Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve – jelentette ki a miniszterelnök a Kormányinfó keretében keretében tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.
2022. december 21., 14:152022. december 21., 14:15
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország mégis rendkívüli teljesítményt nyújtott. Az ország által nyújtott rendkívüli teljesítmények közé sorolta a tavaszi országgyűlési választást, az ország háborúból történő kimaradását, azt, hogy az ország a migrációval szemben „állta a sarat”, képes volt finanszírozni a megemelkedett energiaárakat és ugyancsak ide sorolta a munkaalapú társadalom megőrzését, az Európai Unióval történő megállapodást.
– fűzte hozzá a miniszterelnök. Szavai szerint az egész európai kontinens és benne Magyarország egy új korszakba, a veszélyek korszakába lépett. Hozzátette: a nehéz években nyújtott teljesítményt mindig kétszeres súllyal értékelik.
A miniszterelnök – aki alkotmányos szokásnak nevezte az év végén vagy év elején tartott nemzetközi sajtótájékoztatót – a tavaszi országgyűlési választást úgy értékelte, a magyarok „nem kértek a külföldi beavatkozásból, nem kértek a dollárbaloldalból és nem hiszem, hogy ez egyhamar megváltozik Magyarországon”. Hozzátette: a választás valódi szabadságharc volt, meg kellett védeni az ország függetlenségét és szuverenitását, mert a nemzetközi szereplők olyan súllyal vettek részt a magyar parlamenti választáson, mint korábban sohasem.
– mondta a kormányfő. Szerinte a legfontosabbat hozták létre a magyar választók, egy stabil cselekvőképes és kiszámítható kormányzatot, és ez nehéz időben a legnagyobb érték. Orbán Viktor kiemelte azt is, hogy folytatódik az 1990 óta tartó hagyomány, amely megkülönbözteti Magyarországot a többi európai államtól: Magyarországon kívül ugyanis nincs még egy olyan ország, ahol 1990 óta ne tartottak volna előre hozott választást.
– mondta. Szerinte felértékeli a választási teljesítményt, hogy a brüsszeli és a liberális világ baloldali kormányt akart.
Úgy látta, azért nem jöttek létre a szerződések az Európai Unióval már 2021 nyarán, holott már akkor meg lehetett volna kötni azokat, mert az EU kormányváltást akart, és nem akart a választások előtt pénzt adni. Megjegyezte, ugyanez a cél most Lengyelország esetében is, ahol ugyancsak baloldali kormányt szeretne látni Brüsszel.
A háborúból Magyarországnak mindenképpen ki kell maradnia – emelte ki Orbán Viktor.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a szomszédunkban zajló háborúnak eddig csak vesztesei vannak. Vesztes a két egymással szemben álló fél és az európai gazdaság is. Súlyos gazdasági veszteséget szenvedünk el, szankciós felárakat fizetünk – jelezte a kormányfő.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Hozzátette: a 2023-as év szinte minden európai ország számára azt a kihívást hozza, hogy el tudja-e kerülni a gazdasági visszaesést illetve a recessziót, amely egyenesen a háborúból, valamint a háborúban való európai részvételből fakad, amit szankcióknak neveznek. Úgy fogalmazott: a magyar felfogás szerint ha el akarod kerülni, hogy részt vegyél egy háborúban, akkor ne engedd, hogy belesodorjanak.
A miniszterelnök szerint azonban Európa nagy része már „benne van” a háborúban, belesodródott. Aki fegyvert szállít, az benne van a háborúban legalább bokáig, aki az egyik hadviselő fél katonáit kiképzi, az benne van térdig, aki még műveleti, irányítási képzést is ad, az benne van kötésig a háborúban – mondta. Ha pedig az egyik hadviselő felet teljes egészében finanszírozza, most már nemcsak a hadi kiadásokat, hanem az állam működését is, mint ahogy az EU teszi 18 milliárd euró erejéig, az szügyig van benne a háborúban. Orbán Viktor reményeit fejezte ki, hogy nem keveredik bele Európa „nyakig a háborúba”.
Közölte: Magyarország a nagy nemzetközi nyomás ellenére is fenn tudta tartani azt az álláspontját, hogy azonnali tűzszünetre, azonnali béketárgyalásokra és békére van szükség.
Mindemellett Magyarország teljesítette azt az emberiességi és keresztényi kötelességet, hogy a bajbajutottakon segíteni kell, és az ország legnagyobb humanitárius akcióját indították meg a háború kitörésekor, hogy segítsenek az Ukránoknak - fejtette ki.
Mint mondta, az egyetlen európai ország vagyunk, amelyet egyszerre két irányból ér migrációs nyomás, hiszen a déli irány mellett Ukrajna felől milliós menekültáradat jelent meg. Orbán Viktor fantasztikus eredménynek nevezte, hogy idén negyedmilliónál több illegális határátlépési kísérletet sikerült megakadályozni. Sikerként szólt arról is, hogy Magyarország képes volt finanszírozni a megemelkedett energiaárakat, utalva arra, hogy ugyanazért a mennyiségért a tavalyi 7 helyett 17 milliárd eurót kellett fizetnie. Hangsúlyozta: úgy teremtette elő ezt az összeget az ország, hogy a rezsivédelmi rendszer lényegét meg tudta őrizni, és ez 2023-ra is megoldott.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
1 hozzászólás