Fotó: Aleksandar Vucic/Facebook
Az 1999-es bombázások miatt Szerbia lakosságának körében ma is domináns a NATO-ellenesség. A lapunknak nyilatkozó vajdasági újságíró szerint ezzel magyarázható, hogy a többség az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét tartja felelősnek az ukrajnai háborúért. A vajdasági magyarság nagy része háborúellenes és a kárpátaljai magyarok sorsáért aggódik.
2022. május 08., 16:462022. május 08., 16:46
Egy márciusi felmérés szerint a szerbiai lakosság hatvan százaléka a NATO-t tartja felelősnek az Ukrajnában történtekért. A megkérdezettek alig huszonhat százaléka véli úgy, hogy Oroszországot terheli a felelősség a háborúért. Huszonnégy százalékot tesz ki azok aránya, akik Ukrajnát és az Európai Uniót okolják a konfliktusért.
Harmincöt százaléknyian támogatják Szerbia EU-tagságát, a megkérdezettek negyvennégy százaléka viszont elutasítja azt.
„Azt mondják, nem lehetünk az unió tagjai, ha nem szavazzuk meg a szankciókat” – nyilatkozta a brüsszeli állásponttal kapcsolatban a Ljubisa Stojmirovic, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) parlamenti képviselője a szláv világgal foglalkozó moszkvater.com portálnak. A politikus szerint jelenleg több ország is próbálja kikényszeríteni Belgrádtól ezt a lépést.
A képviselő azt mondta, ami most Oroszországban történik, nagyon hasonlít arra, aminek Szerbia volt a részese még a kilencvenes évek közepén. Emlékeztetett arra, hogy 1995-ben a szerbeket népirtással vádolták meg a Srebrenicában történtek miatt. „Szerbiának így egy ilyen helyzetben kötelessége kiállni Oroszország mellett” – fogalmazott az SNS képviselője. A portál tudósítója arról számolt be, hogy Belgrád utcáin a nemzeti szuvenírek mellett
Tóth Péter vajdasági újságíró a Krónikának megkeresésére azt mondta, Szerbiában sokan és sokféleképpen kommentálják a világpolitika eseményeit. „A többség a háborút elítéli, az okokkal kapcsolatban viszont megoszlanak a vélemények. A legtöbb ember tart a gazdasági következményektől, melyek elsősorban gazdasági jellegűek. Az ország vezetése továbbra is próbál Kelet és Nyugat között lavírozni, ami egyre nehezebb feladatnak tűnik” – fogalmazott a Kishegyesen élő újságíró.
„Szerbia az európai úton halad, ezt az utat fogjuk követni, harcolni fogunk Szerbia helyéért az európai nemzetek családjában” – idézte az államfőt Tóth Péter. Az államfő úgy vélte, hogy kötelessége meghallani a közvéleményt, de ugyanakkor kötelessége azt cselekedni, ami országa érdekeit szolgálja. Vučić arról is beszélt, hogy Szerbiába a beruházások legnagyobb része az Európai Unióból érkezik, Németország pedig a legnagyobb kereskedelmi partner.
Fotó: Aleksandar Vucic/Facebook
Szerbia árucsere forgalmának hatvan százalékát az uniós országokkal bonyolítja, a teljes kereskedelmi forgalom tizenhárom százalékát Németországgal. Háromszázezer ember közvetetten vagy közvetlenül olyan vállalatokban dolgozik, amelyek EU-s tagországok által alapítottak. Tavaly 1,93 milliárd, tavalyelőtt 1,84 milliárd euró értékben ruháztak be az uniós országokból. Koszovó kapcsán Vučić elmondta, hogy a nyugati államok közül szinte senki nem beszél a viszonyok normalizálásáról, hanem egymás elismeréséről. Ennek köze van a jelenlegi ukrajnai helyzethez is.
„Az átlagembert Szerbiában jelenleg kevésbé foglalkoztatják a hosszú távú stratégiai kérdések. Inkább azért aggódnak az emberek, hogy az elmúlt években a még mindig nagyon alacsony életszínvonal területén tapasztalt javulás a drágulások, a lassan felpörgő infláció miatt romlásba fordulhat. A háború miatt is aggódnak.
– számolt be lapunknak Tóth Péter. Mint mondta, az 1999-es bombázások miatt a lakosság körében a NATO-ellenesség ma is domináns.
Ami a vajdasági magyarok álláspontját illeti, az újságíró úgy véli, nehéz általánosítani, erre vonatkozó külön felmérések pedig nem készültek. „A NATO-val kapcsolatos ellenszenv a vajdasági magyarság körében is jellemző, míg az uniós közeledést a többség valószínűleg támogatja. A vajdasági magyarság többsége háborúellenes és aggódik a kárpátaljai magyarok sorsáért” – mondta Tóth Péter.
Büntetést kaphat Németországban, aki nyilvánosan kiáll az Ukrajna elleni háború mellett az orosz inváziós erők járművein látható fehér színű, nagy Z betű feltüntetésével – közölte hétfőn a szövetségi belügyminisztérium szóvivője.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!