Határozott álláspont. Putyin a Trumppal folytatandó tárgyalásokon NATO-mentes, semleges Ukrajnát követel
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország azt fogja követelni, hogy Ukrajna szakítsa meg kapcsolatait a NATO-val, és váljon „semleges állammá, korlátozott hadsereggel” a Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel folytatott tárgyalások során – jelentette a Bloomberg szerdán saját forrásaira hivatkozva.
2025. január 16., 13:242025. január 16., 13:24
Trump korábban már jelezte, hogy beiktatása után „nagyon gyorsan” kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hozzátéve, hogy a Kreml is erre törekszik. Trump többször megismételte, hogy az ukrajnai háború gyors befejezését tervezi, részben azért, mert állítólag jó kapcsolatokat ápol Putyinnal.
A Kreml állítólag elfogadja, hogy az egyes NATO-tagállamok továbbra is küldhetnek fegyvereket Ukrajnába a kétoldalú biztonsági megállapodások részeként, de a fegyvereket „nem szabad Oroszország ellen vagy terület visszafoglalására használni” – mondta az egyik forrás a Bloombergnek.
– jelentette a médium a forrásaira hivatkozva.
Kijev és Moszkva jelenleg csak a fogolycseréről és a deportált gyermekek hazatéréséről folytat tárgyalásokat – közölték ukrán tisztségviselők a médiummal névtelenségük megőrzése mellett.
Eközben Ukrajna és Oroszország „korlátozott tárgyalásokat” folytat Katarban a nukleáris létesítmények támadások elleni védelmének szabályairól is – jelentette a Bloomberg a Kreml előkészületeit ismerő személyre hivatkozva.
Trump gyakran hangoztatta szimpátiáját az orosz vezető iránt, miközben bírálta a leköszönő Biden-kormányzat Kijevnek nyújtott támogatása mértékét. Ez aggodalmakat váltott ki, hogy az új amerikai vezetés esetleg Ukrajna számára kedvezőtlen alkut köt.
Trump elmondta, hogy a konkrét békejavaslatok kidolgozása még folyamatban van. A csapatától kiszivárgott javaslatot – a frontvonalak befagyasztása, Ukrajna NATO-csatlakozásának 20 évvel való elhalasztása és európai békefenntartók telepítése a helyszínre – Oroszország már elutasította.
Eközben a Donald Trump átlal a külügyminiszteri posztra jelölt Marco Rubio szerdán a szenátus külügyi bizottsága előtti meghallgatásán arról beszélt: mind Ukrajnának, mind Oroszországnak engedményeket kell tennie a háború befejezéséhez .
„Fontos, hogy mindenki realista legyen: lesznek engedmények – az Oroszországo Föderáció részéről, de az ukránok részéről is... Az is fontos, hogy mindkét oldalon legyen némi egyensúly” – mondta Rubio.
Ukrajna 2014-es megszállása és a 2022-es háború eszkalálása óta Oroszország megszállta Ukrajna területének mintegy 20 százalékát, elnyomó intézkedéseket foganatosít a helyi lakossággal szemben, és megtiltja az ukrán identitás minden megnyilvánulását. Ukrajna többször kijelentette, hogy nem ismeri el orosznak a jelenleg Moszkva ellenőrzése alatt álló területét.
– mondta Rubio.
„Az is irreális, hogy egy Ukrajna méretű ország valahogy... visszaszorítja ezeket az embereket (az orosz csapatokat) egészen oda, ahol az invázió előestéjén voltak” – tette hozzá.
A kijelölt külügyminiszter nyilvánosan dicsérte az ukrán védők bátorságát, de egyike volt annak a 15 republikánus szenátusi törvényhozónak, aki az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomag ellen szavazott, amelyet végül 2024 áprilisában fogadtak el.
Az 53 éves floridai szenátor Antony Blinkent váltja majd a poszton, és az Egyesült Államok legfőbb diplomatájaként a Kijev és Moszkva közötti esetleges béketárgyalásokat vezeti majd.
Egy 7,7-es erősségű földrengés rázta meg Mianmart, épületek omlottak össze, a friss mérleg szerint pedig három személy életét vesztette, és 90 embert még keresnek.
Különböző segélyszervezetek több mint egy tucat munkatársa halt meg vagy tűnt el az elmúlt napokban Gázában, miután Izrael a kéthónapos tűzszünet összeomlását követően újra katonai támadást indított a palesztin enklávé ellen.
Brüsszel háborúra készül, de nem fenyeget háború, és Magyarország a béke oldalán marad – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Egy amerikai bíró csütörtökön elrendelte, hogy Donald Trump elnök kormánya őrizze meg a Signal üzenetküldő alkalmazáson küldött üzeneteket, amelyekben a jemeni húszik elleni támadási terveket vitatták meg.
Egy héten belül immár harmadszor üzent közösségi oldalán a román állampolgároknak az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt javasolta, hogy Ukrajnát helyezzék egyfajta ideiglenes közigazgatás alá, hogy lehetővé tegyék az új választások megtartását és a háború rendezését célzó kulcsfontosságú megállapodások aláírását.
Románia nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, de békemegállapodás esetén az ország a kijelölt békefenntartó erők szállítási csomópontja lehet – jelentette be csütörtökön Párizsban az ügyvivő román államfő.
Legalább hat ember meghalt és kilenc megsérült, miután csütörtök reggel elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró az egyiptomi Vörös-tenger partján fekbő Gurdaka (angolosan Hurghada) város partjainál – közölték helyi források a BBC-vel.
Házkutatást tartottak szerdán egy házban és egy üzlethelyiségben a hollandiai Heerhugowaardban, ahol letartóztatták az asseni Drents múzeum kirablásának gyanúsítottjait a romániai dák műkincsek ellopása ügyében indított nyomozás részekén.
Valerij Zalujnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi Nagy-Britanniába delegált nagykövete azt állította: Románia arra kérte őt, hogy ne beszéljen a román területen lezuhant orosz drónok lelövéséről.
szóljon hozzá!