Fenekestül felforgatta a világot Edward Snowden, a CIA és az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egyik volt alkalmazottja azáltal, hogy a közelmúltban feltárta: az Egyesült Államok nemcsak saját polgárai, de egyebek között az EU polgárai után is kémkedik.
2013. június 18., 14:172013. június 18., 14:17
Miközben egyre több információ kerül napvilágra a titkos adatgyűjtésről, Washington nemzetbiztonsági okokra hivatkozik.
Az amerikai ügyvezető igazságügyi miniszter és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója 2004. május 12-én kilátásba helyezte lemondását, ami arra késztette George W. Bush elnököt, hogy leállíttassa az általuk törvénytelennek vélt, az Egyesült Államok területére is kiterjedő STELLARWIND (Csillagszél) fedőnevű titkos információgyűjtést. Az incidensről a The Washington Post számolt be az elektronikus hírszerzésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) működésének struktúrájába és jogi hátterébe betekintést engedő cikkében.
Amerika és az amerikaiak először akkor kerültek az 1952-ben külföldi „célpontok\" megfigyelésére létrehozott NSA látókörébe. Az ügynökség STELLARWIND gyűjtőnéven négy megfigyelési programot folytatott. Kettő közülük a kommunikációs adatforgalom metaadataira (az adatokról szóló adatokra) összpontosított, vagyis az elektronikus kommunikáció idejére, helyére, eszközeire és résztvevőire, nem pedig annak tartalmára. A MAINWAY program keretében a telefonhívásokat a MARINA fedőnéven pedig az internetes forgalmat figyelték meg. A másik két, sokkal kisebb volumenű megfigyelést, amely az adatforgalom tartalmára vonatkozott, a telefonbeszélgetések lehallgatása esetében a NUCLEON, az internetes tevékenység nyomon követése esetében pedig a PRISM elnevezéssel illették. Ez utóbbi létezését leplezte le Edward Snowden, a CIA volt alkalmazottja és az NSA bedolgozója kiszivárogtatása nyomán június 6-án a The Guardian és a The Washington Post.
A május 20. óta Hongkongban tartózkodó, a PRISM kódnevű titkos adatgyűjtés 29 éves leleplezője által feltárt információk az Egyesült Államokban újabb társadalmi vitát robbantottak ki arról, hol húzódnak a titkos megfigyelés határai egy nyitott társadalomban, külföldön pedig tiltakozásokat váltott ki az amerikai kémszervek tevékenysége. Snowden ugyanis dokumentumokat másolt le és adott át a sajtónak arról, hogy a titokban folytatott program keretében Washington évek óta amerikaiak és külföldiek millióinak internetes és mobiltelefonos kommunikációjához fér hozzá.
A kiszivárogtató szerint a szolgáltatók közreműködésével az NSA telefonbeszélgetésekbe, e-mailekbe és a közösségi médiában megjelent személyes információkba lát bele. A telefonbeszélgetésekről azt tudhatja, ki mikor kit és milyen telefonszámról hívott. Ismerheti a hívott fél számát és a tartózkodási helyét is, de azt nem, hogy a beszélgetésben mi hangzott el. (Az egyelőre nem világos, hogy az ügynökség az SMS-eket láthatja-e.) Tartalmi akadályok az e-mailek és a közösségi média esetében már nincsenek: ha minden igaz, az NSA évek óta gyakorlatilag mindenféle korlátozás nélkül belenézhet a fiókokba, láthatja a regisztrációs adatokat és csevegések szövegét, de tudhatja azt is, ki mikor milyen IP-címről jelentkezett be.
A polémia alapvetően a PRISM program és a telefonos híváslisták megfigyelése körül bontakozott ki. A Bush-kormányzat a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások nyomán elfogadott, úgynevezett Patriot törvény alapján kezdte el a telekommunikációs társaságok metaadatainak regisztrálását – a cégek önkéntes beleegyezése alapján. Az NSA főellenőrének egy 2009-es jelentése szerint az ügynökség fizetett is a telefontársaságoknak az „együttműködő partnerségért\".
A The New York Times 2005 decemberében leplezte le, hogy a titkosszolgálatok bírósági végzés nélkül figyelik meg a híváslistákat. A megdöbbent telefontársaságok ekkor azt kérték az NSA-től, hogy törvényszéki utasítással kötelezzék őket az adatszolgáltatásra. A telefonos híváslistákkal kapcsolatban a bíróság 2006. március 24-án változtatta meg álláspontját a Patriot törvény 215 cikkével kapcsolatban, kiterjesztve annak értelmezését. A vonatkozó jogszabály értelmében az FBI kényszeríthette az amerikai telefontársaságokat a terrorizmussal kapcsolatos „üzleti nyilvántartásuk\" kiszolgáltatására, az innen származó adatokat pedig bizonyos feltételekkel az NSA rendelkezésére bocsáthatta. A bíróság 2006-ban úgy határozott, hogy a megfigyelés korlátozás nélkül kiterjedhet a cégek telefonhívásokra vonatkozó teljes adatbázisára. A testület háromhavonta újítja meg az erre vonatkozó engedélyt. Az igazságügyi minisztérium ügyvezetője, aki a STELLARWIND miatt akkor le akart mondani, az a James B. Comey volt, akit idén Barack Obama jelölt az FBI élére. A nyomozóiroda élén jelenleg is Robert S. Mueller áll, aki 2004-ben Comeyval együtt kívánta bejelenteni a távozását.
Egyébként a The Guardian keddi számában arról cikkezett, hogy a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) a húsz vezető, fejlett és felzárkózó gazdasági hatalom (G20) két magas szintű londoni értekezletén is lehallgatta a résztvevők elektronikus és telefonos adatforgalmát. A vezető baloldali brit napilap írása szerint ez az értesülés is Snowdentől származik.
A most megszellőztetett információk szerint az amerikai NSA profilja szerint működő brit GCHQ 2009 áprilisában a londoni G20-csúcstalálkozó, 2009 szeptemberében pedig a pénzügyminiszteri értekezlet résztvevőinek kommunikációját figyelte. A figyelőszolgálat „feltörte\" a delegátusok számítógépeit, illetve BlackBerry okostelefonjait is, rálátást nyerve így e-mail forgalmukra. Az NSA Angliában dolgozó szakértőinek közreműködésével kísérlet történt Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök Moszkvával folytatott műholdas telefonbeszélgetéseinek lehallgatására is.
A The Guardian éppen a világ nyolc vezető ipari hatalmának (G8) tegnap kezdődött észak-írországi csúcstalálkozójára időzítette az újabb információk közzétételét. Különben az NSA azt állítja: több tucat potenciális terrorcselekményt akadályozott meg, vagy segített megakadályozni az adatforgalom megfigyelése. Múlt heti szenátusi meghallgatásán Keith Alexander tábornok, a szolgálat igazgatója helyesnek és törvényesnek nevezte az adatokba való titkos betekintést. Közben viszont a legtöbben úgy látják: az amerikai elektronikus megfigyelési gyakorlat nem más, mint George Orwell 1949-ben megjelent, 1984 című regényének története – immár átírva a mindennapi valóságba.
Románia a Rafael Advanced Defence Systems-t választotta ki a rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek szállítására – számolt be a Jiszráel Hajom című lap hétfőn.
Az EU és Ukrajna elvi megállapodásra jutott a köztük érvényben lévő társulási megállapodás kereskedelemliberalizációs rendelkezéseinek felülvizsgálatáról.
Hét kutya – hat kölyök és egy felnőtt tacskó – került életveszélybe egy furgon zárt rakterében víz és levegő nélkül a nyári hőségben.
Donald Trump amerikai elnök a kereskedelmi megállapodások megkötésére korábban szabott július 9-i határidő előtt levélben szándékozik tájékoztatni az Egyesült Államok kereskedelmi partnereit a további üzleti kapcsolatok feltételeiről.
A szeretetről, a szabadságról és a sokszínűségről beszéltek többek között a Budapest Büszkeség elnevezésű rendezvény szónokai szombaton, miközben a Mi Hazánk Mozgalom bejelentette, feljelenti a rendőrséget.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hálaadó aranymisét mutatott be pappá szentelése 50. évfordulója alkalmából szombaton a budapesti Szent István-bazilikában. Úgy fogalmazott: továbbra is „missziós hivatásunk van” Magyarországon.
Oroszország kész egy újabb tárgyalási fordulót tartani Ukrajnával, esetleg Isztambulban, bár a tárgyalás helyében és időpontjában még meg kell állapodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Minszkben pénteken újságíróknak nyilatkozva.
Elfogtak egy csalás miatt körözött székelyföldi férfit Budapesten – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) pénteken a police.hu oldalon.
Péntek hajnali brüsszeli sajtótájékoztatóján Nicușor Dan kijelentette, hogy a román gazdaság néhány éve „egy helyben toporog”, és szükség van a fellendítésére.
Az Európai Bizottság támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását; Ukrajna teljesítette a feladatát, így most rajtunk a sor – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke.
szóljon hozzá!