– oszlatta el a pánikot a szakember.

„Megvan minden metodológiai körlevél, protokoll, amit nemzetközileg elvárnak, és országos szinten szükséges. Ezek egyrészt a sürgősségi ellátó rendszerre, az egészségügyi személyzetre, illetve azon kórházakra vonatkoznak, melyekbe az esetleges első fertőzéses eseteket szállítják” – magyarázta a Román Epidemiológiai Társaság volt elnöke, korábbi egészségügyi államtitkár.

Molnár B. Géza emlékeztetett, az új koronavírus ugyanabba a víruscsaládba tartozik, mint a 2002-2003-ban járványt okozó, szintén Kínából eredő SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus, SARS-CoV), vagy az Arab-félszigetről származó MERS (Middle East Respiratory Syndrome coronavirus, MERS-CoV) koronavírus. De a genetikai víruselemzések értelmében nem ugyanazon vírusról van szó, csak a víruscsalád azonos. A SARS vírus gyorsan – hat hét alatt – terjedő járványt okozott Kínától Kanadáig, relatív kis esetszámmal, ellenben nagy, 30 százalékos elhalálozási aránnyal. A MERS vírus lassabban terjedt, mai napig is vannak esetek, de az elhalálozási ráta jóval kisebb, 10 százalékos volt.

Vizsgálják a terjedési arányt

Az új koronavírus esetében az eddig ismert, megerősített esetek alapján

„Ha figyelembe vesszük, hogy ezek csak a nyilvántartásba vett, kórházi ellátásra szorult esetek, akkor az elhalálozási arány ennél is alacsonyabb. A nyilvántartott esetek száma a 20-25 százaléka lehet a feltételezett összes esetnek, egyes járványügyi számítások alapján a valóságban 70-80 ezer esetről lehet szó” – hívta fel a figyelmet Molnár B. Géza.

Az új vírus eredete kérdéses, nagy valószínűséggel a denevérpopulációtól ered, akár a MERS-vírus, de köztes átviteli lehetőségnek is lennie kell. Adaptálódott az ember megfertőzéséhez, bizonyított az emberről emberre való átvitel. Cseppfertőzéssel terjed: kilehelt, kiköhögött légúti váladékkal, a terjedési mechanizmusát, annak gyorsaságát még tanulmányozzák. „Egyelőre úgy tűnik, hogy nem annyira gyors: a terjedési ráta 2,6–2,8 százalék” – mondta a szakember. Egy beteg ennyi embert fertőzhet meg egyszerre, míg a kanyaró vírus terjedési arányszáma a 12-t is elérheti.

Jó a járványügyi megfigyelés

Pillanatnyilag a Kínán kívül elterjedt, diagnosztizált fertőzések száma kicsi, de növekedésre lehet számítani. „A számok állandóan változnak, de úgy néz ki, még nem jutottunk el a csúcsig. Kínának nagy közegészségügyi, gazdasági, társadalmi és politikai probléma a járvány, ezért dicséretes módon minden szükséges intézkedést megtettek. Az, hogy egy 11 millió lakosú városban milyen hatékonysága van egy járványügyi zárlatnak, megkérdőjelezhető. Ez úgysem tudja megakadályozni a vírus kivitelét más államba” – fogalmazott az epidemiológus. Molnár B. Géza szerint indokolt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészjelzése, hogy január 31-én bevezette a gyors reagálású figyelmeztető rendszert, mely előírja a gyanús esetek elkülönítését, megoldja a felügyeletet az anyagi ellátottság, társadalmi és politikai támogatottság szintjén.

Gyorsteszt egyelőre nincs, sehol a világon – dolgoznak rajta –, ellenben van egy első lépésű teszt, amivel a koronavírus-családot igazolják. Második lépésként a próbákat leküldik a bukaresti Cantacuzino Intézetbe, jövő héttől a kolozsvári és jászvásári fertőző klinikákra, ahol pontosan meg tudják állapítani a szakemberek, ha az új koronavírussal állnak szemben. Pillanatnyilag oltóanyag nem létezik, több állam dolgozik rajta, félévbe-évbe telhet az elkészítése. „Próbálkoztak vírusellenes szerek kombinációjával, egyes kutatók szerint jók, mások szerint nem elégségesek” –részletezte a szakember.

A kínai árura kivetendő embargót, karantént ellenben túlzásnak tartja, hiszen egy hajó az ázsiai országból legalább kéthetes utat tesz meg a román partokig, a vírus pedig emberi vagy állati szervezeten kívül nem éli túl.

Koronavírus versus influenzajárvány

Mivel Romániában influenzajárvány van – csütörtökön erősítették meg hivatalosan – és erre az időszakra más légúti megbetegedések is jellemzők, tünetek szempontjából az új koronavírust viszonylag nehéz elkülöníteni.

– mutatott rá a különbségre Molnár B. Géza.

Akárcsak a szezonális influenzánál, sok az enyhe lefolyású eset, az elhalálozási arány is sokkal kisebb az influenzáénál, tehát nem indokolt az elhalálozástól való félelem. Kínában sincs még kimutatás arról, hogy az elhalálozások hány százaléka volt krónikus betegséggel összekapcsolható, ami miatt szintén beállhatott a halál. Megelőzésként ajánlott a rendszeres kézmosás, a zsebkendő használata tüsszentéskor, vagy arcmaszk viselése, bár ez nem véd száz százalékosan.

„Pillanatnyilag az a legfontosabb, hogy ha valaki bizonyítottan fertőzött személlyel került kapcsoltba, frissen tért haza olyan országból, ahol nagyobb számú eset van, bármilyen légúti tünetet észlel, javallott és elvárt, hogy jelentkezzen az orvosnál. Nálunk pillanatnyilag nincs veszély, de bármikor lehet. Voltak riasztások, de nem igazolódtak be, azonban inkább fals riasztás legyen, minthogy hirtelen felébredjünk egy fertőzésgóccal” – mondta Molnár B. Géza.

Elkéstünk az oltással?

A csütörtökön hivatalosan is megerősített influenzajárvány kapcsán az epidemiológus kifejtette: az immunológiailag károsodott személyek legalább 50, ideális esetben 70 százalékának be kellene adatni az influenza elleni védőoltást, idejében, még a járvány kialakulása ellőtt. „Most hiába futkosunk oltóanyagért, panaszkodunk, hogy sem ingyen, sem gyógyszertárban nem kapható. Felesleges is, Románia területén az elkövetkező 2-3 hétben az influenza kifutja magát, és csökkenő trendet fog mutatni” – vetítette elő a szakember. Hangsúlyozta,

„Az oltás elsősorban nekik szól, másodsorban az egészségügyi személyzetnek, amely jobban ki van téve a fertőzésveszélynek” – mondta a szakember. Ha 1-2 millió személyt beoltanak, nem elégséges ahhoz, hogy ne legyen járvány, hiszen mindenki, aki közvetlen kapcsolatban áll másokkal – az elárusító, a postás, a banktisztviselő stb. – ki van téve a betegségnek. „A lakosság legalább 40 százalékát be kellene oltani. Erre nem nagyon vagy igény, nemcsak Romániában, világszerte sem” – összegzett Molnár B. Géza.