Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve – jelentette ki a miniszterelnök a Kormányinfó keretében keretében tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.
2022. december 21., 14:152022. december 21., 14:15
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország mégis rendkívüli teljesítményt nyújtott. Az ország által nyújtott rendkívüli teljesítmények közé sorolta a tavaszi országgyűlési választást, az ország háborúból történő kimaradását, azt, hogy az ország a migrációval szemben „állta a sarat”, képes volt finanszírozni a megemelkedett energiaárakat és ugyancsak ide sorolta a munkaalapú társadalom megőrzését, az Európai Unióval történő megállapodást.
– fűzte hozzá a miniszterelnök. Szavai szerint az egész európai kontinens és benne Magyarország egy új korszakba, a veszélyek korszakába lépett. Hozzátette: a nehéz években nyújtott teljesítményt mindig kétszeres súllyal értékelik.
A miniszterelnök – aki alkotmányos szokásnak nevezte az év végén vagy év elején tartott nemzetközi sajtótájékoztatót – a tavaszi országgyűlési választást úgy értékelte, a magyarok „nem kértek a külföldi beavatkozásból, nem kértek a dollárbaloldalból és nem hiszem, hogy ez egyhamar megváltozik Magyarországon”. Hozzátette: a választás valódi szabadságharc volt, meg kellett védeni az ország függetlenségét és szuverenitását, mert a nemzetközi szereplők olyan súllyal vettek részt a magyar parlamenti választáson, mint korábban sohasem.
– mondta a kormányfő. Szerinte a legfontosabbat hozták létre a magyar választók, egy stabil cselekvőképes és kiszámítható kormányzatot, és ez nehéz időben a legnagyobb érték. Orbán Viktor kiemelte azt is, hogy folytatódik az 1990 óta tartó hagyomány, amely megkülönbözteti Magyarországot a többi európai államtól: Magyarországon kívül ugyanis nincs még egy olyan ország, ahol 1990 óta ne tartottak volna előre hozott választást.
– mondta. Szerinte felértékeli a választási teljesítményt, hogy a brüsszeli és a liberális világ baloldali kormányt akart.
Úgy látta, azért nem jöttek létre a szerződések az Európai Unióval már 2021 nyarán, holott már akkor meg lehetett volna kötni azokat, mert az EU kormányváltást akart, és nem akart a választások előtt pénzt adni. Megjegyezte, ugyanez a cél most Lengyelország esetében is, ahol ugyancsak baloldali kormányt szeretne látni Brüsszel.
A háborúból Magyarországnak mindenképpen ki kell maradnia – emelte ki Orbán Viktor.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a szomszédunkban zajló háborúnak eddig csak vesztesei vannak. Vesztes a két egymással szemben álló fél és az európai gazdaság is. Súlyos gazdasági veszteséget szenvedünk el, szankciós felárakat fizetünk – jelezte a kormányfő.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Hozzátette: a 2023-as év szinte minden európai ország számára azt a kihívást hozza, hogy el tudja-e kerülni a gazdasági visszaesést illetve a recessziót, amely egyenesen a háborúból, valamint a háborúban való európai részvételből fakad, amit szankcióknak neveznek. Úgy fogalmazott: a magyar felfogás szerint ha el akarod kerülni, hogy részt vegyél egy háborúban, akkor ne engedd, hogy belesodorjanak.
A miniszterelnök szerint azonban Európa nagy része már „benne van” a háborúban, belesodródott. Aki fegyvert szállít, az benne van a háborúban legalább bokáig, aki az egyik hadviselő fél katonáit kiképzi, az benne van térdig, aki még műveleti, irányítási képzést is ad, az benne van kötésig a háborúban – mondta. Ha pedig az egyik hadviselő felet teljes egészében finanszírozza, most már nemcsak a hadi kiadásokat, hanem az állam működését is, mint ahogy az EU teszi 18 milliárd euró erejéig, az szügyig van benne a háborúban. Orbán Viktor reményeit fejezte ki, hogy nem keveredik bele Európa „nyakig a háborúba”.
Közölte: Magyarország a nagy nemzetközi nyomás ellenére is fenn tudta tartani azt az álláspontját, hogy azonnali tűzszünetre, azonnali béketárgyalásokra és békére van szükség.
Mindemellett Magyarország teljesítette azt az emberiességi és keresztényi kötelességet, hogy a bajbajutottakon segíteni kell, és az ország legnagyobb humanitárius akcióját indították meg a háború kitörésekor, hogy segítsenek az Ukránoknak - fejtette ki.
Mint mondta, az egyetlen európai ország vagyunk, amelyet egyszerre két irányból ér migrációs nyomás, hiszen a déli irány mellett Ukrajna felől milliós menekültáradat jelent meg. Orbán Viktor fantasztikus eredménynek nevezte, hogy idén negyedmilliónál több illegális határátlépési kísérletet sikerült megakadályozni. Sikerként szólt arról is, hogy Magyarország képes volt finanszírozni a megemelkedett energiaárakat, utalva arra, hogy ugyanazért a mennyiségért a tavalyi 7 helyett 17 milliárd eurót kellett fizetnie. Hangsúlyozta: úgy teremtette elő ezt az összeget az ország, hogy a rezsivédelmi rendszer lényegét meg tudta őrizni, és ez 2023-ra is megoldott.
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
1 hozzászólás