MTI-évértékelő: Oroszország felkészült Putyin negyedik elnöki ciklusára

MTI-évértékelő: Oroszország felkészült Putyin negyedik elnöki ciklusára

Vlagyimir Putyin negyedik elnöki ciklusának előkészítése, a politikai rendszer eszmei alapjainak továbberősítése jellemezte az évet Oroszországban, amit alapvetően meghatározott az Egyesült Államokkal való konfrontáció, így a Nyugattól való részleges elszigetelődés is. Moszkva Keleten elért sikerekkel és a szankciók ellenére is megindult enyhe, ám az emberek zsebe által még alig érezhető növekedéssel vigasztalódott.

MTI

2017. december 30., 16:392017. december 30., 16:39

Bár csodát nem vártak az oroszok Donald Trump megválasztásától, csalódást okozott számukra, hogy az amerikai politikai elit - Ukrajna, Szíria és az elnökválasztásba történt állítólagos beavatkozás miatt - nem hogy javítani nem hagyott esélyt az új amerikai elnöknek a kétoldalú viszonyon, de hovatovább hidegháborús lépésekre kényszerítette őt. A

kampánya során enyhülést ígérő Trump kénytelen volt aláírni a szankciókat súlyosbító törvényt, amely Moszkvát Teheránnal és Phenjannal hozta azonos nevezőre, az általa meghirdetett új nemzetbiztonsági stratégia pedig Kína mellett nyíltan „revansista", kihívást jelentő riválisnak minősítette Oroszországot. A stratégiát pedig Putyin minősítette „agresszívnak".

Moszkva és Washington diplomáciai ütésváltásba kezdett:

amíg az egyik radikálisan csökkentette az oroszországi amerikai külképviseletek létszámát, addig a másik többet bezáratott a területén az orosz zászló alatt működő ingatlanok közül. A felek „külföldi ügynöknek" minősíttették egymás több kormányzati médiumát. Az orosz vezetés emellett Amerika kezét látja az Északi Áramlat-2 gázvezeték elé gördített akadályokban és abban is, hogy az orosz olimpiai csapatot kiázárták a phjongcshangi téli játékokról.

A Fehér Ház megakadályozta, hogy Trump és Putyin tárgyalóasztalhoz üljön a novemberi danangi APEC-csúcson, ahogy azt a júliusi hamburgi G20-fórumon tette. Egy külön kétoldalú csúcs lehetősége komoly formában fel sem merült.

Noha az uniós országok egyenként eltérő módon viszonyulnak Moszkvához, az euroatlanti szolidaritás idén is töretlen maradt, a gazdasági károkkal járó szankciók feladását az EU-fórumokon nyilvánosan egy tagállam sem követelte.

Szinte bárhol és bármikor tárgyalni tudott viszont Putyin a „stratégiai partner" Kína vezetőjével, Hszi Csin-pinggel.

Mi több, Moszkva és Peking közös „útitervet" dolgozott ki a Trump színre lépését követően erősen kiéleződött észak-koreai problémakör rendezésére. Visszatérő vendég lett Oroszországban Abe Sindzó japán kormányfő, aki a békeszerződés megkötésében és a Kuril-szigetek egy részének visszaszerzésében bízik, sőt, először látogatott el Moszkvába a szaúdi király is, miután Rijáddal az olajkitermelés visszafogásáról is sikerült megegyezni.

Moszkva az év folyamán tovább növelte aktivitását az olyan, jelentős hatalmakat összefogó nemzetközi intézményekben, mint a Sanghaji Együttműködés Szervezete, vagy a BRICS-csoport, amelyeknek az Egyesült Államok nem tagja, és a többpólusú világrend nevében megpróbálta erősíteni az ENSZ szerepét is, amelynek Biztonsági Tanácsában jogosult megvétózni Washington törekvéseit.

Legnagyobb nemzetközi sikerét Oroszország idén kétségtelenül az Iszlám Állam terrorszervezet felett Szíriában kivívott katonai győzelmével aratta.

Ezzel nemcsak az arab országban működő két támaszpontját biztosította be és az orosz fegyvereknek teremtett új piacokat, de bebizonyította azt is, hogy nem hagyja cserben a közel-keleti szövetségeseit, ahogy azt az előző amerikai elnök, Barack Obama tette Hoszni Mubarak egyiptomi államfő esetében. Nem véletlen, hogy a mostani egyiptomi államfő azonnal fogadta az orosz elnököt, amint az Hmejmímben elrendelte a részleges csapatkivonást.

Putyinnak emellett az asztanai tárgyalások megindításával - de facto Washington megkerülésével - sikerült alternatív irányba terelnie a szíriai rendezési folyamatot. Ennek szavatolásába ráadásul eredményesen vonta be az Amerikával szemben évtizedek óta ellenséges Iránt és az egyre kritikusabb Törökországot, amellyel ráadásul, NATO-tag létére, korszerű orosz légvédelmi berendezések eladásáról állapodott meg.

Az orosz vezető éppen a szíriai diadal deklarálásnak napját használta fel arra, hogy bejelentse: ismét elindul az elnökválasztáson, amelynek napját 2018. március 18-ra, a Krím elcsatolásának negyedik évfordulójára tűzték ki. Ez egyebek között annak a megnyilvánulása, hogy mivel Oroszországban a belpolitikát lassan két évtizede Putyin és az általa életre hívott kormánypárt határozza meg,

a hivatalos kommunikáció a belső problémák helyett inkább a nemzetközi és a szimbolikus jelentőségű történelmi ügyekre összpontosít.

2017-ben az utóbbi témák közül a bolsevik forradalom 100. évfordulója került előtérbe, amelynek ünnepléséből az ország vezetése, miként a Szovjetunió összeomlása óta mindig, most is kivonta magát. Az alkalmat azonban felhasználta arra, hogy a vörös és a fehér örökség népszerű részét egyaránt magáénak vallja, és hangsúlyozza: az ország fejlődéséhez evolúcióra, nem pedig forradalomra van szükség. Ezt az elvet Moszkva a nemzetközi politikára is kivetítve elnyerte a megdöntéstől tartó rendszerek rokonszenvét.

Az elnökségért folytatott versenyben esélyes ellenfél nélkül induló Putyin szerint „az önerőre utalt" Oroszországban most „a bizalom és a stabilitás értékeire" kell támaszkodni. Újraválasztásának esetére az infrastruktúra, az egészségügy és az oktatás fejlesztésére, valamint az oroszok életszínvonalának növelésére kíván összpontosítani. A politikai rendszerrel kapcsolatban annyit mondott, hogy annak részét kell képeznie egy versenyképes ellenzéknek is. Hozzátette azonban, hogy annak létrehozása nem az ő feladata.

Oroszországnak és a világnak jelenleg nincs más választása, mint az, hogy felkészüljön a „Putyin 4.0-korszak" beköszöntére.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 08., hétfő

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője közelgő orosz offenzívától tart – Trump állítólag meghagyná az oroszoknak a Krímet

Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője közelgő orosz offenzívától tart – Trump állítólag meghagyná az oroszoknak a Krímet
2024. április 08., hétfő

Előrelépés történhetett az Izrael és a Hamász közötti tárgyalásokon – A hadsereg szerint nem állítják le a gázai hadműveleteket

Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.

Előrelépés történhetett az Izrael és a Hamász közötti tárgyalásokon – A hadsereg szerint nem állítják le a gázai hadműveleteket
2024. április 08., hétfő

Ismét egymást vádolják az oroszok és az ukránok a zaporizzsjai atomerőmű elleni támadással

Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.

Ismét egymást vádolják az oroszok és az ukránok a zaporizzsjai atomerőmű elleni támadással
2024. április 07., vasárnap

Netanjahu: egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.

Netanjahu: egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban
2024. április 07., vasárnap

Oroszország vizsgálatot sürget a Dnyeszter melléki terület elleni dróncsapás ügyében

Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.

Oroszország vizsgálatot sürget a Dnyeszter melléki terület elleni dróncsapás ügyében
2024. április 07., vasárnap

Stoltenberg: Ukrajna dolga lesz eldönteni, milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon

A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.

Stoltenberg: Ukrajna dolga lesz eldönteni, milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon
2024. április 07., vasárnap

Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből, de egy dandár még ott maradt

Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.

Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből, de egy dandár még ott maradt
2024. április 07., vasárnap

Zelenszkij: Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, az oroszok 300 ezernél is több embert mozgósíthatnak

Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.

Zelenszkij: Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, az oroszok 300 ezernél is több embert mozgósíthatnak
2024. április 07., vasárnap

Tüntetéseken követelték Netanjahu lemondását – Irán támadással fenyegette meg Izraelt

Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.

Tüntetéseken követelték Netanjahu lemondását – Irán támadással fenyegette meg Izraelt
2024. április 07., vasárnap

FRISSÍTVE – Peter Pellegrini győzött a szlovákiai államfőválasztáson

Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.

FRISSÍTVE – Peter Pellegrini győzött a szlovákiai államfőválasztáson