Donald Trump (Képünk illusztráció)
Fotó: X/Fehér Ház
Az ukrajnai ritkaföldfémek iránt érdeklődő Donald Trump amerikai elnök azt ajánlotta Kijevnek, hogy ezekért cserébe vásárolja meg az amerikai katonai segélyt – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
2025. február 04., 20:152025. február 04., 20:15
„Ez egy ajánlat (Ukrajnának) a segítség megvásárlására, vagyis nem arra, hogy ezt továbbra is ingyenesen vagy más alapon, hanem pontosan arra, hogy kereskedelmi alapon nyújtsák” – fogalmazott a Kreml szóvivője Trump kijelentése kapcsán.
Peszkov szerint ugyanakkor Washington jobban tenné, ha „egyáltalán nem nyújtana segítséget (Ukrajnának), amivel hozzájárulna a konfliktus befejezéséhez”.
Az elnök szerint Washington „dollármilliárdokat” ad Kijevnek, és ezért azt akarja, hogy „amit befektetnek, garantálva legyen”.
Donald Trump amerikai elnök szerint haladnak az Ukrajnát és Oroszországot érintő tárgyalások, ugyanakkor kevés részletet közölt az állítólagos megbeszélésekről.
Az orosz védelmi minisztérium keddi hadijelentése szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni.
A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében 1265, a kurszki régióban pedig 345 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap során az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint légi drónokat gyártó és tároló létesítményeket, lőszer- és üzemanyagraktárokat, két harckocsit és 15 egyéb páncélozott harcjárművet, egy lengyel Krab 155 milliméteres önjáró löveget, egy Neptun nagy hatótávolságú rakétát – a Kaszpi-tenger felett – és egy HIMARS-rakétát, továbbá 68 „repülőgép típusú távirányítású repülőszerkezetet”.
Andrej Marocsko katonai szakértő, a „Luhanszki Népköztársaság” nyugállományú alezredese azt mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy az éjjel Tihe községnél, a Harkiv megyei Voncsanszk közelében, mintegy félszáz ukrán katona a Vovcsa folyón átkelve megkísérelte visszaszerezni a korábban elvesztett ukrán állásokat. Marocsko szerint a támadást az orosz erők több mint hétórás tűzharc után verték vissza.
Az oroszországi Kurszk megyében folyó harcokkal kapcsolatban az orosz védelmi tárca egyebek között két harckocsi és 28 egyéb páncélozott harcjármű, valamint egy Tunguszka légvédelmi rendszer megsemmisítéséről számolt be, három ellentámadás visszaverése mellett.
Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig mintegy 57 330 embert, 331 harckocsit, 244 gyalogsági harcjárművet, 192 páncélozott szállító járművet, 1708 páncélozott harcjárművet, 1798 gépkocsit, 406 tüzérségi löveget és 45 sorozatvetőt veszítettek. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek kedden tüzérségi és dróntámadást.
Ugyanott egy drónnal egy család személyautóját támadták meg, egy tízéves gyermek életét vesztette, a két szülő pedig megsebesült. A Herszon megyei Kahovkában egy idős nő megsebesült a lakóövezetet ért tüzérségi találat következtében.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy őrizetbe vette a kurszki régióban található Russzkoje Porecsnoje községben elkövetett tömeggyilkosság egy újabb gyanúsítottját. Volodimir Parafilo elismerte, hogy a századparancsnokának utasítására hátba lőtt egy fegyvertelen civil férfit.
Egy másik, Jevhen Fabriszenko nevű gyanúsítottat korábban elfogtak.
A „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága távollétében 13 és fél évi fegyházra ítélte Tornike Okropilasvili georgiai „zsoldost”, aki 2022 márciusától 2024 októberéig az ukrán fegyveres erők oldalán harcolt a Grúz Nemzeti Légió tagjaként. Tevékenységért több mint 4,8 millió rubel értékű (több mint 19 millió forintnyi) díjazást kapott.
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Magyarország nem adja fel a békepárti álláspontját, ahogyan nem adja fel az energiaegyüttműködését sem Oroszországgal még akkor sem, ha az ukrajnai háború a reméltnél jobban elhúzódik – közölte Szijjártó Péter.
Továbbra is Oroszország jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az euroatlanti biztonságra nézve – vélekedett a lengyel, a román és a litván elnök közös közleményben hétfőn.
szóljon hozzá!