Macronék az élen végeztek a megmérettetésen, de nincs okuk felhőtlen boldogságra
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Emmanuel Macron francia elnök pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója az élen végzett a francia törvényhozási választások második fordulójában, de elvesztette az abszolút többséget a nemzetgyűlésben – derült ki az urnazáráskor ismertetett, becslésen alapuló exit poll eredményekből, amelyeket vasárnap este tett közzé a francia sajtó.
2022. június 19., 22:182022. június 19., 22:18
2022. június 19., 23:092022. június 19., 23:09
A részvétel alacsonyabb volt, mint az egy héttel ezelőtti első fordulóban, alig 46 százalékos. A francia köztévé és rádió számára készült Ipsos-Sopra Steria közvélemény-kutatóintézet mandátumbecslése szerint a kormánypárt a következő öt évben 224 helyre számíthat az 577 fős nemzetgyűlésben, ahol eddig 345 képviselővel rendelkezett. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.
„Ez egy kiábrándító első hely, de mégiscsak egy első hely” – fogalmazott. Elődje, Gabriel Attal – aki jelenleg a költségvetési tárcáért felel a kormányban – a TF1 kereskedelmi televízióban elismerte, hogy „amennyiben az eredmények megerősítést nyernek, távoliak a reméltektől”. „A franciák láthatóan nem adtak abszolút többséget (nekünk), de más politikai formációnak sem” – hívta fel a figyelmet a kormánypárti politikus.
Amennyiben az elnöki koalíció a hivatalos eredmények alapján is csak a relatív többséget tudta megszerezni, az államfőnek alkalmi szövetségeseket kell találnia a nemzetgyűlésben a reformprogramja megszavazásához a parlamentben. Elemzők szerint várhatóan a konzervatívok felé fog fordulni. Christian Jacob, a konzervatív Köztársaságiak vezetője ugyanakkor közölte, hogy ellenzékben maradnak.
„Teljesen váratlan helyzet. Az elnöki párt veresége teljes, és nincs láthatáron egyértelmű többség” – mondta a baloldali Jean-Luc Mélenchon, a NUPES vezetője. „Franciaország szólt, de azt is el kell mondani, hogy nem elég erős hangon tekintettel arra, hogy továbbra is magas azok száma, akik nem mentek el szavazni, ami azt jelenti, hogy Franciaország nagy része nem tudja, hová forduljon” – fogalmazott. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a NUPES elérte célját azzal, hogy megfosztotta Macront az abszolút többségtől.
A szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés 89 képviselővel 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat. Marine Le Pen pártja tízszeresére tudta növelni a képviselői számát, amit a pártelnök Jordan Bardella „cunaminak” nevezett a TF1 kereskedelmi televízióban. „A ma este tanulsága, hogy a francia nép kisebbségi elnökké tette Emmanuel Macront” – mondta a politikus. Marine Le Pen úgy fogalmazott, hogy „a bal és jobb széleken lévő hazafiak” egyesítésén fog fáradozni. „Erős ellenzéket fogunk alkotni” – szögezte le a pártvezető. „A nép úgy döntött, hogy erőteljes parlamenti frakciót biztosít a Nemzeti Tömörülésnek a nemzetgyűlésben” – mondta Le Pen. A negyedik helyen végzett konzervatív Köztársaságiaknak – akik eddig a legnagyobb frakciót alkották – 78 fős csoportja lehet az új nemzetgyűlésben.
Az áprilisi elnökválasztás és a nemzetgyűlési választás eredménye szakértők szerint tükrözi a francia politikai élet átrendeződését, amely Emmanuel Macron öt évvel ezelőtti elnökké választásával kezdődött: a hagyományos pártok jobb- és baloldalon is meggyengültek, a politikai tér pedig hárompólusúvá vált az államfő centrista koalíciója körül, az egyik oldalon a radikális baloldal, a másikon pedig a szuverenista jobboldal megerősödésével.
Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését, s az eredménytől függően kisebb-nagyobb kormányátalakítás is várható. Az államfő kérésére a miniszterek és Elisabeth Borne kormányfő is elindult képviselőjelöltként. Emmanuel Macron jelezte: annak a kormánytagnak, aki nem tud győzni a választókerületében, le kell mondania kormányzati tisztségéről. A France 2 TV előrejelzése szerint Brigitte Bourguignon egészségügyi miniszter el fogja veszíteni képviselői mandátumát.
Pakisztán csak akkor menekülhet meg az indiai csapásoktól, ha felszámolja terrorista infrastruktúráját – figyelmeztetett Narendra Modi indiai miniszterelnök hétfő esti televíziós beszédében.
A nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie, és nem belügynek – hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója hétfőn Budapesten.
Haladéktalan és feltételek nélküli 30 napos tűzszünetet sürgettek az ukrajnai hadszíntéren a weimari csoport néven ismert európai diplomáciai és geopolitikai szövetség külügyminiszterei hétfői londoni tanácskozásukon.
Átadta a Hamász palesztin terrorszervezet a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek a Gázai övezet déli részén, Hán-Júnisznál az amerikai-izraeli állampolgárságú Edan Alexandert.
Magyar Péter szerdán elindul Nagyváradra, és egymillió lépést tesz meg egy magyar nemzeti lobogóval „a békéért és a nemzeti összefogásért” – ezt maga a Tisza Párt elnöke jelentette be hétfőn Facebook-oldalán.
Nyílt levélben fordult Románia polgáraihoz az Egyesült Államok hét korábbi romániai nagykövete a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt egy héttel.
Három kamion volt érintett abban a balesetben, amely hétfőn történt a magyarországi M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán, Ócsa térségében. Az ütközésben egy román állampolgárságú sofőr súlyosan megsérült, női utasa pedig életét vesztette.
Több mint száz drónt vetett be ukrajnai polgári infrastrukturális célpontok ellen az orosz hadsereg hétfőre virradóra, Szumi megyében egy ember meghalt, többen megsebesültek a támadás következtében.
Orbán Viktor kormányfő romániai elnökválasztással kapcsolatos kijelentéseiről is szót ejtett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Élesen bírálta Románia washingtoni nagykövete, Andrei Muraru a George Simion által tett kijelentést, amely szerint köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért kizárta Romániát a Visa Waiver vízummentességi programból.
szóljon hozzá!