Judith Sargentini, a zöldpárti frakció holland képviselője felszólal az Európai Parlament vitáján, a háttérben Orbán Viktor miniszterelnök
Fotó: MTI
Az Európai Parlamentnek (EP) kötelessége fellépni a magyarországi jogsértések ellen – hangoztatta a magyar helyzetről szóló EP-különjelentést összeállító Judith Sargentini az uniós parlament ezzel foglalkozó keddi plenáris vitájában, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt, és visszautasította, hogy „a bevándorlásparti erők fenyegessék, zsarolják, rágalmazzák Magyarországot és a magyar embereket”.
2018. szeptember 11., 21:462018. szeptember 11., 21:46
2018. szeptember 11., 21:592018. szeptember 11., 21:59
Az EP szerdán szavaz jelentésről, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, s ez indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását is. A holland zöldpárti Sargentini a voksolás előtti napon tartott vitában azt mondta, hogy a helyzet semmit nem javult a jelentés júniusi szakbizottsági elfogadása óta, és amennyiben a testület nem tudja „behúzni a vészféket”, akkor nem teljesíti ígéreteit az uniós állampolgárok felé.
A miniszterelnök azt mondta, hogy az EP előtt fekvő jelentés sérti Magyarország és a magyar nép becsületét. Hangsúlyozta: Magyarország döntéseit a választók hozzák meg, a parlamenti választásokon. A vita utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Fidesz az Európai Néppárt (EPP) lojális tagja, s azért dolgozik, hogy megreformálják az EPP-t. Megjegyezte ugyanakkor, a migráció kérdése osztja meg az EPP-t, amely kedvére próbál tenni a szociáldemokratáknak és a liberálisoknak, hogy a jövőre koalíciót tudjon velük alkotni. A vitában ugyanis több néppárti képviselő is kijelentette, megszavazza a jelentést. A Fideszt is magában foglaló pártcsalád képviselőinek szavazata kulcsfontosságú lehet abban, hogy elfogadják-e a dokumentumot.
A plénum előtt több felszólaló egyértelműen kiállt a kormány mellett és a Sargentini-jelentés elutasítására szólított. A magyar kormánypárti képviselők közül Szájer József úgy vélekedett, a jelentés bosszú a tömeges bevándorlást ellenző magyar embereken és a határkerítést felépítő miniszterelnökön. Hazugságnak nevezte, hogy Magyarország veszélyezteti a jogállamiságot, és úgy vélekedett, hogy ez éppen azokra igaz, akik a kormányt bírálják, például a különjelentést összeállító Sargentinire. Gál Kinga azt mondta, a jelentésnek semmi köze a valósághoz, amit jól mutat az is, hogy több tucat magyar civil szervezet nyílt levélben, több ezren petícióban tiltakoztak ellene.
Járóka Lívia kijelentette, a kormánynak meg kell köszönni, amit a romákért tett, nem pedig elítélni érte.
Fotó: MTI
Az ellenzéki EP-képviselők közül a szocialista Ujhelyi István hazugsággal vádolta Orbán Viktort: a kormányfő csak „bűnös rezsimjét” akarja védeni a jogtól és az európai szabályoktól. A DK-s Niedermüller Péter úgy vélte, Orbán tényszerű vita helyett ismét büntetésről, meghurcoltatásról beszél, pedig erről nincs szó, a jelentés célja, hogy Magyarországot visszahozzák az európai családba. A jobbikos Balczó Zoltán a jelentés bizonyos állításait, például a rasszizmus és antiszemitizmus vádját visszautasította, ugyanakkor elmondta, vannak benne jogos bírálatok is, például a sajtószabadság kapcsán. Mindazonáltal közölte: a voksoláson tartózkodni fog. A vita végén elmondott második felszólalásában Orbán Viktor kijelentette: „a saját hazájuk ellen szavazó magyarok jobban gyűlölnek engem, mint amennyire szeretik a hazájukat”.
A plenáris eszmecserében Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke kijelentette, hogy a brüsszeli testület egyetért a jelentésben megfogalmazott aggályokkal, és további lépésektől sem riad vissza a kormánnyal szemben az uniós értékek megsértése esetén. Az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács nevében a soros osztrák elnökség részéről hozzászóló Karoline Edtstadler belügyi államtitkár kijelentette, hogy az általa képviselt testület „nagy jelentőséget tulajdonít a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fenntartásának”, és „ebben nem köthetünk kompromisszumot”. A vezérszónokok közül Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője úgy ítélte meg, szükség lehet még az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás Magyarországgal szembeni megindítására, de hangoztatta, hogy a magyar kormány eddig mindig kész volt a kompromisszumra.
Nyugat-Európában jórészt a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) támogatták az ott élő románok a vasárnapi parlamenti választáson – derül ki az összesített eredményekből.
Izraelben holttá nyilvánítottak egy újabb túszt, akit már tavaly október 7-én megöltek – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) hétfőn.
Terrorista bűncselekmények előkészítése vádjával indítottak büntetőeljárást Svédországban három, az Iszlám Állam terrorszervezethez köthető személy ellen – közölte hétfőn a svéd ügyészség.
Elnöki kegyelemben részesítette Joe Biden amerikai elnök a fiát, Huntert, akit két büntetőügyben talált bűnösnek a bíróság korábban az év során – jelentette be az elnök a Fehér Ház közleményében vasárnap este.
Ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, akkor a szövetség 5. cikkelye szerinti kollektív védelem elve nem vonatkozhatna az aktív harcokkal szembenéző ukrán területekre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Szíriai és orosz repülőgépek fokozták az ellenzéki erők elleni támadásokat Észak-Szíriában, megtorlásul azért a váratlan támadásért, amelynek következtében a rezsim elvesztette az ellenőrzést az ország második legnagyobb városa, Aleppó fölött.
Ferenc pápa üdvözölte a Libanonban megszületett tűzszünetet a Szent Péter téren mondott beszédében advent első vasárnapján, amelyen életbe lépett a karácsonyi időszakra és már a jubileumi szentévre készülő rendkívüli biztonsági terv.
Svájcban dolgozó fiatal gyimesiek is szavaztak a parlamenti választáson – posztolta a közösségi oldalon Tánczos Barna szenátor.
Magyarországon élő román állampolgárok is élnek a szavazati jogukkal, és magyarországi értelmiségiek is szavazásra buzdítanak minden romániai magyart.
Továbbra is többen szavaznak a diaszpórában a parlamenti választáson, mint négy évvel ezelőtt: a vasárnap 12 órás adatok szerint 243 904 román állampolgár adta le a voksát külföldön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!