Josep Borrell, az EU diplomáciájának vezetője fogadta Julija Navalnaját, Alekszej Navalnij özvegyét
Fotó: Josep Borell/X
Vlagyimir Putyin orosz elnököt és rezsimjét felelősségre fogják vonni Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus haláláért – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
2024. február 19., 22:082024. február 19., 22:08
2024. február 19., 22:172024. február 19., 22:17
Borrell – aki hivatalában fogadta Julija Navalnaját, Alekszej Navalnij özvegyét – hangsúlyozta: az Európai Unió legmélyebb részvétét fejezte ki az orosz ellenzéki politikus halála miatt. „Ahogy Julija mondta, Putyin nem Oroszország. Oroszország pedig nem Putyin” – fogalmazott a főképviselő. Az uniós diplomácia vezetője hozzátette, az Európai Unió továbbra is támogatja az orosz civil társadalmat és a független médiát.
Hangsúlyozta: Oroszországnak lehetővé kell tennie Navalnij hirtelen halála körülményeinek független és átlátható nemzetközi kivizsgálását. „Az Európai Unió minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy partnereivel szoros együttműködésben elszámoltassa Oroszország politikai vezetését és hatóságait, többek között szankciók bevezetése révén” – fogalmazott a főképviselő.
Az elhunyt aktivistáról nevezik el az uniós emberi jogi szankciós rendszert
Az Európai Unió Alekszej Navalnijról, a február 16-án elhunyt orosz ellenzéki politikusról fogja elnevezni a súlyos emberi jogi jogsértések esetében alkalmazott uniós szankciós eszközt – jelentette be az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben hétfőn. Josep Borrell az uniós külügyi tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tagállamok külügyminiszterei egyetértettek az emberi jogi szankciós rezsim átnevezését célzó javaslatával. Ha a javaslatot hivatalos formában is elfogadja majd az Európai Unió Külügyek Tanácsa, a szankciós rendszert a jövőben Alekszej Navalnij globális emberi jogi szankciós rendszernek fogják hívni. Az átnevezés révén életben maradhat Navalnij emléke – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője. Az Európai Unió 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek. A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását. A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.
„Alekszej Navalnij váratlan halála újabb jele a fokozódó és szisztematikus elnyomásnak Oroszországban. Az Európai Unió ismételten felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássa szabadon az összes politikai foglyot” – tette hozzá Borrell.
Még vizsgálják Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista halálának körülményeit, az, hogy az eljárás mikor zárul le, és mikor adják át a holttestet a hozzátartozóknak, nem tartozik a Kreml hatáskörébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő hétfőn.
Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Julija Navalnajával folytatott megbeszélését követően közzétett üzenetében kiemelte: amíg Julija Navalnaja és családja férjet és apát veszített el, addig a világ egy harcost, aki soha nem hagyott fel az orosz elnyomással való szembenállással. „Alekszej Navalnij hangja olyan bátor volt, mint keveseknek” – fogalmazott Michel, majd hozzátette: az ellenzéki politikus halála „sötét emlékeztető” a Kreml tisztességtelen rezsimjének brutalitására. A szabadságharc tovább él – zárta gondolatait az Európai Tanács elnöke.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter a közösségi oldalán osztotta meg, hogy megbeszélést folytatott az orosz ellenzéki politikus özvegyével. Azt írta: megerősítette Navalnajának, hogy az olasz kormány támogatni fogja a szabadság és a demokrácia értékeinek védelmében, amelyekért férje élete árán küzdött.
Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista és politikus február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte.
Meghalt a börtönben Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus – közölte pénteken az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.
Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.
Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.
Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.
A Kreml ismét nukleáris megtorlással fenyegette meg a Nyugatot azon hírek kapcsán amelyek szerint Ukrajna nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket kaphat, amelyeket Oroszország elleni támadásokhoz használhat.
Felgyújtottak egy templomot Kárpátalján, az oldalára pedig azt írták: „késhegyre a magyarokat” – számolt be az újabb magyarellenes támadásról Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Facebook-oldalán.
Izrael szerdán erőteljes csapások sorozatát hajtotta végre a szíriai főváros, Damaszkusz ellen, fokozva ezzel a hadjáratot, amelyről azt állítja, hogy az ország drúz lakosságát támogatja.
Csütörtökre virradóra több oroszországi régiót is ukrán drónok vettek célba, az ukrán hadsereg szélesebb körű dróntámadást indított Oroszország nyugati régiói, köztük Moszkva ellen – jelentették orosz médiaforrások és tisztségviselők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!