Moszkva válaszlépéseket jelentett be az amerikai szankciókra

•  Fotó: Kreml

Fotó: Kreml

Válaszlépéseket jelentett be pénteken az orosz külügyminisztérium, miután előző este az amerikai szenátus is nagy többséggel megszavazta az Oroszország elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot.

MTI

2017. július 28., 17:252017. július 28., 17:25

Oroszország felszólította Washingtont, hogy szeptember 1-jéig csökkentse 455 főre oroszországi diplomatáinak és műszaki-adminisztratív személyzetének számát, ugyanannyira, ahány orosz külügyi alkalmazott az Egyesült Államokban dolgozik. Az Egyesült Államok Moszkvában nagykövetséget, Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban pedig főkonzulátust tart fenn.

A létszámkorlátozás mellett Moszkva azt is tudatta, hogy az amerikai nagykövetség munkatársait augusztus 1-jétől kitiltják a külképviselet által eddig használt moszkvai raktárakból és az orosz főváros Szerebrjannij Bor elnevezésű zöldövezetében található üdülőkomplexumból.

Az orosz külügyi tárca álláspontja szerint az Oroszországot sújtó újabb amerikai büntetőintézkedések ellentétesek a nemzetközi joggal

és azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok külpolitikája „rendkívüli agresszív”, és az amerikai „kivételességgel” takarózva „arrogánsan semmibe veszi más államok álláspontját és érdekeit”.

Moszkva világossá tette azt is, hogy ha az Egyesült Államok további orosz diplomatákat utasít ki az országból, akkor Moszkva is hasonlóképpen fog eljárni. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte: a Kreml nem várta meg, amíg Donald Trump aláírja a törvényt, mert „a szenátus határozata után a kérdés technikailag eldőlt”.

Arra kérdésre válaszolva, hogy vajon a Fehér Ház nem módosíthatott-e volna a kongresszus által már elfogadott törvényen, Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai elnöki hivatal éppen hogy a büntetőintézkedések lehetséges szigorítását helyezte kilátásba.

Az orosz vezetés egyébként fenntartotta magának a jogot arra, hogy a kölcsönösség jegyében amerikai érdekeltségeket érintő további lépéseket is tegyen.

Barack Obama előző amerikai elnök kormánya a tavaly novemberi amerikai választások után, az orosz beavatkozásra hivatkozva, 35 orosz diplomatát utasított ki, és több, az orosz követség tulajdonában álló ingatlant lefoglalt Washington térségében. Ezeket a retorziókat az orosz fél, amely Donald Trump elnökké választásától a kétoldalú kapcsolatok javulását várta, mindeddig válaszlépés nélkül hagyta.

Orosz elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy az amerikai kongresszusban Trump esetleges vétója esetén meglenne az annak felülírásához szükséges többség. A törvény hatályba lépését követően az elnöknek nem lesz joga rendelettel, a törvényhozás beleegyezése nélkül feloldani az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedéseket.

Az Obama korlátozó elnöki rendeleteit törvénybe emelő jogszabályban megfogalmazott

új amerikai szankciók megtiltják az orosz privatizációs ügyletekben való 10 millió dolláron felüli részvételt, valamint a gáz- és kőolaj-vezetékekbe történő, 5 millió dolláron felüli beruházást.

Ez jelenleg elsősorban az Északi Áramlat-2 földgázvezeték befektetőit sújtja.

Szakértők szerint a kongresszus mindkét háza által szentesített büntetőintézkedések akár évtizedekig is érvényben maradhatnak. Ezzel kapcsolatban az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 1975-ben törvényerőre emelkedett, úgynevezett Jackson-Vanik kiegészítésre emlékeztetnek. Ez a szovjet zsidók kivándorlására hivatkozva korlátozta az Egyesült Államokba irányuló szovjet kivitelt valamint a Moszkvának való hitelezést.

A Jackson-Vanik törvénymódosítást hatálytalanító törvényt Obama elnök csak 2012-ben, vagyis több mint két évtizeddel a Szovjetunió megszűnése után írta alá. Moszkva részéről különösen nehezményezték, hogy éppen ezzel egyidejűleg lépett hatályba az úgynevezett Magnyitszkij-törvény, amely szankciókat léptetett életbe azokkal az orosz tisztségviselőkkel szemben, akik Washington megítélés szerint emberölésért, kínzásért vagy az emberi jogok súlyos megsértéséért tehetők felelőssé.

Az Oroszország elleni amerikai büntetőintézkedések listája a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai konfliktusba történt beavatkozás nyomán tovább bővült,

de felmerült a szíriai orosz katonai fellépéssel és a tavalyi amerikai elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozással indokolt szankciók lehetősége is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 17., csütörtök

Provokációként értékelik a templomrongálást az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek

Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).

Provokációként értékelik a templomrongálást az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek
2025. július 17., csütörtök

Gazdák hátrányban: román néppárti EP-képviselő is bírálja az EU új költségvetését

Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.

Gazdák hátrányban: román néppárti EP-képviselő is bírálja az EU új költségvetését
2025. július 17., csütörtök

Moszkva ismét a nukleáris válaszcsapás lehetőségével riogat

A Kreml ismét nukleáris megtorlással fenyegette meg a Nyugatot azon hírek kapcsán amelyek szerint Ukrajna nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket kaphat, amelyeket Oroszország elleni támadásokhoz használhat.

Moszkva ismét a nukleáris válaszcsapás lehetőségével riogat
2025. július 17., csütörtök

„Késhegyre a magyarokat”: felgyújtottak egy templomot Kárpátalján – Orbán Viktor: nem fogjuk hagyni!

Felgyújtottak egy templomot Kárpátalján, az oldalára pedig azt írták: „késhegyre a magyarokat” – számolt be az újabb magyarellenes támadásról Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Facebook-oldalán.

„Késhegyre a magyarokat”: felgyújtottak egy templomot Kárpátalján – Orbán Viktor: nem fogjuk hagyni!
2025. július 17., csütörtök

Damaszkuszt bombázta az izraeli hadsereg, Washington „félreértésről” beszél

Izrael szerdán erőteljes csapások sorozatát hajtotta végre a szíriai főváros, Damaszkusz ellen, fokozva ezzel a hadjáratot, amelyről azt állítja, hogy az ország drúz lakosságát támogatja.

Damaszkuszt bombázta az izraeli hadsereg, Washington „félreértésről” beszél
2025. július 17., csütörtök

Ukrajna drónokkal támadta Moszkvát, Szentpétervárt és más orosz régiókat

Csütörtökre virradóra több oroszországi régiót is ukrán drónok vettek célba, az ukrán hadsereg szélesebb körű dróntámadást indított Oroszország nyugati régiói, köztük Moszkva ellen – jelentették orosz médiaforrások és tisztségviselők.

Ukrajna drónokkal támadta Moszkvát, Szentpétervárt és más orosz régiókat
2025. július 17., csütörtök

Az Európai Bizottság a 2028-2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós költségvetést javasol

Az Európai Bizottság a 2028–2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós hosszú távú uniós költségvetést (MFF) javasol, amely megfelel a kontinens ambícióinak, szembenéz Európa kihívásaival és erősíti a függetlenségét – jelentette be Ursula von der Leyen.

Az Európai Bizottság a 2028-2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós költségvetést javasol
2025. július 16., szerda

Hatalmas tűz pusztította el a világ egyik legnagyobb zenei fesztiváljának a színpadát [VIDEÓ]

Hatalmas tűz ütött ki a Tomorrowland fesztiválon Belgiumban. A tűzesetről készült videók és fotók elárasztották a közösségi média felületeket.

Hatalmas tűz pusztította el a világ egyik legnagyobb zenei fesztiváljának a színpadát [VIDEÓ]
2025. július 16., szerda

Új katonai folyosót alakít ki az izraeli hadsereg a Gázai övezetben

Az izraeli hadsereg új katonai folyosót alakít ki Hán-Júniszban, a Gázai övezet déli részén.

Új katonai folyosót alakít ki az izraeli hadsereg a Gázai övezetben
2025. július 16., szerda

Trump: a vámok mellett más szankciók is jöhetnek Oroszország ellen, de orosz források szerint Putyin folytatni akarja a háborút

Donald Trump szerint vámok mellett egyéb szankciók is lehetségesek Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nincs előrelépés az ukrajnai háború lezárásához vezető békefolyamatban.

Trump: a vámok mellett más szankciók is jöhetnek Oroszország ellen, de orosz források szerint Putyin folytatni akarja a háborút