Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta kínai kollégájának, Hszi Csin-pingnek egy márciusi moszkvai találkozójukon, hogy Oroszország „(legalább) öt évig fog harcolni” Ukrajnában – derült ki diplomáciai forrásokból, amelyeket a Nikkei japán napilap idézett.
2023. december 29., 10:302023. december 29., 10:30
Úgy tűnik, Putyin így foglalta össze a helyzetet, amely akkoriban nem volt Oroszország számára kedvező, és biztosította Hszit, hogy Oroszország végül győztesen fog kikerülni belőle.
A valószínűsíthető következmény az volt, hogy egy elhúzódó háború Kína jól felfegyverzett partnerének kedvezne.
Másként értelmezve
– kommentálta a japán napilap.
A márciusi moszkvai látogatás volt Hszi Csin-ping első oroszországi útja azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Ez volt egyben az első alkalom, hogy Hszi jelentős országba tett külföldi utat, miután Kína felhagyott a szigorú nulla Covid politikájával.
Akár meggyőzte Hszit, akár nem, az, amit Putyin a találkozón mondott neki, kulcsfontosságú az orosz-kínai kapcsolatokban bekövetkezett rejtélyes fejlemények megértéséhez, kezdve a májusi kínai békeküldetéstől az európai béke misszióig és a külügyminiszter néhány hónappal későbbi elbocsátásáig – írja elemzésében a Nikkei Asia.
Nemrég a The New York Times arról számolt be, hogy
Tekintettel azonban arra, amit Putyin márciusban mondott Hszinek, az orosz vezető tűzszüneti szándékát nem szabad biztosra venni. Lehetséges, hogy Putyin csak azt az illúziót akarja kelteni, hogy a márciusi orosz elnökválasztás előtt a tűzszünet vagy akár a béke felé halad, mert úgy véli, hogy egy ilyen légkör kedvezne neki a választásokon – jegyzi meg a japán kiadvány.
Másrészt Hszi Kínája időközben felülvizsgálta stratégiáját, részben a Putyin által márciusban adott „ötéves” határidő alapján.
– írja elemzésében a japán napilap.
Nem valószínű azonban, hogy Hszit teljesen meggyőzték Putyin szavai. A Nikkei szerint ugyanis a kínai elnök már a 2022. február 4-én, a 2022-es pekingi téli olimpia nyitónapján tartott kínai-orosz csúcstalálkozó óta neheztel Putyinra, amiért az orosz elnök nem tájékoztatta előre a 24-én megkezdett Ukrajna elleni teljes körű invázióról.
Több ukrajnai régiót támadtak az oroszok
Több ukrajnai terület ellen is légitámadást intézett pénteken reggel az orosz haderő, az érintett városok között Kijev is ott volt.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint a fővárosban aktívan működött a légvédelem.
Harkiv városát péntek reggel orosz rakétákkal támadták, legalább hat robbanást regisztráltak – közölte Ihor Terehov polgármester .
Ugyanakkor a légvédelem aktív volt a nyugat-ukrajnai Lemberg (Lviv) városában is, amelyet orosz drónokkal támadtak – írta Makszim Kozickij regionális kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Odessza városában a légicsapások nyomán kigyulladt egy épület.
A Szumi régióban található Konotop városában hárman megsérültek, miután találat ért egy lakóépületet.
Robbanásokat jelentettek Dnyipróból is.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
szóljon hozzá!