Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta kínai kollégájának, Hszi Csin-pingnek egy márciusi moszkvai találkozójukon, hogy Oroszország „(legalább) öt évig fog harcolni” Ukrajnában – derült ki diplomáciai forrásokból, amelyeket a Nikkei japán napilap idézett.
2023. december 29., 10:302023. december 29., 10:30
Úgy tűnik, Putyin így foglalta össze a helyzetet, amely akkoriban nem volt Oroszország számára kedvező, és biztosította Hszit, hogy Oroszország végül győztesen fog kikerülni belőle.
A valószínűsíthető következmény az volt, hogy egy elhúzódó háború Kína jól felfegyverzett partnerének kedvezne.
Másként értelmezve
– kommentálta a japán napilap.
A márciusi moszkvai látogatás volt Hszi Csin-ping első oroszországi útja azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Ez volt egyben az első alkalom, hogy Hszi jelentős országba tett külföldi utat, miután Kína felhagyott a szigorú nulla Covid politikájával.
Akár meggyőzte Hszit, akár nem, az, amit Putyin a találkozón mondott neki, kulcsfontosságú az orosz-kínai kapcsolatokban bekövetkezett rejtélyes fejlemények megértéséhez, kezdve a májusi kínai békeküldetéstől az európai béke misszióig és a külügyminiszter néhány hónappal későbbi elbocsátásáig – írja elemzésében a Nikkei Asia.
Nemrég a The New York Times arról számolt be, hogy
Tekintettel azonban arra, amit Putyin márciusban mondott Hszinek, az orosz vezető tűzszüneti szándékát nem szabad biztosra venni. Lehetséges, hogy Putyin csak azt az illúziót akarja kelteni, hogy a márciusi orosz elnökválasztás előtt a tűzszünet vagy akár a béke felé halad, mert úgy véli, hogy egy ilyen légkör kedvezne neki a választásokon – jegyzi meg a japán kiadvány.
Másrészt Hszi Kínája időközben felülvizsgálta stratégiáját, részben a Putyin által márciusban adott „ötéves” határidő alapján.
– írja elemzésében a japán napilap.
Nem valószínű azonban, hogy Hszit teljesen meggyőzték Putyin szavai. A Nikkei szerint ugyanis a kínai elnök már a 2022. február 4-én, a 2022-es pekingi téli olimpia nyitónapján tartott kínai-orosz csúcstalálkozó óta neheztel Putyinra, amiért az orosz elnök nem tájékoztatta előre a 24-én megkezdett Ukrajna elleni teljes körű invázióról.
Több ukrajnai régiót támadtak az oroszok
Több ukrajnai terület ellen is légitámadást intézett pénteken reggel az orosz haderő, az érintett városok között Kijev is ott volt.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint a fővárosban aktívan működött a légvédelem.
Harkiv városát péntek reggel orosz rakétákkal támadták, legalább hat robbanást regisztráltak – közölte Ihor Terehov polgármester .
Ugyanakkor a légvédelem aktív volt a nyugat-ukrajnai Lemberg (Lviv) városában is, amelyet orosz drónokkal támadtak – írta Makszim Kozickij regionális kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Odessza városában a légicsapások nyomán kigyulladt egy épület.
A Szumi régióban található Konotop városában hárman megsérültek, miután találat ért egy lakóépületet.
Robbanásokat jelentettek Dnyipróból is.
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
szóljon hozzá!