Fotó: Kreml
Válaszlépéseket jelentett be pénteken az orosz külügyminisztérium, miután előző este az amerikai szenátus is nagy többséggel megszavazta az Oroszország elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot.
2017. július 28., 17:252017. július 28., 17:25
Oroszország felszólította Washingtont, hogy szeptember 1-jéig csökkentse 455 főre oroszországi diplomatáinak és műszaki-adminisztratív személyzetének számát, ugyanannyira, ahány orosz külügyi alkalmazott az Egyesült Államokban dolgozik. Az Egyesült Államok Moszkvában nagykövetséget, Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban pedig főkonzulátust tart fenn.
A létszámkorlátozás mellett Moszkva azt is tudatta, hogy az amerikai nagykövetség munkatársait augusztus 1-jétől kitiltják a külképviselet által eddig használt moszkvai raktárakból és az orosz főváros Szerebrjannij Bor elnevezésű zöldövezetében található üdülőkomplexumból.
és azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok külpolitikája „rendkívüli agresszív”, és az amerikai „kivételességgel” takarózva „arrogánsan semmibe veszi más államok álláspontját és érdekeit”.
Moszkva világossá tette azt is, hogy ha az Egyesült Államok további orosz diplomatákat utasít ki az országból, akkor Moszkva is hasonlóképpen fog eljárni. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte: a Kreml nem várta meg, amíg Donald Trump aláírja a törvényt, mert „a szenátus határozata után a kérdés technikailag eldőlt”.
Arra kérdésre válaszolva, hogy vajon a Fehér Ház nem módosíthatott-e volna a kongresszus által már elfogadott törvényen, Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai elnöki hivatal éppen hogy a büntetőintézkedések lehetséges szigorítását helyezte kilátásba.
Barack Obama előző amerikai elnök kormánya a tavaly novemberi amerikai választások után, az orosz beavatkozásra hivatkozva, 35 orosz diplomatát utasított ki, és több, az orosz követség tulajdonában álló ingatlant lefoglalt Washington térségében. Ezeket a retorziókat az orosz fél, amely Donald Trump elnökké választásától a kétoldalú kapcsolatok javulását várta, mindeddig válaszlépés nélkül hagyta.
Orosz elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy az amerikai kongresszusban Trump esetleges vétója esetén meglenne az annak felülírásához szükséges többség. A törvény hatályba lépését követően az elnöknek nem lesz joga rendelettel, a törvényhozás beleegyezése nélkül feloldani az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedéseket.
Az Obama korlátozó elnöki rendeleteit törvénybe emelő jogszabályban megfogalmazott
Ez jelenleg elsősorban az Északi Áramlat-2 földgázvezeték befektetőit sújtja.
Szakértők szerint a kongresszus mindkét háza által szentesített büntetőintézkedések akár évtizedekig is érvényben maradhatnak. Ezzel kapcsolatban az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 1975-ben törvényerőre emelkedett, úgynevezett Jackson-Vanik kiegészítésre emlékeztetnek. Ez a szovjet zsidók kivándorlására hivatkozva korlátozta az Egyesült Államokba irányuló szovjet kivitelt valamint a Moszkvának való hitelezést.
A Jackson-Vanik törvénymódosítást hatálytalanító törvényt Obama elnök csak 2012-ben, vagyis több mint két évtizeddel a Szovjetunió megszűnése után írta alá. Moszkva részéről különösen nehezményezték, hogy éppen ezzel egyidejűleg lépett hatályba az úgynevezett Magnyitszkij-törvény, amely szankciókat léptetett életbe azokkal az orosz tisztségviselőkkel szemben, akik Washington megítélés szerint emberölésért, kínzásért vagy az emberi jogok súlyos megsértéséért tehetők felelőssé.
de felmerült a szíriai orosz katonai fellépéssel és a tavalyi amerikai elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozással indokolt szankciók lehetősége is.
Szombat reggeltől megszűnt az orosz földgázszállítás Ausztriába – erősítette meg a német dpa hírügynökségnek az osztrák OMV energetikai és vegyipari csoport szóvivője, Sylvia Shin.
Fontos változások időszaka következik – figyelmeztetett Joe Biden leköszönő amerikai elnök, amikor találkozott Japán és Dél-Korea vezetőivel pénteken Limában, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján.
Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az illegális zsidó telepekről származó termékek európai uniós behozatalának tilalmát, valamint az Izraellel folytatott politikai párbeszéd felfüggesztését javasolta az EU tagállamainak.
Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője állítólagos „meggyőző” bizonyítékokról tájékoztatta az európai nemzeteket Oroszországnak szánt „halálos segédeszköz” kínai gyártásáról, az uniós külügyminiszterek közelgő találkozója előtt – jelentette a német <a href="https://www.faz.net/akt
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!