Fotó: Debatingeurope.eu
Szövetségi parlamenti (Bundestag) választásokat tartanak vasárnap Németországban. A választási kampány újdonsága volt, hogy Angela Merkel kancellár ellen számos tüntetést tartottak.
2017. szeptember 23., 18:512017. szeptember 23., 18:51
A választáson 61,5 millió állampolgár vehet részt, több mint 50 százalékuk nő. A lakosság rohamos öregedése miatt az 50 évesnél idősebb választópolgárok aránya most először meghaladja az 50 százalékot, 36 százalékuk 60 évnél is idősebb, a 30 évnél fiatalabbak aránya pedig csupán 15 százalék.
A választáson 4848 jelölt indul, átlagéletkoruk 46,9 év, a legidősebb 89 éves, a nők aránya 29 százalék. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs.
Az arányosságra törekvő vegyes választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag - szövetségi gyűlés - tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre, a képviselők mintegy fele közvetlenül, másik fele a pártokra országosan jutó szavazatok arányában listáról kerül a parlamentbe.
Az alapesetben 598 tagú Bundestag képviselőinek száma a választási rendszer sajátosságai miatt változó, az úgynevezett kiegyenlítő mandátumok révén a második világháború utáni 19. Bundestag létszáma elérheti a 700-at is.
A választást felvezető kampány főleg belpolitikai kérdésekről szólt, külpolitikai témák a migrációs válságon kívül ritkán kerültek szóba, az Európai Unió tervezett reformját egyik párt sem tárgyalta.
Újdonság volt, hogy Angela Merkel kancellár, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség vezetője ellen számos gyűlés margóján tüntetést tartottak.
A kormányfő kampánybeszédeiben többnyire csak annyit mondott a tüntetőkről, hogy rikácsolással nem lehet jövőt építeni.
A kampány általában véve is durvább volt a megszokottnál, a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kimutatása szerint a választási küzdelemmel összefüggésben 3600 bűncselekmény történt - köztük több mint 50 testi sértés -, ami jelentős emelkedés a négy évvel korábbi 3100-hoz képest.
A választási küzdelem tartalmát tekintve a németek főleg adócsökkentésről és nyugdíjemelésről szóló „újraelosztási kampányt” kaptak pártjaiktól, amelyek „fűt-fát megígértek” nekik - mondta a DIW gazdaságkutató intézet (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) vezetője szombaton a Deutschlandfunk országos közrádiónak.
Marcel Fratzscher szerint ez „tragikus”, mert
az oktatási-képzési rendszer és a digitális infrastruktúra fejlesztése révén. A DIW vezetője hangoztatta, hogy nincs meg az adócsökkentési ígéretek hosszú távú fedezete, mert az államháztartás többlete nem a takarékos gazdálkodásnak tulajdonítható, hanem a „szerencsének”, az alacsony euróövezeti kamatszintnek.
A CDU/CSU 15 milliárd eurós adócsökkentést ígért, valamint a családtámogatások emelését. Koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) a többi között a nyugdíjjárulék stabilizálását, a nyugdíjkorhatár emelésének megállítását, egy 12 milliárd eurós iskolafelújítási programot és a teljes gyermekellátási, illetve oktatási és szakképzési rendszer ingyenességét ígérte.
A legnagyobb szabású, 30 milliárd eurós adócsökkentési programot a 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviselet után a visszatérésre készülő piacpárti, jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) ígérte meg.
Fotó: Sky News
A migrációs válsággal kapcsolatban a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párton kívül valamennyi jelentős politikai erő hasonló irányvonalat képviselt, mindenekelőtt az illegális migráció és az embercsempészet felszámolásának fontosságát hangsúlyozták,
A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és az FDP visszakerülésével, illetve az AfD bekerülésével az eddigi öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban.
Hat ember meghalt, tíz másik pedig megsebesült, miután az orosz erők szombaton a kora reggeli órákban támadást indítottak a Harkivi terület ellen – közölte Ihor Tyerehov, Harkiv város polgármestere a Telegramon.
Az izraeli hadsereg (IDF) elbocsátott két magas rangú tisztet, és megrovásban részesítette egy vezető parancsnokát, miközben elismerte, hogy a Gázai övezetben egy segélykonvojt ért dróncsapás során számos hibát követett el.
A tajvani földrengés halálos áldozatainak száma tizenkettőre nőtt péntekre. A hatóságok földcsuszamlás és sziklaomlás kockázata mellett folytatják a mentési munkát a romok közt – közölték hivatalosan.
A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.
Az Egyesült Államok órákon és napokon belül változtatást vár el Izraeltől a gázai humanitárius helyzet javítása és a segélymunkások védelme érdekében – közölte a Fehér Ház csütörtökön.
Halálos ítéletet hajtottak végre Oklahoma államban egy több mint két évtizede történt kettős gyilkosság elkövetőjén, egy 41 éves férfin.
Gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak le Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.
Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!