Fotó: Facebook/Guvernul Republicii Moldova
Orosz részről ugyan valóban felmerült, hogy létre kellene hozni a szárazföldi összeköttetést Moldova szakadár régiójával, Transznisztriával, azonban ennek a megvalósítása katonai szempontból nehezen kivitelezhető lenne – közölte a Krónika kérdésére Barabás T. János elemző. Mint ismert, Moldovában aggódnak egy jövő évi orosz offenzíva miatt.
2022. december 22., 17:142022. december 22., 17:14
Bár az orosz célok között valóban szerepel szárazföldi összeköttetés megteremtése Moldova többségében oroszajkú szakadár régiójával, Transznisztriával, a Moldova elleni orosz támadás jelen állás szerint kevésbé tűnik valószínűnek – vélte a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy – mint arról beszámoltunk – Alexandru Musteaţa, a moldovai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (SIS) igazgatója szerint a moldovai hatóságok attól tartanak, Oroszország célja továbbra is az, hogy az Ukrajna elleni háború során elérjen Moldováig.
Felvetésünkre, van-e valamilyen valóságalapja annak, hogy Oroszország Moldova irányába próbáljon nyomulni a jelenlegi körülmények között, a kolozsvári születésű elemző – aki Romániában és Moldovában is szolgált diplomataként – elmondta: 2022 április 22-én Rusztam Minnekajev tábornok, az Oroszországi Középső Katonai Körzet parancsnoka felvázolta országa Ukrajna elleni háborúja második szakaszának célját.
„A Kreml hivatalosan hallgatott az üggyel kapcsolatban, az orosz külügyminisztérium pedig cáfolta, hogy tervei lennének a Dnyeszteren túlra vonatkozóan. Ám nem sokkal ezután, április végén a Dnyeszteren túli hatóságok kijelentették, hogy »a köztársaság érdekeinek védelmében fognak döntéseket hozni». Mivel Transznisztria de facto az FSZB és a GRU biztonsági szolgálatai által működtetett orosz hadműveleti bázis, ez vagy egyesülést jelentett Oroszországgal, vagy katonai előkészületeket Moszkva ukrajnai háborús erőfeszítéseinek támogatására. Az egyesített orosz és transznisztriai szeparatista katonai kontingensek vannak olyan erősek, mint a moldovai fegyveres erők. Tiraszpol hadereje nagyjából egy-két orosz gépesített zászlóaljból áll, 8000 helyi segéderővel együtt, amelyek túlnyomórészt könnyű gyalogságból és az MGB (a KGB utódja) félkatonai biztonsági erőiből állnak. Ebben a számban azonban túl kicsik ahhoz, hogy önállóan részt vegyenek az Ukrajna elleni háborúban” – mutatott rá Barabás T.
Kérdésünkre, miszerint megelégedne Moszkva Transznisztria elcsatolásával, vagy egész Moldovát megszállná, az elemző úgy válaszolt: ezt csak Vlagyimir Putyin elnök tudja, minden más spekuláció.
„A józan ész azt diktálná, hogy minden európai hódító háború őrültség, gazdasági és biztonsági szempontból is össze vagyunk kapcsolva.
2022 őszén utcai tüntetések és rendzavarások zajlottak Moldovában, amelyek növekvő gazdasági problémákért a kormány lemondását követelték, és oroszbarát politikai fordulatot szorgalmaztak. Ezen megmozdulások fő szervezője Ilan Șor moldovai üzletember és politikus volt. A Șor Párt 8%-kal rendelkezik a parlamentben, de vezetője, az oroszbarát politikát folytató Ilan Șor az ügyészségi korrupciós vádak elől szökésben van Izraelben.
A moldáv nyugatbarát média több alkalommal lehozott híreket, amelyeknek forrásaként az ukrán titkosszolgálatot, a SZBU-t jelölték meg, és amelyek a tüntetések mögötti orosz kormányzati támogatást tárják fel. Ezen információk hátasára az US Treasury – az amerikai pénzügyminisztérium – szankciókat hozott Ilan Șor és más oroszbarát politikusok ellen. Az Egyesült Államok ezen szankciót bejelentő dokumentuma szerint moldovai és amerikai tisztviselők attól tartanak, hogy a Kreml Moldovát aláásó erőfeszítései csak fokozódhatnak, ha Ukrajnában további veszteségeket szenved el az orosz hadsereg. A dokumentum rámutat: az utóbbi időben, amikor Oroszország katonai kudarcokkal és az ukrajnai brutális fellépése miatti globális felháborodással szembesül, Oroszország ügynökei egyre kétségbeesettebb intézkedéseket fontolgatnak, hogy megakadályozzák befolyásának további erózióját.
– hangsúlyozta.
„Személy szerint ennek igen kevés valószínűségét látom, mert egy Odessza környéki tengerészgyalogsági partraszállásnak alig van esélye a sikerre, tekintve a várható erős ukrán ellenállást. A Krím felől, szárazföldön pedig még kevesebb esélyük van az oroszoknak eljutni Chișinăuba. A háború a Donbaszban fog eldőlni, ennek függvénye részben Moldova sorsa is” – mutatott rá az elemző.
Lapunk azon kérdésére, hogy milyen hatással járna mindez Romániában, elmondta:
„Annak a valószínűsége, hogy a NATO-tag Romániát is megtámadja a Kreml, nagyon alacsony. A gazdasági következmények súlyosak lennének, mindenkire nézve. Meglátásomban az ukrajnai háború 2023 végéig el fog tartani, és a gazdasági károk máris megvannak, nem beszélve ukrán szomszédaink szenvedéséről, és moldáv barátaink nehéz sorsáról” – vázolta a lehetséges forgatókönyvet Barabás T. János.
A Moldovai Köztársaság európai uniós tagjelöltsége után radikálisabb hangra váltott a Dnyeszter folyótól keletre fekvő szakadár régió, Transznisztria.
Jövő január 1-jén lép életbe az úgynevezett „burkatilalom” Svájcban, amelynek értelmében tilos lesz az arcot teljesen eltakaró ruhadarabot viselni közterületen – jelentette be a svájci kormány szerdán.
Annak ellenére, hogy a demokraták jelentős veszteségeket szenvedtek a szenátusban és a Fehér Házban a keddi választásokon az Egyesült Államokban, a párt központi kampánytémája, a reproduktív jogok védelme sokkal jobban teljesített országszerte.
Oroszország 702 900 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara szerdán.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő váratlanul leváltotta kedd este Joáv Gallant védelmi minisztert arra hivatkozva, hogy már nem bízik benne a folyamatban lévő izraeli hadműveletek kezelését illetően.
Amerika választott, eldől, hogy Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek hívják az Egyesült Államok következő elnökét. Zajlik a szavazatszámlálás, cikkünk folyamatosan frissül.
A kurszki atomerőmű elfoglalásában a tervek szerint az ukrán hadsereg 20 ezer katonájának kellett volna részt vennie – jelentette ki Igor Kirillov altábornagy.
Egy második román állampolgárt is azonosítottak a spanyolországi áradások halálos áldozatai között – tájékoztatott kedden a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Döntetlen született az Egyesült Államokban, a New Hampshire-i Dixville Notch-ban, ahol elsőként hirdettek eredményt a kedden kezdődő amerikai elnökválasztáson.
Bár Maia Sandu elnökválasztási győzelmével a Moldova nyugati orientációját támogató oldal aratott diadalt, az ország EU-csatlakozása nem lesz egyszerű folyamat – vélekedett a Krónikának Barabás T. János szakértő.
Az ukrán védelmi miniszter közlése szerint már történt egy kisebb ütközet az ukrán hadsereg és az Oroszország oldalán harcoló észak-koreai katonák között az ukrajnai háborúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!