Mivel Moszkva ragaszkodik Ukrajnához, még több szörnyűségtől tart a NATO-főtitkár

•  Fotó: NATO/Facebook

Fotó: NATO/Facebook

Az orosz erők kivonása Kijev környékéről nem jelenti azt, hogy Moszkva feladta volna törekvéseit Ukrajnában – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben kedden. 

MTI

2022. április 05., 17:432022. április 05., 17:43

Stoltenberg a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő, kétnapos tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a civilek ellen elkövetett tömeggyilkosság Bucsa városban háborús bűn, nemzetközi jogba ütközik és a legalapvetőbb emberi jogok semmibe vételét jelenti. 

A Bucsában és más ukrán városokban civilek ellen elkövetett mészárláshoz hasonló brutalitásra évtizedek óta nem volt példa Európában – húzta alá Stoltenberg. Hozzátette: a gyilkosságok teljes mértékben elfogadhatatlanok, elkövetőiket felelősségre kell vonni.

Idézet
„Attól tartok, még több szörnyűségnek lehetünk tanúi. Az oroszok ugyanis továbbra is uralják Ukrajna területének egy részét. Ennek visszafoglalása után még több tömegsírra, még több atrocitásra, még több háborús bűnre derülhet fény”

– fogalmazott.

Közölte: az orosz erők kivonása Kijev környékéről átcsoportosítást jelent és azt, hogy Moszkva nagyobb nyomás kíván helyezni Ukrajnai keleti felére, a Donyec-medence és a Krím régióira összpontosítva – hívta fel a figyelmet a NATO főtitkára, majd hozzátette: „a háború döntő szakában vagyunk”.

Kiemelte: a NATO arra számít, hogy Oroszország a következő hetekben megpróbál a Donyec-medence térségének teljes elfoglalására összpontosítani, hogy szárazföldi összeköttetést hozzon létre a 2014-ben jogtalanul elcsatolt Krímmel.

Közölte: a szövetségesek eltökéltek abban, hogy további támogatást nyújtanak Ukrajnának.

A humanitárius segítségnyújtás és a pénzügyi támogatás mellett páncéltörő fegyvereket és légvédelmi rendszereket is juttatnak Kijevnek.

Ezek mellett kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosítanak eszközöket, mondta. A főtitkár tájékoztatása szerint a miniszterek várhatóan jóváhagyják a 2023-tól induló, új innovációs NATO-mechanizmus (DIANA) működésének részleteit.

A mechanizmus közel 60 innovációs telephelyből álló hálózatot foglal magában Európában és Észak-Amerikában, célja a kritikus technológiák terén folytatott transzatlanti együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával, közölte.

A katonai szövetség bővítésére vonatkozó kérdésre válaszolva a főtitkár mindenekelőtt azt mondta: Finnország és Svédország csatlakozási szándéka esetén elfogadja a tagállamok azon döntését, hogy a két ország a szövetség tagjává váljon.

Közölte továbbá, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagságához a jelenlegi tagországok egybehangzó támogatása szükséges. Szavai szerint most azonban az azonnali segítség nyújtására kell összpontosítani, valamint arra, hogy a szövetség miként tud támogatást nyújtani azoknak a NATO-tagságra és európai uniós tagságra aspiráló országoknak, melyek Ukrajnához hasonló helyzetbe kerülhetnek.

„Arra számítok, hogy a külügyminiszterek úgy döntenek, a NATO-nak még többet kell tennie a partnerországokért, melyek ki vannak téve az orosz fenyegetéseknek és beavatkozásoknak. Meg kell vizsgálni továbbá, mit tehet a katonai szövetség az olyan országok esetében, mint Georgia vagy Bosznia-Hercegovina” – fogalmazott.

Stoltenberg végezetül közölte, hogy a tanácskozáshoz csütörtökön, videókapcsolaton keresztül Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is csatlakozik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 07., csütörtök

„Neki sincsen varázspálcája”, de a háborúk befejezését várja a Vatikán Donald Trumptól

Gratulált az amerikai elnökválasztás győztesének, Donald Trumpnak a vatikáni diplomáciát vezető Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár, egyúttal reményét fejezte ki, hogy Trump valóban el tudja érni a most zajló háborúk leállását.

„Neki sincsen varázspálcája”, de a háborúk befejezését várja a Vatikán Donald Trumptól
2024. november 07., csütörtök

Orbán Viktor: meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet újra béke Európában

Meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet újra béke Európában – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Politikai Közösség csütörtöki budapesti találkozójának plenáris ülésén.

Orbán Viktor: meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet újra béke Európában
2024. november 07., csütörtök

Iohannis udvariatlan gesztust tett Orbánnak, még a román média is meghökkent

Udvariatlan, a diplomáciai protokollban egyenesen barátságtalannak nevezhető gesztust tett Klaus Iohannis vendéglátójával, Orbán Viktorral szemben csütörtökön Budapesten. Iohannisnak a magyar kormányfővel szembeni ellenérzései közismertek.

Iohannis udvariatlan gesztust tett Orbánnak, még a román média is meghökkent
2024. november 07., csütörtök

„Erős és szuverén” Európát akar az Európai Tanács elnöke Trump győzelme után

Az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolat alapvető fontosságú, az EU kész annak elmélyítésére, a stratégiai menetrend prioritásait teljesítve azonban aktívan kell dolgozni egy erős és szuverén Európa létrehozásán – jelentette ki Charles Michel.

„Erős és szuverén” Európát akar az Európai Tanács elnöke Trump győzelme után
2024. november 07., csütörtök

Ukrajna: a Biden-kormányzat még Trump beiktatása előtt több milliárdos katonai segélyt juttatna Kijevnek

A Biden-kormányzat azt tervezi, hogy a megválasztott elnök, Donald Trump 2025. januári beiktatása előtt sietteti a fennmaradó 6 milliárd dolláros katonai segély Ukrajnának történő átadását – jelentette a Politico szerdán.

Ukrajna: a Biden-kormányzat még Trump beiktatása előtt több milliárdos katonai segélyt juttatna Kijevnek
2024. november 07., csütörtök

Libanon: több tucatnyian haltak meg egy izraeli légicsapásban, a Hezbollah vezetője nem hisz a politikai megoldásban

Negyven ember vesztette életét szerdán a Bekaa-völgyben fekvő Baalbek keleti város környékén Libanonra mért izraeli csapásokban – közölte az ország egészségügyi minisztériuma, este pedig újabb csapások érték Bejrút déli külvárosait.

Libanon: több tucatnyian haltak meg egy izraeli légicsapásban, a Hezbollah vezetője nem hisz a politikai megoldásban
2024. november 07., csütörtök

Németország: szétesett a kormánykoalíció

Kiléptek a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) miniszterei a német kormányból Christian Lindner pénzügyminiszter menesztése után, Robert Habeck alkancellár viszont közölte, hogy a Zöldek maradnak a koalícióban.

Németország: szétesett a kormánykoalíció
Németország: szétesett a kormánykoalíció
2024. november 07., csütörtök

Németország: szétesett a kormánykoalíció

2024. november 07., csütörtök

Elnökválasztás: elismerte vereségét Harris, Moszkva kész együttműködni Trumppal, de nem tesz le háborús céljairól Ukrajnában

Elismerte vereségét Kamala Harris amerikai alelnök, demokrata párti elnökjelölt és gratulált választási győzelméhez republikánus riválisának, Donald Trumpnak a megválasztott elnökkel folytatott szerdai telefonbeszélgetésében – közölték Harris munkatársai.

Elnökválasztás: elismerte vereségét Harris, Moszkva kész együttműködni Trumppal, de nem tesz le háborús céljairól Ukrajnában
2024. november 06., szerda

Robert Fico a liberalizmus vereségének látja Trump győzelmét

Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson a liberális és progresszív eszmék vereségét jelenti – állapította meg Robert Fico a szlovák kormány szerdai ülése után.

Robert Fico a liberalizmus vereségének látja Trump győzelmét
2024. november 06., szerda

Svájc betiltja a burka viselését közterületeken

Jövő január 1-jén lép életbe az úgynevezett „burkatilalom” Svájcban, amelynek értelmében tilos lesz az arcot teljesen eltakaró ruhadarabot viselni közterületen – jelentette be a svájci kormány szerdán.

Svájc betiltja a burka viselését közterületeken