2010. április 11., 10:472010. április 11., 10:47
A választásra jogosultak 35,88 százaléka, 2.869.694 személy járult az urnákhoz a 13 óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint. Budapesten a szavazók 39,6 százaléka, 533.366 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig. Az 1994-es parlamenti választás első fordulójában 32,58 százalék, a 2002-es választáson 40,19 százalék szavazott 13 óráig. A négy évvel ezelőtti parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 38,22 százaléka voksolt 13 óráig.
A magyar országgyűlési képviselő-választás második fordulóját április 25-én szervezik. A választópolgároknak a vasárnapi első fordulójában két szavazatuk van: voksolhatnak arra, akit az egyéni választókerületükben képviselőnek szeretnének, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy a területi listáról melyik pártot támogatják.
A külképviseleteken az első fordulót a magyarországi szavazás előtt egy héttel tartották meg 86 külképviseleten, az urnák kedd estig hiánytalanul megérkeztek az OVK-ba.
Az urnákban található szavazási iratokat csütörtök este válogatta szét a 176 egyéni választókerület szerint az Országos Választási Bizottság az Országos Választási Iroda munkatársainak segítségével. Az egyéni választókerületi választási bizottságok elnökei pénteken vették át a külképviseletei szavazatokat tartalmazó borítékokat, ezeket vasárnap a kijelölt szavazókörök szavazatai közé keverik, így biztosítva a szavazatok titkosságát.
A külképviseleteken a második fordulót már a magyarországi szavazással egy időben tartják, kivéve az amerikai kontinenst, ahol egy nappal korábban, április 24-én lesz a voksolás.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.