Fotó: Sky News
Az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, de támogatottsága nagymértékben csökkent.
2017. szeptember 24., 20:242017. szeptember 24., 20:24
2017. szeptember 24., 21:002017. szeptember 24., 21:00
A koalíciós társé, a szociáldemokrata párté (SPD) ugyanakkor történelmi mélypontra süllyedt, a Bundestag harmadik számú ereje pedig az újonc AfD - mutatták ki az urnazárás utáni első eredménybecslések.
Az ARD és a ZDF országos köztelevíziók megbízásából a részeredmények alapján készített
Horst Seehofer csak Bajorországban induló pártja, a CSU a Bayerische Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati televízió adatai szerint a szavazatok 38,5 százalékára számíthat, ami a párt történetének legrosszabb eredménye.
Az SPD 20,2-20,8 százalékkal végzett a második helyen, a 2013-ban szerzett 25,7 százalék után. Eddigi leggyengébb eredménye a 2009-es 23 százalék volt.
A Bundestag-frakció eddigi vezetőjével Thomas Oppermann-nal közösen adott sajtónyilatkozatban mindketten hangsúlyozták, hogy továbbra is Martin Schulz pártelnöknek kell vezetnie a pártot. „Együtt győzünk, együtt veszítünk” - hangoztatta Oppermann.
Az eddigi ellenzéki pártok közül a Zöldek szerepeltek jobban, támogatottságuk a 2013-ban szerzett 8,4 százalékról 9,2-9,4 százalékra emelkedett.
Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) a négy évvel ezelőtti 8,6 százalék után a szavazatok 8,9 százalékát gyűjtötte össze. A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 13,2-13,4 százalékos eredménnyel debütál a szövetségi parlamentben.
Alexander Gauland, a párt kampányát vezető egyik úgynevezett csúcsjelölt azt mondta, hogy Bundestag-pártként „hajtóvadászatot” indítanak Angela Merkel ellen, és „vissza fogják szerezni az országot” a németeknek.
A 2013-ban kiesett piacpárti, jobboldali Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,1-10,5 százalékkal jut vissza a Bundestagba.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
Az indiai hadsereg azt állítja, hogy az éjszaka folyamán több pakisztáni dróntámadást és egyéb lövedékekkel végrehajtott támadást is visszavertek a közös határ mentén.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
szóljon hozzá!