárosban aktívan működött a légvédelem.
Harkiv városát péntek reggel orosz rakétákkal támadták, legalább hat robbanást regisztráltak – közölte Ihor Terehov polgármester .
Ugyanakkor a légvédelem aktív volt a nyugat-ukrajnai Lemberg (Lviv) városában is, amelyet orosz drónokkal támadtak – írta Makszim Kozickij regionális kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Odessza városában a légicsapások nyomán kigyulladt egy épület.
A Szumi régióban található Konotop városában hárman megsérültek, miután találat ért egy lakóépületet.
Robbanásokat jelentettek Dnyipróból is.
A pólóján szereplő felirattal utalt arra Magyarország miniszterelnök, hogy jövőre mikor rendezhetik a parlamenti választást az anyaországban. Orbán Viktor ugyanakkor megismételte az egy nappal korábban a Tusványoson tett győzelmi várakozásait.
Törökország délkeleti részén 50 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet mértek szombaton, ami nehezíti az erdőtüzek oltását. Görögország már az idei harmadik hőhullámot szenvedi el, és ott is erdőtüzek pusztítanak.
Nicușor Dan államfő megbeszélést folytatott szombaton Salzburgban Christian Stocker osztrák kancellárral.
Oroszország szombatra virradó éjszaka 208 drónnal és 27 rakétával és légibombával támadta Ukrajnát, a fő célpont Dnyipropetrovszk megye volt, amelynek székhelyén, Dnyipróban az eddigi adatok szerint két ember életét vesztette.
A korrupcióellenes hatóságokat a nyugati globalista körök erőltették rá Kijevre, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig hibázott, amikor azt hitte, most megszabadulhat a gyámságuk alól – összegzett Dunda György kárpátaljai újságíró.
A belga szövetségi kormány jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi radikális szervezetek betiltását az ország biztonságának és demokratikus rendjének védelme érdekében – közölte pénteken a belga belügyminisztérium.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken bejelentette, hogy az ukrán és az orosz tárgyalók megkezdték az egyeztetéseket egy esetleges találkozóról a két ország vezetői között, ami egy lépés az orosz invázió befejezése felé.
Bírálta Romániát Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, mivel Bukarest szerinte túlságosan enyhén reagált arra, hogy a hét elején több ukrán repülőgép véletlenül behatolt a román légtérbe.
Franciaország szeptemberben hivatalosan elismeri a palesztin államot – jelentette be Emmanuel Macron elnök, ezzel Franciaország lesz az első G7-ország, amely ezt megteszi.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beterjesztette csütörtökön azt a törvényjavaslatot, amely ígérete szerint visszaállítja a korrupcióellenes intézmények, a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupcióellenes ügyészség függetlenségét.
szóljon hozzá!