Oroszország idén semmilyen harci sikert nem ért el – állítja Zelenszkij, aki Orbán Viktorral szeretne találkozni

•  Fotó: Twitter/X/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Twitter/X/Volodimir Zelenszkij

Oroszország semmilyen harci sikert nem ért el 2023-ban, így nem lehet Ukrajna vereségéről beszélni – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, kijevi évértékelő sajtótájékoztatóján.

Hírösszefoglaló

2023. december 20., 09:212023. december 20., 09:21

Az ukrán elnök kitért arra is, hogy csapata igyekszik találkozót szervezni Orbán Viktor miniszterelnökkel.

„Ami a csatateret illeti, az Oroszországi Föderáció idén nem ért el semmilyen eredményt. Nem az elmúlt, 2022-es évet jellemezem, hanem 2023-ról beszélek” – tette hozzá az államfő. Szavai szerint Oroszország eredetileg kitűzött célja egész Ukrajna megszállása volt, majd változtattak retorikájukon, és a Donyec-medencében lévő Luhanszk és Donyeck megye közigazgatási határáig tartó terület megszerzéséről beszéltek. Zelenszkij leszögezte, hogy egyik céljukat sem sikerült elérniük.

Kiemelte, hogy Ukrajna továbbra sem változtat az összes megszállt ukrán terület felszabadítását célzó stratégiáján, és nem mond le a függetlensége kikiáltásakor megállapított államhatárainak helyreállításáról.

Az elnök kifejezte:

bízik abban, hogy a partnerek – különösen az Egyesült Államok – tovább támogatják Ukrajnát.

„Ami az anyagi segítséget illeti, nagyon keményen dolgozunk ezen. Bízom abban, hogy az Egyesült Államok nem fog elárulni minket, és amiben megállapodtunk az Egyesült Államokban, az teljes mértékben teljesül” – mondta. Ha az Egyesült Államok az ottani elnökválasztás után a belpolitikára összpontosít, az szerinte hatással lesz az ukrajnai háborúra.

„Nem vagyok biztos abban, hogy az Egyesült Államok politikája megváltozik Ukrajnával kapcsolatosan. Ennek ellenére józanul látnunk kell azt tényt, hogy egy vezetőnek befolyása van” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy amennyiben Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, akkor véleménye szerint biztosan más lesz a politikája, mint a mostani adminisztrációnak.

Zelenszkij közölte, hogy csapata igyekszik találkozót szervezni Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

„Bizonyos kérdésekre megoldást és választ próbálunk találni, de ehhez meg kell szerveznünk egy találkozót. Úgy gondolom, hogy találhatunk diplomáciai megoldást, és mi ezen fogunk dolgozni” – fogalmazott újságírói kérdésre válaszolva.

Az államfő leszögezte:

az lehetetlen, hogy Ukrajna területének csupán egy része csatlakozzon a NATO-hoz, noha Ukrajna soha nem is kapott ilyen javaslatot a partnereitől.

Bejelentette, hogy hamarosan átadnak Oroszországnak egy dokumentumot a Kijev által kidolgozott béketervről.

A Valerij Zaluzsnij főparancsnok menesztéséről szóló híresztelésekkel kapcsolatban Zelenszkij kijelentette, hogy továbbra is együtt kíván dolgozni vele.

Arra az újságírói kérdésre, hogy van-e különbség a Gázai övezetben az izraeli akciók következtében elhunyt emberek és az ukránok oroszok miatti halálozása között, az államfő azt válaszolta, hogy ezek különböző dolgok.

„Elismerjük ezt a tragédiát, elismerjük, hogy a humanitárius következmények súlyosak mindkét területen. Nem tudom viszont ezt egyformának tekinteti a mi háborúnkkal. Ukrajna orosz megszállása és inváziója nem azzal kezdődött, hogy ukrán állampolgárok terrortámadást követtek el Oroszország területén. Saját független államunkban éltünk, ahová bevonult az ellenség, és népünket gyilkolta. Szóval ezek más dolgok” – fejtette ki.

Zelenszkij azt is elmondta, hogy

az ukrán hadsereg vezetése további 450 000 – 500 000 tartalékos mozgósítását kérte a háborúhoz,

erről azonban még nem született döntés. Megjegyezte: ennek a finanszírozása jelentős összegbe, mintegy 13,3 milliárd dollárba kerülne.Közben Ivan Havriljuk ukrán védelmi miniszter-helyettes keddi sajtónyilatkozatában tudatta:

Ukrajna növeli a kamikaze drónok gyártását, és olyan mennyiségben tervez 155 milliméter kaliberű lőszereket gyártani a területén, amely fedezni tudja a szükségletét és a partnerek által nyújtott segítség közötti különbséget.

A tisztségviselő a BBC-nek adott kommentárjában kifejtette, hogy a lövedékhiány kompenzálása érdekében növeli Ukrajna a kamikaze drónok gyártását, emellett a szovjet időkben kifejlesztett lőszerek valamennyi típusából is többet készülnek előállítani.

A legtöbb nyugati rendszer, amelyet Ukrajna kapott a partnerektől, ezektől eltérő kaliberű lövedékeket használ, ami miatt Ukrajna a nyugati cégekkel együtt ilyenek gyártását is tervezi a területén – tette hozzá a miniszterhelyettes.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon arról tájékoztatott, hogy

az orosz csapatok új, erőteljes offenzívát indítottak, és településeket foglalnak el Donyeck és Harkiv megyékben.

Szavai szerint az orosz előrenyomulás főként Kupjanszk, Liman és Bahmut városok irányában jól érzékelhető.

„A bahmuti irány továbbra is rendkívül fontos az orosz megszállók számára. Fő erőfeszítéseiket erre összpontosítják, és légideszant csapataik legütőképesebb egységeit, a tengerészgyalogságot, valamint az egykori bűnözőkből alakult Storm Z és V egységeket használják a rohamműveletek végrehajtására” – emelte ki a parancsnok.

Az ukrán katonai hírszerzés arról tett jelentést, hogy

Kupjanszk térségében az egérlázként ismert fertőző betegség ütötte fel a fejét több orosz alakulatban.

A vesekárosodást okozó fertőző betegséget rágcsálók terjesztik, főként egérürülék érintésével kerülhet emberi szervezetbe. Tünetei közé tartozik az erős fejfájás, a 40 fokra emelkedő testhőmérséklet, a bőrkiütés és a bőrpír, a vérnyomás csökkenése, a szem bevérzése, a hányinger és a napi többszöri hányás.

Mivel a betegség a vesét érinti, a rágcsálólázzal fertőzöttek heves hátfájást és súlyos vizelési nehézségeket tapasztalnak – mutatott rá a hírszerzés.

A titkosszolgálati adatok szerint az orosz hadsereg parancsnoksága figyelmen kívül hagyja a legénység egészségügyi panaszait, és a harci cselekményekben való részvétel elkerülésének újabb megnyilvánulásának tekinti azokat.

Artem Liszohor, a Luhanszk megyei kormányzói hivatal vezetője a Facebookon arról tájékoztatott, hogy

az ukrán erők megállították az orosz csapatok támadásait Makijivka településnél.

Hozzátette, hogy a Liszicsanszk melletti Privillja településen szinte egyáltalán nem maradtak ukrán civil lakosok. Az üres házakat az orosz hadsereg foglalja el. A településen utoljára 2022 tavaszán volt áramellátás.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 1140-nel megnövekedve elérte a 348 300-at. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit, 15 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint kilenc drónt.

Mindeközben

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden kijelentette, hogy Oroszország készen áll Ukrajnával, az Egyesült Államokkal és Európával tárgyalni Ukrajna jövőjét illetően, de Moszkva meg fogja védeni nemzeti érdekeit.

„Azok, akik agresszívek Oroszországgal szemben, Ukrajnában, Európában és az Egyesült Államokban tárgyalni akarnak? Tárgyaljanak. De mi ezt nemzeti érdekeink alapján tesszük” – mondta Putyin a védelmi minisztérium kibővített vezetőségi ülésén Moszkvában.

„Nem adjuk fel, ami a miénk” – jelentette ki Putyin, hozzátéve, hogy Oroszországnak nem áll szándékában harcolni Európával.

Szerdára virradóra is támadták az oroszok Ukrajnát

Több orosz drón támadta kedd este Kijevet, legalább két támadás a nyugat-ukrajnai Harkov városát vette célba, és kilenc ember megsebesült a dél-ukrajnai Herszonban történt.
„Herszon városának ma esti orosz megszállók általi ágyúzása során kilenc ember megsebesült, köztük négy két és 13 év közötti gyermek” – közölte a város polgármestere, Roman Mrocsko a Telegramon.
A sebesültek között volt egy anya és három gyermeke, akiket kórházba szállítottak – mondta, hozzátéve, hogy a másik öt sebesültet a helyszínen ellátták.
Több iráni gyártmányú Sahíd kamikázedrónt lőtt le az ukrán légvédelem, miközben Kijev felé tartottak – közölte Szerhij Popko, a fővárosi katonai közigazgatás vezetője.
„Az előzetes adatok szerint (...) nincsenek se áldozatok, se károk” – írta a Telegramon, hozzátéve, hogy a támadást, amely decemberben az ötödik volt a főváros ellen, a Fekete-tenger felől hajtották végre.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 07., szombat

Négy izraeli katona halt meg Gázában: az izraeli hadsereg 866 személyt veszített a 20 hónapja tartó harcokban

Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.

Négy izraeli katona halt meg Gázában: az izraeli hadsereg 866 személyt veszített a 20 hónapja tartó harcokban
2025. június 06., péntek

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk

Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk
2025. június 06., péntek

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában
2025. június 06., péntek

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat

A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat
2025. június 06., péntek

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok

Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)

Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)
2025. június 05., csütörtök

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter

A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter
2025. június 05., csütörtök

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában

Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam

A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam
2025. június 05., csütörtök

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében

Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében