Moszkva válaszlépéseket jelentett be az amerikai szankciókra

•  Fotó: Kreml

Fotó: Kreml

Válaszlépéseket jelentett be pénteken az orosz külügyminisztérium, miután előző este az amerikai szenátus is nagy többséggel megszavazta az Oroszország elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot.

MTI

2017. július 28., 17:252017. július 28., 17:25

Oroszország felszólította Washingtont, hogy szeptember 1-jéig csökkentse 455 főre oroszországi diplomatáinak és műszaki-adminisztratív személyzetének számát, ugyanannyira, ahány orosz külügyi alkalmazott az Egyesült Államokban dolgozik. Az Egyesült Államok Moszkvában nagykövetséget, Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban pedig főkonzulátust tart fenn.

A létszámkorlátozás mellett Moszkva azt is tudatta, hogy az amerikai nagykövetség munkatársait augusztus 1-jétől kitiltják a külképviselet által eddig használt moszkvai raktárakból és az orosz főváros Szerebrjannij Bor elnevezésű zöldövezetében található üdülőkomplexumból.

Az orosz külügyi tárca álláspontja szerint az Oroszországot sújtó újabb amerikai büntetőintézkedések ellentétesek a nemzetközi joggal

és azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok külpolitikája „rendkívüli agresszív”, és az amerikai „kivételességgel” takarózva „arrogánsan semmibe veszi más államok álláspontját és érdekeit”.

Moszkva világossá tette azt is, hogy ha az Egyesült Államok további orosz diplomatákat utasít ki az országból, akkor Moszkva is hasonlóképpen fog eljárni. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte: a Kreml nem várta meg, amíg Donald Trump aláírja a törvényt, mert „a szenátus határozata után a kérdés technikailag eldőlt”.

Arra kérdésre válaszolva, hogy vajon a Fehér Ház nem módosíthatott-e volna a kongresszus által már elfogadott törvényen, Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai elnöki hivatal éppen hogy a büntetőintézkedések lehetséges szigorítását helyezte kilátásba.

Az orosz vezetés egyébként fenntartotta magának a jogot arra, hogy a kölcsönösség jegyében amerikai érdekeltségeket érintő további lépéseket is tegyen.

Barack Obama előző amerikai elnök kormánya a tavaly novemberi amerikai választások után, az orosz beavatkozásra hivatkozva, 35 orosz diplomatát utasított ki, és több, az orosz követség tulajdonában álló ingatlant lefoglalt Washington térségében. Ezeket a retorziókat az orosz fél, amely Donald Trump elnökké választásától a kétoldalú kapcsolatok javulását várta, mindeddig válaszlépés nélkül hagyta.

Orosz elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy az amerikai kongresszusban Trump esetleges vétója esetén meglenne az annak felülírásához szükséges többség. A törvény hatályba lépését követően az elnöknek nem lesz joga rendelettel, a törvényhozás beleegyezése nélkül feloldani az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedéseket.

Az Obama korlátozó elnöki rendeleteit törvénybe emelő jogszabályban megfogalmazott

új amerikai szankciók megtiltják az orosz privatizációs ügyletekben való 10 millió dolláron felüli részvételt, valamint a gáz- és kőolaj-vezetékekbe történő, 5 millió dolláron felüli beruházást.

Ez jelenleg elsősorban az Északi Áramlat-2 földgázvezeték befektetőit sújtja.

Szakértők szerint a kongresszus mindkét háza által szentesített büntetőintézkedések akár évtizedekig is érvényben maradhatnak. Ezzel kapcsolatban az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 1975-ben törvényerőre emelkedett, úgynevezett Jackson-Vanik kiegészítésre emlékeztetnek. Ez a szovjet zsidók kivándorlására hivatkozva korlátozta az Egyesült Államokba irányuló szovjet kivitelt valamint a Moszkvának való hitelezést.

A Jackson-Vanik törvénymódosítást hatálytalanító törvényt Obama elnök csak 2012-ben, vagyis több mint két évtizeddel a Szovjetunió megszűnése után írta alá. Moszkva részéről különösen nehezményezték, hogy éppen ezzel egyidejűleg lépett hatályba az úgynevezett Magnyitszkij-törvény, amely szankciókat léptetett életbe azokkal az orosz tisztségviselőkkel szemben, akik Washington megítélés szerint emberölésért, kínzásért vagy az emberi jogok súlyos megsértéséért tehetők felelőssé.

Az Oroszország elleni amerikai büntetőintézkedések listája a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai konfliktusba történt beavatkozás nyomán tovább bővült,

de felmerült a szíriai orosz katonai fellépéssel és a tavalyi amerikai elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozással indokolt szankciók lehetősége is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 17., hétfő

Washington: konzultálunk az európai szövetségesekkel az ukrajnai békéről

Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója visszautasította, hogy az Egyesült Államok nem konzultálna európai szövetségeseivel az ukrajnai háború lezárásáról szóló folyamattal kapcsolatban.

Washington: konzultálunk az európai szövetségesekkel az ukrajnai békéről
2025. február 17., hétfő

Netanjahu: Trump segítségével „befejezzük a munkát” Iránnal szemben

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap megfogadta, hogy Donald Trump amerikai elnök támogatásával „befejezi a munkát” Iránnal szemben.

Netanjahu: Trump segítségével „befejezzük a munkát” Iránnal szemben
2025. február 16., vasárnap

Ferenc pápát légúti fertőzéssel kórházban kezelik

Ferenc pápának szigorú pihenést írtak elő az orvosok a mielőbbi gyógyulás érdekében, ezért hagyományos vasárnapi beszédét sem tarthatta meg – közölte a Vatikán. Ferenc pápát légúti fertőzéssel kezelik.

Ferenc pápát légúti fertőzéssel kórházban kezelik
2025. február 16., vasárnap

Moszkva szerint a Nyugat többször átverte Oroszországot, ezért ők is garanciákat kérnek

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök telefonbeszélgetése azt jelenti, hogy Moszkva és Washington ezentúl a békéről, nem háborúról fog beszélni – jelentette Dmitrij Peszkov.

Moszkva szerint a Nyugat többször átverte Oroszországot, ezért ők is garanciákat kérnek
2025. február 16., vasárnap

Osztrák késelés – a hatóságok szerint iszlamista terrorcselekmény történhetett

Egy 14 éves fiú meghalt, öten pedig megsérültek egy késeléses támadásban az ausztriai Villach városában. A hatóságok szerint a 23 éves elkövetőt iszlamista nézetek motiválták.

Osztrák késelés – a hatóságok szerint iszlamista terrorcselekmény történhetett
2025. február 16., vasárnap

Orbán Viktor: Európa azt kockáztatja, hogy lemarad a jövőt meghatározó megállapodásokról

Orbán Viktor miniszterelnök Dubajból hazafelé tartva adott exkluzív interjút Szalai Zoltánnak, a Mandiner főszerkesztőjének. Orbán Viktor magyar kormányfő a világpolitikáról, Európa szerepéről és Magyarország külpolitikai stratégiájáról beszélt.

Orbán Viktor: Európa azt kockáztatja, hogy lemarad a jövőt meghatározó megállapodásokról
2025. február 16., vasárnap

A Trump–Putyin-csúcstalálkozó alternatívájaként hívnak össze rendkívüli csúcsot az európai vezetők

Az európai vezetők jövő héten Párizsban tanácskoznak az ukrajnai háborúról, miután felmerült, hogy Donald Trump külön béketárgyalásokat folytatna Oroszországgal.

A Trump–Putyin-csúcstalálkozó alternatívájaként hívnak össze rendkívüli csúcsot az európai vezetők
2025. február 16., vasárnap

A külügyminiszterek előkészítik Vlagyimir Putyin és Donald Trump találkozóját

Telefonon beszélt egymással Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter – közölte szombaton az orosz diplomáciai tárca. Egyeztettek Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozójának előkészítéséről is.

A külügyminiszterek előkészítik Vlagyimir Putyin és Donald Trump találkozóját
2025. február 15., szombat

Zelenszkij: nem fogadunk el olyan békemegállapodást, amelyet Ukrajna háta mögött köt bárki

Ukrajna nem fogad el olyan békemegállapodást, amelyet a háta mögött vagy a bevonása nélkül köt bárki is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.

Zelenszkij: nem fogadunk el olyan békemegállapodást, amelyet Ukrajna háta mögött köt bárki
2025. február 15., szombat

Még három izraeli túszt szabadon engedett a Hamász

Az Hamász iszlamista terrorszervezet szabadon engedett három újabb izraeli túszt cserébe 369, izraeli börtönökben őrzött palesztinért, köztük 36 életfogytiglanra ítélt terroristáért.

Még három izraeli túszt szabadon engedett a Hamász