Páncélosváltás. Tizenkét Leopard 2A4Hu típusú harckocsit is vásárol a Magyar Honvédség Németországból
Fotó: Híradó.hu
Magyarország az utóbbi hónapokban olyan fegyverbeszerzési üzleteket jelentett be, amelyre a nemzetközi sajtó is felkapta a fejét. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint ez a „modernizációs és haderőfejlesztési folyamat” nagyságrendjében nem tér el attól, amit szinte az összes kelet-közép-európai állam – kiemelten a balti államok, Lengyelország és Románia – esetében már az elmúlt években tapasztalhattunk.
2020. szeptember 19., 14:582020. szeptember 19., 14:58
A haderőfejlesztés főbb indokairól írt összefoglaló cikkében a magyarországi Portfólió portál arra emlékeztet, hogy bár a berlini fal leomlása után az európai vezetők általános elképzelése szerint véget értek az ideológiai vonalak mentén húzódó területszerző háborúk, a hadseregre maximum valami távoli országban történő békefenntartói küldetés teljesítésére van szükség. Aztán a 2014-ben a Krím orosz elcsatolásával kicsúcsosodott orosz–ukrán konfliktus kijózanító pofonként szolgált.
Bár a NATO alapelképzelése a hidegháború alatt a közös védelmi képesség fejlesztése és fenntartása volt – egyfajta „közös halmaz”, amelybe mindenki betesz egy kicsit –, a 90-es évek és a 2000-es évek elején egyre inkább az az elképzelés vált dominánssá a tagállamok részéről, hogy „Amerika majd megvéd”, és „amíg Amerika a szövetségesem, addig úgysem mer senki megtámadni.”
Aztán Donald Trump elnökké választása után közölte, hogy
– emlékeztet írásában a Portfólió. Ez a célérték a magyar kormány részéről a haderőfejlesztés kezdete óta nyíltan kimondott fontos prioritás.
A nagynak tűnő, több százmilliárdos vagy ezermilliárdos eszközbeszerzések ellenére sem éri még el az elvárt 2 százalékot Magyarország. A portál szerint most nem történik más, mint a magyar honvédség 30-40 éves eszközállományának lecserélése, melyek segítségével Magyarország honvédelmi képessége végre belép a XXI. századba.
Kiskunfélegyházán 2019-ben indult meg teljes kapacitással a kézifegyvergyártás, az Airbus Helicopters pedig 2021-ben kezdi meg Gyulán a helikopteralkatrész-gyártást, bár az utóbbi nem feltétlen katonai célú. Ezek az üzemek nem települtek volna Magyarországra a honvédség ilyen volumenű korszerűsítésének megkezdése nélkül – állatja írásában a portál.
A „fegyverkezéssel” kapcsolatban a Krónika megkérdezte Csiki Varga Tamást, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársát. A szakértő kifejtette, a Magyar Honvédség 2016-ban megkezdett modernizációját – a 10 évre szóló Zrínyi–2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot – normalizációs lépésnek tekinthetjük.
– fogalmazott a szakértő. Kihangsúlyozta: a „fegyverkezést” így inkább nevezné modernizációnak a már régen elavult technológiai színvonalat jelentő szovjet/orosz haditechnikai eszközök – T–72 harckocsik, BMP–1 gyalogsági harcjárművek, Mi–8 és Mi–17 helikopterek – cseréjével.
Megemlítette, hogy 2009-ben például a Magyar Honvédség elvesztette tüzérségi eszközeinek jelentős részét, 2013-ban pedig harci, majd szállító helikopterei is kiöregedtek. Ezeket pótolják a 2016 óta megrendelt és 2018–2026 között szakaszosan leszállításra kerülő modern, az európai (többségében a német) hadiiparhoz köthető eszközök.
Megkérdeztük Csiki Varga Tamástól, a térségbeli országokhoz képest milyen mértékűek ezek a fejlesztések. „Ez a modernizációs és haderőfejlesztési folyamat sem jellegében, sem nagyságrendjében nem tér el attól, amit szinte az összes kelet-közép-európai állam – és kiemelten a balti államok, Lengyelország, Románia – esetében már az elmúlt években láthattunk. Ha a modernizációt a védelmi kiadások oldaláról szemléljük, a térség államaihoz képest a magyar katonai költségvetés még mindig átlagos vagy annál alacsonyabb: miután 2015 óta fokozatosan növekszik a magyar védelmi költségvetés, még 2019-ben is csak a feleakkora lakosságú Szlovákiához hasonló összeget fordított Magyarország katonai célokra (mintegy kétmilliárd dollár), és ez a csehnek csak a kétharmada, és a lengyelnek az egyhatoda” – tájékoztatott a szakértő. Hozzátette,
Megemlítette: Románia például ezt a költségvetés-növelést három év alatt megtette (2016–2019 között 1,4 százalékról 2 százalékra).
Azzal kapcsolatos érdeklődésünkre, hogy jelenleg milyen erőt képvisel, milyen kapacitással rendelkezik a magyar haderő, Csiki Varga Tamás azt mondta, jelenleg az országvédelemhez szükséges nemzeti önerő alapjaival és a szövetségesi (NATO és EU) szerepvállaláshoz szükséges képességekkel rendelkezik, ezek azonban nem mondhatók robusztusnak, kirívóan erősnek. „A fent említett modernizációs folyamat, a beszerzések még nagyon az elején járnak, az érdemi képességnövekedés hadrafoghatóság, műveleti alkalmazás szempontjából a 2020-as évtized második felére várható, amikorra megérkeznek az új, modern haditechnikai eszközök, kiképezik a kezelőszemélyzetet és a szövetséges országokkal közös hadgyakorlatokon képessé válik a katonai együttműködésre.
A Magyar Honvédség akkor sem fog fenyegetést jelenteni sem létszámában, sem eszközeit tekintve, csupán a NATO keretébe ágyazott szilárd védelmi és válságkezelő képességekkel rendelkezik majd” – nyomatékosította a Krónikának a szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia a Rafael Advanced Defence Systems-t választotta ki a rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek szállítására – számolt be a Jiszráel Hajom című lap hétfőn.
Az EU és Ukrajna elvi megállapodásra jutott a köztük érvényben lévő társulási megállapodás kereskedelemliberalizációs rendelkezéseinek felülvizsgálatáról.
Hét kutya – hat kölyök és egy felnőtt tacskó – került életveszélybe egy furgon zárt rakterében víz és levegő nélkül a nyári hőségben.
Donald Trump amerikai elnök a kereskedelmi megállapodások megkötésére korábban szabott július 9-i határidő előtt levélben szándékozik tájékoztatni az Egyesült Államok kereskedelmi partnereit a további üzleti kapcsolatok feltételeiről.
A szeretetről, a szabadságról és a sokszínűségről beszéltek többek között a Budapest Büszkeség elnevezésű rendezvény szónokai szombaton, miközben a Mi Hazánk Mozgalom bejelentette, feljelenti a rendőrséget.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hálaadó aranymisét mutatott be pappá szentelése 50. évfordulója alkalmából szombaton a budapesti Szent István-bazilikában. Úgy fogalmazott: továbbra is „missziós hivatásunk van” Magyarországon.
Oroszország kész egy újabb tárgyalási fordulót tartani Ukrajnával, esetleg Isztambulban, bár a tárgyalás helyében és időpontjában még meg kell állapodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Minszkben pénteken újságíróknak nyilatkozva.
Elfogtak egy csalás miatt körözött székelyföldi férfit Budapesten – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) pénteken a police.hu oldalon.
Péntek hajnali brüsszeli sajtótájékoztatóján Nicușor Dan kijelentette, hogy a román gazdaság néhány éve „egy helyben toporog”, és szükség van a fellendítésére.
Az Európai Bizottság támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását; Ukrajna teljesítette a feladatát, így most rajtunk a sor – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!