Fotó: Aleksandar Vucic/Facebook
Az 1999-es bombázások miatt Szerbia lakosságának körében ma is domináns a NATO-ellenesség. A lapunknak nyilatkozó vajdasági újságíró szerint ezzel magyarázható, hogy a többség az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét tartja felelősnek az ukrajnai háborúért. A vajdasági magyarság nagy része háborúellenes és a kárpátaljai magyarok sorsáért aggódik.
2022. május 08., 16:462022. május 08., 16:46
Egy márciusi felmérés szerint a szerbiai lakosság hatvan százaléka a NATO-t tartja felelősnek az Ukrajnában történtekért. A megkérdezettek alig huszonhat százaléka véli úgy, hogy Oroszországot terheli a felelősség a háborúért. Huszonnégy százalékot tesz ki azok aránya, akik Ukrajnát és az Európai Uniót okolják a konfliktusért.
Harmincöt százaléknyian támogatják Szerbia EU-tagságát, a megkérdezettek negyvennégy százaléka viszont elutasítja azt.
„Azt mondják, nem lehetünk az unió tagjai, ha nem szavazzuk meg a szankciókat” – nyilatkozta a brüsszeli állásponttal kapcsolatban a Ljubisa Stojmirovic, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) parlamenti képviselője a szláv világgal foglalkozó moszkvater.com portálnak. A politikus szerint jelenleg több ország is próbálja kikényszeríteni Belgrádtól ezt a lépést.
A képviselő azt mondta, ami most Oroszországban történik, nagyon hasonlít arra, aminek Szerbia volt a részese még a kilencvenes évek közepén. Emlékeztetett arra, hogy 1995-ben a szerbeket népirtással vádolták meg a Srebrenicában történtek miatt. „Szerbiának így egy ilyen helyzetben kötelessége kiállni Oroszország mellett” – fogalmazott az SNS képviselője. A portál tudósítója arról számolt be, hogy Belgrád utcáin a nemzeti szuvenírek mellett
Tóth Péter vajdasági újságíró a Krónikának megkeresésére azt mondta, Szerbiában sokan és sokféleképpen kommentálják a világpolitika eseményeit. „A többség a háborút elítéli, az okokkal kapcsolatban viszont megoszlanak a vélemények. A legtöbb ember tart a gazdasági következményektől, melyek elsősorban gazdasági jellegűek. Az ország vezetése továbbra is próbál Kelet és Nyugat között lavírozni, ami egyre nehezebb feladatnak tűnik” – fogalmazott a Kishegyesen élő újságíró.
„Szerbia az európai úton halad, ezt az utat fogjuk követni, harcolni fogunk Szerbia helyéért az európai nemzetek családjában” – idézte az államfőt Tóth Péter. Az államfő úgy vélte, hogy kötelessége meghallani a közvéleményt, de ugyanakkor kötelessége azt cselekedni, ami országa érdekeit szolgálja. Vučić arról is beszélt, hogy Szerbiába a beruházások legnagyobb része az Európai Unióból érkezik, Németország pedig a legnagyobb kereskedelmi partner.
Fotó: Aleksandar Vucic/Facebook
Szerbia árucsere forgalmának hatvan százalékát az uniós országokkal bonyolítja, a teljes kereskedelmi forgalom tizenhárom százalékát Németországgal. Háromszázezer ember közvetetten vagy közvetlenül olyan vállalatokban dolgozik, amelyek EU-s tagországok által alapítottak. Tavaly 1,93 milliárd, tavalyelőtt 1,84 milliárd euró értékben ruháztak be az uniós országokból. Koszovó kapcsán Vučić elmondta, hogy a nyugati államok közül szinte senki nem beszél a viszonyok normalizálásáról, hanem egymás elismeréséről. Ennek köze van a jelenlegi ukrajnai helyzethez is.
„Az átlagembert Szerbiában jelenleg kevésbé foglalkoztatják a hosszú távú stratégiai kérdések. Inkább azért aggódnak az emberek, hogy az elmúlt években a még mindig nagyon alacsony életszínvonal területén tapasztalt javulás a drágulások, a lassan felpörgő infláció miatt romlásba fordulhat. A háború miatt is aggódnak.
– számolt be lapunknak Tóth Péter. Mint mondta, az 1999-es bombázások miatt a lakosság körében a NATO-ellenesség ma is domináns.
Ami a vajdasági magyarok álláspontját illeti, az újságíró úgy véli, nehéz általánosítani, erre vonatkozó külön felmérések pedig nem készültek. „A NATO-val kapcsolatos ellenszenv a vajdasági magyarság körében is jellemző, míg az uniós közeledést a többség valószínűleg támogatja. A vajdasági magyarság többsége háborúellenes és aggódik a kárpátaljai magyarok sorsáért” – mondta Tóth Péter.
Büntetést kaphat Németországban, aki nyilvánosan kiáll az Ukrajna elleni háború mellett az orosz inváziós erők járművein látható fehér színű, nagy Z betű feltüntetésével – közölte hétfőn a szövetségi belügyminisztérium szóvivője.
„Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor.
Elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten hétfőn Irán azt követően, hogy Washington bejelentette, B-52-es stratégiai bombázókat telepít a térségbe Izrael védelmére.
A Real-PR 93. friss közvélemény-kutatása alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 44 százalékkal győzelmet aratna egy most vasárnapi országgyűlési választáson, míg a Tisza Párt 35 százalékot érne el.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalo més szabadságharc leverésének évfordulóján hétfőn az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Kitört a Laki-laki vulkán Indonézia keleti részében vasárnap éjjel, a természeti katasztrófának tíz halálos áldozata van, és a térségben több települést ki kellett üríteni – közölte az indonéz vulkanológiai központ (PVMBG) szóvivője.
Az izraeli hadsereg (IDF) megölte a Hezbollah libanoni síita milícia egyik körzeti parancsnokát, a milícia Radván nevű kommandós egységének parancsnokát és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik emberét.
Az ukrán csapatok Oroszország egyik „legerősebb” offenzívájával néznek szembe Moszkva teljes körű háborújának kezdete óta – mondta Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok.
Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.
Enyhe fölénnyel vezet az Oroszországgal szorosabb kapcsolatra törekvő Alexandr Stoianoglo az Európai Unióhoz való csatlakozást pártoló jelenlegi elnökkel, Maia Sanduval szemben a Moldovai államfőválasztás második fordulójának részleges eredményei szerint.
Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!