Fotó: Twitter/X/Volodimir Zelenszkij
Oroszország semmilyen harci sikert nem ért el 2023-ban, így nem lehet Ukrajna vereségéről beszélni – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, kijevi évértékelő sajtótájékoztatóján.
2023. december 20., 09:212023. december 20., 09:21
Az ukrán elnök kitért arra is, hogy csapata igyekszik találkozót szervezni Orbán Viktor miniszterelnökkel.
„Ami a csatateret illeti, az Oroszországi Föderáció idén nem ért el semmilyen eredményt. Nem az elmúlt, 2022-es évet jellemezem, hanem 2023-ról beszélek” – tette hozzá az államfő. Szavai szerint Oroszország eredetileg kitűzött célja egész Ukrajna megszállása volt, majd változtattak retorikájukon, és a Donyec-medencében lévő Luhanszk és Donyeck megye közigazgatási határáig tartó terület megszerzéséről beszéltek. Zelenszkij leszögezte, hogy egyik céljukat sem sikerült elérniük.
Kiemelte, hogy Ukrajna továbbra sem változtat az összes megszállt ukrán terület felszabadítását célzó stratégiáján, és nem mond le a függetlensége kikiáltásakor megállapított államhatárainak helyreállításáról.
Az elnök kifejezte:
„Ami az anyagi segítséget illeti, nagyon keményen dolgozunk ezen. Bízom abban, hogy az Egyesült Államok nem fog elárulni minket, és amiben megállapodtunk az Egyesült Államokban, az teljes mértékben teljesül” – mondta. Ha az Egyesült Államok az ottani elnökválasztás után a belpolitikára összpontosít, az szerinte hatással lesz az ukrajnai háborúra.
„Nem vagyok biztos abban, hogy az Egyesült Államok politikája megváltozik Ukrajnával kapcsolatosan. Ennek ellenére józanul látnunk kell azt tényt, hogy egy vezetőnek befolyása van” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy amennyiben Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, akkor véleménye szerint biztosan más lesz a politikája, mint a mostani adminisztrációnak.
„Bizonyos kérdésekre megoldást és választ próbálunk találni, de ehhez meg kell szerveznünk egy találkozót. Úgy gondolom, hogy találhatunk diplomáciai megoldást, és mi ezen fogunk dolgozni” – fogalmazott újságírói kérdésre válaszolva.
Az államfő leszögezte:
Bejelentette, hogy hamarosan átadnak Oroszországnak egy dokumentumot a Kijev által kidolgozott béketervről.
A Valerij Zaluzsnij főparancsnok menesztéséről szóló híresztelésekkel kapcsolatban Zelenszkij kijelentette, hogy továbbra is együtt kíván dolgozni vele.
Arra az újságírói kérdésre, hogy van-e különbség a Gázai övezetben az izraeli akciók következtében elhunyt emberek és az ukránok oroszok miatti halálozása között, az államfő azt válaszolta, hogy ezek különböző dolgok.
„Elismerjük ezt a tragédiát, elismerjük, hogy a humanitárius következmények súlyosak mindkét területen. Nem tudom viszont ezt egyformának tekinteti a mi háborúnkkal. Ukrajna orosz megszállása és inváziója nem azzal kezdődött, hogy ukrán állampolgárok terrortámadást követtek el Oroszország területén. Saját független államunkban éltünk, ahová bevonult az ellenség, és népünket gyilkolta. Szóval ezek más dolgok” – fejtette ki.
Zelenszkij azt is elmondta, hogy
az ukrán hadsereg vezetése további 450 000 – 500 000 tartalékos mozgósítását kérte a háborúhoz,
erről azonban még nem született döntés. Megjegyezte: ennek a finanszírozása jelentős összegbe, mintegy 13,3 milliárd dollárba kerülne.Közben Ivan Havriljuk ukrán védelmi miniszter-helyettes keddi sajtónyilatkozatában tudatta:
A tisztségviselő a BBC-nek adott kommentárjában kifejtette, hogy a lövedékhiány kompenzálása érdekében növeli Ukrajna a kamikaze drónok gyártását, emellett a szovjet időkben kifejlesztett lőszerek valamennyi típusából is többet készülnek előállítani.
A legtöbb nyugati rendszer, amelyet Ukrajna kapott a partnerektől, ezektől eltérő kaliberű lövedékeket használ, ami miatt Ukrajna a nyugati cégekkel együtt ilyenek gyártását is tervezi a területén – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon arról tájékoztatott, hogy
Szavai szerint az orosz előrenyomulás főként Kupjanszk, Liman és Bahmut városok irányában jól érzékelhető.
„A bahmuti irány továbbra is rendkívül fontos az orosz megszállók számára. Fő erőfeszítéseiket erre összpontosítják, és légideszant csapataik legütőképesebb egységeit, a tengerészgyalogságot, valamint az egykori bűnözőkből alakult Storm Z és V egységeket használják a rohamműveletek végrehajtására” – emelte ki a parancsnok.
Az ukrán katonai hírszerzés arról tett jelentést, hogy
A vesekárosodást okozó fertőző betegséget rágcsálók terjesztik, főként egérürülék érintésével kerülhet emberi szervezetbe. Tünetei közé tartozik az erős fejfájás, a 40 fokra emelkedő testhőmérséklet, a bőrkiütés és a bőrpír, a vérnyomás csökkenése, a szem bevérzése, a hányinger és a napi többszöri hányás.
Mivel a betegség a vesét érinti, a rágcsálólázzal fertőzöttek heves hátfájást és súlyos vizelési nehézségeket tapasztalnak – mutatott rá a hírszerzés.
A titkosszolgálati adatok szerint az orosz hadsereg parancsnoksága figyelmen kívül hagyja a legénység egészségügyi panaszait, és a harci cselekményekben való részvétel elkerülésének újabb megnyilvánulásának tekinti azokat.
Artem Liszohor, a Luhanszk megyei kormányzói hivatal vezetője a Facebookon arról tájékoztatott, hogy
Hozzátette, hogy a Liszicsanszk melletti Privillja településen szinte egyáltalán nem maradtak ukrán civil lakosok. Az üres házakat az orosz hadsereg foglalja el. A településen utoljára 2022 tavaszán volt áramellátás.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 1140-nel megnövekedve elérte a 348 300-at. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit, 15 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint kilenc drónt.
Mindeközben
„Azok, akik agresszívek Oroszországgal szemben, Ukrajnában, Európában és az Egyesült Államokban tárgyalni akarnak? Tárgyaljanak. De mi ezt nemzeti érdekeink alapján tesszük” – mondta Putyin a védelmi minisztérium kibővített vezetőségi ülésén Moszkvában.
„Nem adjuk fel, ami a miénk” – jelentette ki Putyin, hozzátéve, hogy Oroszországnak nem áll szándékában harcolni Európával.
Szerdára virradóra is támadták az oroszok Ukrajnát
Több orosz drón támadta kedd este Kijevet, legalább két támadás a nyugat-ukrajnai Harkov városát vette célba, és kilenc ember megsebesült a dél-ukrajnai Herszonban történt.
„Herszon városának ma esti orosz megszállók általi ágyúzása során kilenc ember megsebesült, köztük négy két és 13 év közötti gyermek” – közölte a város polgármestere, Roman Mrocsko a Telegramon.
A sebesültek között volt egy anya és három gyermeke, akiket kórházba szállítottak – mondta, hozzátéve, hogy a másik öt sebesültet a helyszínen ellátták.
Több iráni gyártmányú Sahíd kamikázedrónt lőtt le az ukrán légvédelem, miközben Kijev felé tartottak – közölte Szerhij Popko, a fővárosi katonai közigazgatás vezetője.
„Az előzetes adatok szerint (...) nincsenek se áldozatok, se károk” – írta a Telegramon, hozzátéve, hogy a támadást, amely decemberben az ötödik volt a főváros ellen, a Fekete-tenger felől hajtották végre.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
A hétvégén Katarban várhatóan találkozót tartanak a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások újraindításáról – közölte a CNN a tényeket ismerő forrásra hivatkozva.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
Eltemették az október 17-én, 57 évesen elhunyt Potápi Árpád Jánost csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!