Szívesen ad. Zelenszkij Rafael Grossi társaságában elmondta: mindazon országok részesülhetnek az ukrán ásványkincsekből, amelyek fegyvereikkel, jelenlétükkel és szankciócsomagjaikkal segítenek megvédeni Ukrajnát és visszaszorítani az ellenséget
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, miután találkozott Rafael Grossival, az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával.
2025. február 05., 09:352025. február 05., 09:35
Zelenszkij a sajtótájékoztatón emlékeztetett egyúttal arra, hogy Oroszország már 2014-ben elfoglalt ásványkincsekben gazdag területeket Ukrajnától.
„Nyitottak vagyunk arra, hogy mindezt partnereinkkel együtt fejleszthetjük, akik fegyvereikkel, jelenlétükkel és szankciócsomagjaikkal segítenek megvédeni földünket és visszaszorítani az ellenséget” – idézte az ukrán elnököt az Interfax Ukrajina hírügynökség.
Zelenszkij azt is mondta, hogy
a pontos időpontról és a csoport összetételéről megkezdődtek az egyeztetések. Hozzátette, hogy kedden egyebek mellett erről is beszélt telefonon Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője Michael Waltz amerikai elnöki nemzetbiztonsági tanácsadóval. Az ukrán elnöki iroda közleménye szerint Jermak és Waltz szót ejtettek az ukrán és az amerikai elnök mielőbbi személyes kapcsolatfelvételének szükségességéről is.
Az ukrajnai ritkaföldfémek iránt érdeklődő Donald Trump amerikai elnök azt ajánlotta Kijevnek, hogy ezekért cserébe vásárolja meg az amerikai katonai segélyt – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
Eközben
Az Európai Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács, Ukrajna és 37 állam vezető jogi szakértői lefektették a törvényszék jogi alapjait, és megállapodtak az úgynevezett Schuman-statútum tervezetében, amely a törvényszék működését fogja szabályozni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a bejelentéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy Oroszország megszegte az ENSZ Alapokmányát, és az egyik legsúlyosabb jogsértést követte el Ukrajnával szemben: az agresszió bűncselekményét.
Mint hangsúlyozta,
„Megtettük az első lépést egy kártérítési bizottság létrehozása felé az EU részvételével. Ez az új testület fogja meghatározni azokat a kártérítési igényeket, amelyeket a kárnyilvántartásában rögzítettek” – jelentette ki.
Donald Trump amerikai elnök szerint Ukrajnának ritkaföldfémeket kellene szállítania az Egyesült Államoknak a pénzügyi segélyezés ellentételezéseként.
Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő elmondta:
Alain Berset, az Európa Tanács főtitkára emlékeztetett arra, hogy testülete tavaly áprilisban megnyitotta a kárnyilvántartást, és jól halad a kártérítési mechanizmus kidolgozása. Az Emberi Jogok Európai Bírósága továbbra is több mint 4000, Oroszország elleni keresetet vizsgál, amelyek a Krímben, a Donyec-medencében és az ukrajnai háború során elkövetett jogsértésekhez kapcsolódnak - tette hozzá.
Irina Mudra, Ukrajna igazságügyi miniszterhelyettese kijelentette:
„Ha nem hozzuk létre ezt a törvényszéket, azzal egy veszélyesebb világot hagyunk magunk után, amelyben más diktátorok is büntetlenül indíthatnak új háborúkat”.
A törvényszék létrehozását az Ukrajna kormánya és az Európa Tanács közötti megállapodás biztosítja, joghatósága Ukrajnából ered. Az első tárgyalási forduló a nemzetközi kártérítési bizottság létrehozásáról 2025 márciusának végén kezdődik.
A törvényszék biztosítani kívánja, hogy az ukrán hatóságok nemzeti nyomozásait és bizonyítékait be lehessen terjeszteni a bíróság elé. Az Európa Tanács keretein belül működő törvényszék garantálni kívánja a legmagasabb szintű eljárási biztosítékokat és nemzetközi emberi jogi normákat.
Lavrov szerint csak az ENSZ-alapokmány tiszteletben tartásával kerülhető el a harmadik világháború
Hiba volt, hogy Oroszország külpolitikája a Szovjetunió összeomlása után átfogóan a Nyugat felé fordult – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden az irányítása alatt álló tárca Afrikával való partnerségért felelős főosztályának bemutatóján.„Nagyon sajnálatos módon az Oroszországi Föderáció vezetése azt követően, hogy Oroszország már a Szovjetunión kívüli szuverén állammá vált, úgy vélte, hogy az úgynevezett nyugati civilizáció kapuit kitárták előtte, és minden más nem számít. Ez stratégiai hiba volt. Mostanra ezt mindenki felismerte, állami szinten is” – mondta Lavrov.
Hangsúlyozta, hogy a hiba jó tanulságul szolgált a jelenlegi orosz vezetés és a jelenlegi nemzedék számára is.
Lavrov a Rosszija v Globalnoj Polityike című magazinban kedden megjelent cikkében úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok a multipolaritás erősödésének körülményei között az egyik „felelős hatalmi központ” lehetne Oroszország, Kína és más hatalmak mellett, ám Washington ellenáll annak a folyamatnak, amelyben a geopolitikai feltételek visszafordíthatatlanul változnak. A miniszter szerint csak az ENSZ-alapokmány tiszteletben tartásával kerülhető el a harmadik világháború, az új amerikai kormányzat azonban „cowboy-rajtaütésekkel teszteli a meglévő egyközpontú rendszer hajlékonyságának határait”.
„A tétnek« az erőn keresztüli békére» helyezése végleg eltemetheti a diplomáciát. Arról nem is szólva, hogy az ilyen kijelentésekben a tiszteletnek még az árnyéka sem lelhető fel Washington nemzetközi jogi kötelezettségei iránt” – fogalmazott az orosz diplomácia vezetője.
Úgy vélekedett, hogy a Donald Trump elnök vezette republikánus kormányzat hatalomra kerülésével az Egyesült Államokban Washington gondolkodásmódja a második világháború utáni nemzetközi folyamatokról új dimenziót kapott. Lavrov az új amerikai külügyminiszter, Mark Rubio szenátusi meghallgatásán elmondottakkal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy „ezek jelentése: a háború utáni világrend nemcsak elavult, hanem az amerikai érdekek ellen használt fegyverré vált”.
Lavrov szerint az Egyesült Államoknak most már nem felel meg a „szabályokon alapuló rend” sem, amely „a Nyugat egoizmusát testesítette meg a hidegháború utáni korszakban”.
„Biztos vagyok azonban abban, hogy ez az adminisztráció is hamarosan rájön, hogy a nemzetközi valóság sokkal gazdagabb a világról alkotott azon elképzeléseknél, amelyekkel következmények nélkül példálózhat a hazai amerikai közönségnek és engedelmes geopolitikai szövetségeseknek tartott beszédekben” – írta Lavrov.
A külügyminiszter ezzel kapcsolatban megemlítette a kazanyi BRICS-csúcson elfogadott nyilatkozatot, amely megerősítette a világ lakosságának többségét képviselő részes országok elkötelezettségét az ENSZ alapokmánya és általában a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett. Lavrov hozzátette, hogy Oroszország déli és keleti partnereinek jogos kívánságaik vannak a globális kormányzásban való részvétellel kapcsolatban, és Moszkvához hasonlóan készek „az őszinte és nyílt eszmecserére minden kérdésben”, ellentétben a Nyugattal.
Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy együttműködjön az érdekek egyensúlyának egyeztetése és a nemzetközi kapcsolatok erősítése érdekében. Meglátása szerint ez az álláspont fontos a multipolaritás kontextusában, amely egyenlőségen alapuló párbeszédet igényel.
Lavrov, ugyancsak kedden, a Valdaj nemzetközi vitaklub 14. közel-keleti konferenciáján úgy vélekedett, hogy a palesztin állam létrehozása elvezetne ahhoz, hogy normalizálódnának Izrael kapcsolatai az egész arab világgal.
Kijelentette: Moszkva arra vonatkozó jelzéseket kap, hogy problémák lesznek az Izrael és a Hamász közötti, a Gázai övezetbeli tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás második szakaszával kapcsolatban, mert Izrael vezető körei nem elégedettek azzal, ahogy a radikális palesztin szervezet teljesítette az első szakasz szerinti kötelezettségeit. Mint fogalmazott, Izrael „szégyenkezés nélkül” folytatja a katonai akciókat Ciszjordániában.
Hangot adott meggyőződésének, miszerint Donald Trump hatalomra kerülésével csökken annak az esélye, hogy az Izrael által megszállt Golán-fennsík visszakerüljön Szíriához.
„Számos hitelt érdemlő kiszivárogtatás van arról, hogy Izrael a palesztinok Gázai övezetből való kiűzése mellett a Jordán folyó északnyugati partjának teljes ellenőrzését is tervezi” – mondta Lavrov, rámutatva, hogy Izrael egyebek között azt tervezi, hogy „Libanon területén marad”, és megtartja a Golán-fennsíkot.
Kifogásolta, hogy a Nyugat másodrangú pozícióba akarja kényszeríteni Oroszországot, Kínát és Iránt a szíriai rendezés folyamatában.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az Ahmad as-Saraa ideiglenes elnök vezette új szíriai kormányzat és a struktúráját képező csoportok között nem alakul túl jól a párbeszéd és a megértés.
„Szükség van arra, hogy nagyon aktívan és konstruktívan, nem geopolitikai pontszerzésre törekedve, hanem a szíriai nép jövőjére gondolva, előmozdítsuk a nemzeti párbeszédet, amihez pedig nélkülözhetetlen minden külső szereplő erőfeszítéseinek egyesítése” – hangsúlyozta.
Ukrajna nem fogad el olyan békemegállapodást, amelyet a háta mögött vagy a bevonása nélkül köt bárki is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.
Az Hamász iszlamista terrorszervezet szabadon engedett három újabb izraeli túszt cserébe 369, izraeli börtönökben őrzött palesztinért, köztük 36 életfogytiglanra ítélt terroristáért.
A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (MSC) egyik meghatározó pillanata volt, amikor Julija Navalnaja, az orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij özvegye szenvedélyes beszédet mondott.
Ferenc pápa a Vatikánhoz közeli Gemelli-klinikára ment kivizsgálásra, hörghurutjának kezelésére – közölte a szentszéki sajtóközpont.
Beismerte a csütörtöki müncheni gázolást elkövető afgán férfi, hogy szándékosan hajtott az emberek közé, és a nyomozók arra a megállapításra jutottak, hogy iszlamista indíttatású bűncselekmény történhetett – jelentették be a német hatóságok pénteken.
A nyugati hírszerző szolgálatok szerint jelentősen megnőhet egy orosz katonai támadás esélye a balti államok ellen, ha Donald Trump amerikai elnök eléri az ukrajnai tűzszünetet – jelentette ki Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter.
Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség (ANPM).
Robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott be a csernobili atomerőmű 4. blokkjának szarkofágjába pénteken, a háttérsugárzás szintje nem nőtt – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalain.
A Hamász csütörtökön jelezte, hogy a Gázában már amúgy is törékeny tűzszünet összeomlásával fenyegető válság elkerülhető, még azután is, hogy a héten egymást vádolták Izraellel a tűzszünet megsértésével.
Donald Trump amerikai elnök szerint Oroszországnak ismét csatlakoznia kellene a G7-csoporthoz, hogy a gazdasági nagyhatalmak országcsoportja ismét G8 formátumként működjön – az elnök a Fehér Házban beszélt erről újságírók előtt csütörtökön.
szóljon hozzá!