Lehetőség. Ukrajna jelentős ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik, így előnyös lehetne Washington számára, ha Trump kérésének megfelelően részt vehetne a kitermelésükben
Fotó: UMCC Titanium
Donald Trump újfent nem hazudtolta meg üzletemberi mivoltát: kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtott további pénzügyi támogatás fejében részt kér az ország ritkaföldfém-készleteinek kitermeléséből. Az amerikai elnök Ukrajna kritikus fontosságú anyagai iránti érdeklődését az magyarázza, hogy Kína jelenleg uralja a ritkaföldfémek piacát. Trump tudja jól: a kritikus ásványi anyagok globális piaca 320 milliárd dollárt tesz ki, és a következő öt évben megduplázódhat.
2025. február 06., 08:032025. február 06., 08:03
2025. február 06., 08:162025. február 06., 08:16
Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is – reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump felvetésére, miszerint Ukrajnának ritkaföldfémeket kellene szállítania az Egyesült Államoknak a pénzügyi segélyezés ellentételezéseként. Zelenszkij hazája szorongatott helyzetére tekintettel fogadta el az amerikai elnök javaslatát. A kérdés azonban az, hogy amennyiben eljön a tűzszünet, mekkora terület lesz még Kijev irányítása alatt, illetve ami még fontosabb: pontosan milyen ritkaföldfémek találhatók Ukrajnában, és mekkora mennyiségben.
A Kyiv Independent rámutat: egyelőre nem világos, hogy Trump pontosan mit értett „ritkaföldfémek és más dolgok” alatt.
Ukrajna olyan ritkaföldfémekkel is rendelkezik – a titán és a lítium mellett –, mint a cérium, az ittrium, a lantán és a neodímium. Az utóbbi években megugrott a kereslet ezen anyagok iránt, mivel a világ a megújuló energiaforrások felé mozdul el, a ritkaföldfémek pedig létfontosságúak a szélturbinák generátoraiban használt nagy teljesítményű mágnesek előállításához.
Az ukrajnai ritkaföldfémek iránt érdeklődő Donald Trump amerikai elnök azt ajánlotta Kijevnek, hogy ezekért cserébe vásárolja meg az amerikai katonai segélyt – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
Trump Ukrajna kritikus fontosságú anyagai iránti érdeklődését az magyarázza, hogy Kína jelenleg uralja a ritkaföldfémek piacát. Kína ellenőrzi a világ ritkaföldfém-bányászati kapacitásának 70 százalékát és a feldolgozó kapacitás 90 százalékát.
A Világgazdasági Fórum szerint a kritikus ásványi anyagok globális piaca 320 milliárd dollárt tesz ki, és a következő öt évben megduplázódhat.
Ráadásul Oroszország Ukrajna nyersanyagokban gazdag területének nagy részét megszállás alatt tartja. Ukrajna kritikusanyag-lelőhelyeinek becsült értéke 12 billió dollár, ami segíthet a koncentrált nyersanyagpiac bővítésében. Ez a szám 26 billió dollárra ugrik fel, ha az összes természeti erőforrását, például a szenet és a földgázt is beleszámítjuk.
Az ország számos ritkaföldfém-lelőhelye többnyire a központi régiókban található, de fejletlenek, és a teljes értékük nem ismert – derül ki a Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) elemzéséből.
A 12 billió dolláros számadatot, amelyről a múlt hónapban a davosi fórumon esett szó, nem szabad félreérteni. E tartalékok nagy része feltáratlan, a források minősége és mennyisége pedig spekulatív. A KSE szerint Ukrajna kormány által ellenőrzött területein a kritikus nyersanyagok közel 120 millió tonna feltárt vagy részben feltárt és 305 millió tonna előzetesen becsült mennyiséget tesznek ki. Ez 46 titán-, 34 polimetallikus lelőhelyet, 11 grafitlelőhelyet és két lítiumlelőhelyet foglal magában.
A színesfémek esetében a pénzügyminisztérium adatai szerint a réz tekintetében a negyedik, az ólom tekintetében az ötödik, a cink tekintetében a hatodik, az ezüst tekintetében pedig a kilencedik helyen áll Európában.
Donald Trump amerikai elnök szerint Ukrajnának ritkaföldfémeket kellene szállítania az Egyesült Államoknak a pénzügyi segélyezés ellentételezéseként.
Tavaly év végén Ukrajna 3,94 milliárd hrivnyáért (96 millió dollár) eladta az állami tulajdonú UMCC-Titaniumot – a világ egyik legnagyobb titánkitermelőjét, valamint rutil- és cirkóniumkoncentrátum- bányászati cégét – a Cemin Ukrajnának. A vállalat Naszib Haszanov azeri üzletember Neqsol Holding csoportjának része, amely a Vodafone, Ukrajna második legnagyobb mobilszolgáltatójának tulajdonosa is.
Oroszország teljes körű inváziója globális hiányt okozott a gázból, ami az amerikai chipgyártókra is átterjedt. A nukleáris ipar számára kritikus anyagok lelőhelyei is találhatók Ukrajnában. Az ország rendelkezik a világ cirkóniumtermelésének 1 százalékával, valamint berillium- és uránkészletekkel is.
A legutóbbi, 2005-ös kormányzati felmérés szerint a feltárt természetierőforrás-készletek értéke – beleértve a szenet és a gázt is – fejenként körülbelül 150 000-200 000 dollár volt, ami akkoriban körülbelül 7-10 billió dollárnak felelt meg.
A problémát azonban a földrajz jelenti. A nyersanyagok egyenetlenül oszlanak el Ukrajnában, és mintegy 12 billió dollárnyi készlet került az oroszok által megszállt területre a SecDev, egy globális digitális kockázattal és ellenálló képességgel foglalkozó cég szerint. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara szerint Oroszország birtokolja Ukrajna fémkészletének 42 százalékát és ritkaföldfémjeinek 33 százalékát, valamint szénlelőhelyeinek 63 százalékát, kőolajának 11 százalékát és földgázának 20 százalékát.
Bár még nem kezdett bele a kritikus fontosságú anyagkészletek kitermelésébe, támadja az infrastruktúrát és blokkolja az anyagokhoz való hozzáférést, hogy „ledarálja” Ukrajna gazdaságát – közölte júliusban a brit hírszerzés.
Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Házkutatást tartottak szerdán egy házban és egy üzlethelyiségben a hollandiai Heerhugowaardban, ahol letartóztatták az asseni Drents múzeum kirablásának gyanúsítottjait a romániai dák műkincsek ellopása ügyében indított nyomozás részekén.
Valerij Zalujnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi Nagy-Britanniába delegált nagykövete azt állította: Románia arra kérte őt, hogy ne beszéljen a román területen lezuhant orosz drónok lelövéséről.
Hibának nevezte az Egyesült Államok hírszerzési főnöke szerdán, hogy egy újságíró is belekerült egy olyan zárt kormányzati kommunikációs körbe, amelyben információkhoz juthatott a jemeni húszi lázadók elleni egyik légitámadásról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta szerdán este, reméli, hogy az Egyesült Államok „erős marad” az orosz követelésekkel szemben, hogy a szankciókat feloldják a fekete-tengeri tűzszünet feltételeként.
Meghalt négy amerikai katona egy hadgyakorlaton a litvániai Pabrade városhoz közeli gyakorlótéren – erősítette meg Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban.
A Kijev és Washington közötti kapcsolatok „visszatértek a helyes útra” – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.
A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.
Daniel Buda néppárti EP-képviselő szerdán közölte, hogy csak a vidéki szélessávú internetszolgáltatás fejlesztése érdekében írta alá azt a levelet, amelynek kapcsán a belga hatóságok vesztegetés elfogadásával gyanúsítják az Európai Parlament több tagját.
Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nácikkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.
Romániát másolta Moldova a jogsértő gyakorlatok terén, amikor a hatóságok őrizetbe vették Evgeniya Guţult, az autonóm moldovai régió, Gagauzia kormányzóját – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!