A Moldovai Köztársaság európai uniós tagjelöltsége után radikálisabb hangra váltott a Dnyeszter folyótól keletre fekvő szakadár régió, Transznisztria. A tiraspoli „külügyminiszter” kijelentette: eltökélt szándékuk a függetlenség és az Oroszországgal való esetleges egyesülés kivívása. Vitalij Ignatyev fő prioritásnak a függetlenséget jelölte meg, szerinte Moldova EU-tagjelölti státusa elzárja a Chișinăuval való együttműködés lehetőségét. Mint mondta, a tagjelöltség megszerzésével a Moldovai Köztársaság „átlépte a Rubicont”. Úgy vélte, a lépés véget vetett a politikai kapcsolatoknak, mivel az Európai Unióval kapcsolatos döntést a moldovai vezetése anélkül hozta meg, hogy a tiraspoliakkal egyeztetett volna.
2022. július 26., 20:312022. július 26., 20:31
Ignatyev arról is beszélt, hogy a „szabad csatlakozás” az Orosz Föderációhoz jelentős döntéseket, politikai felkészülést igényel. A senki által el nem ismert Transznisztria diplomáciájának vezetője moszkvai sajtótájékoztatóján azt is kijelentette, hogy Tiraspol a 2006-os népszavazáson kitűzött célokat fogja követni. A tizenhat évvel ezelőtti referendumon a többségében orosz ajkúak lakta területen szavazók elsöprő többsége, 97 százaléka voksolt az Oroszországhoz való csatlakozás mellett.
Az ukrajnai háború óta egyes elemzők azt sem zárják ki, hogy Oroszország Odessza elfoglalása esetén a Moldovához tartozó szakadár régiót is bekebelezné. Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője korábban lapunknak azt mondta, szerinte Moszkva viszonyulása Moldovához akkor változna lényegesen, ha elfoglalnák Odesszát, ami jelenleg nehezen megvalósítható az erős ukrán térségbeli katonai jelenlét miatt.
– mondta a szakértő.
Az 1990-es évek elején alacsony intenzitású konfliktus zajlott a moldovai fegyveres erők és a Dnyeszter folyón túli orosz ajkú szeparatisták közt. Utóbbiakat Oroszország, de Ukrajna is támogatta. A konfliktus eredménye tűzszünet lett 1992-ben, melyet az orosz haderő körülbelül ezerötszáz „békefenntartóval” a mai napig „ellenőriz”.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
szóljon hozzá!