Fotó: Képernyőkép
Angela Merkel német kancellár szerint tisztázni kell az egymás ügyeibe beavatkozás fogalmát a nemzetközi kapcsolatokban, különös tekintettel az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti viszonyra.
2021. január 26., 17:452021. január 26., 17:45
2021. január 26., 17:502021. január 26., 17:50
A német kormányfő kedden a Világgazdasági Fórum (WEF) úgynevezett éves konferenciáján – amelyet a koronavírus-világjárvány miatt nem a svájci Davosban, hanem online rendeztek meg – Hszi Csin-ping kínai elnök előző nap ismertetett gondolataival egyetértve kiállt a nemzetközi kapcsolatok multilaterális, többoldalú egyeztetéseken alapuló formálása mellett.
Hozzátette: egyetért Hszi Csin-pinggel abban is, hogy el kell kerülni hatalmi tömbök kialakulását, például azt, hogy a Kína és az Egyesült Államok mögött felsorakozó országcsoportok szembenállása jellemezze a nemzetközi kapcsolatokat.
A multilateralizmushoz a traszparencia, az átláthatóság is hozzátartozik. Átláthatóvá kell tenni, mi történik egy országban, hogy felmérhető legyen, vajon szabályokon alapuló kereskedelemről, vagy jogtalan előnyszerzésről van-e szó – fejtette ki Angela Merkel. Ez a transzparencia „nagyon őszintén szólva talán nem volt kielégítő” a koronavírus-világjárvány legelső szakaszában, amikor a járvány kínai kirobbanásával kapcsolatos információk megismerhetősége volt a kérdés – tette hozzá a német kancellár.
Ugyanakkor nem a félresikerült ügyeket kell felemlegetni, hanem a tanulságokat kell levonni. Ezért helyes, hogy az ENSZ nemzetközi közegészségügyi ügynöksége, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttsége vizsgálatot folytat Kínában – mondta Angela Merkel. Hangsúlyozta:
A járvány azt is megmutatja, hogy az együttműködés helyett a „bezárkózásra” épülő megközelítés nem segít hozzá a gondok megoldásához. A legnagyobb veszély éppen az, hogy a legfejlettebb ipari országok csak saját magukra összpontosítanak, és elhanyagolják a kevésbé fejlett országokat. Ezért Németországnak és az egész Európai Uniónak nagyobb erőforrásokat kell koncentrálnia a nemzetközi fejlesztési együttműködésre.
Ez annak is előnyös, aki a támogatást biztosítja, mert a nagy bajban nyújtott segítség – a vírus elleni oltás és a közreműködés a járvány utáni gazdasági helyreállításban – megerősíti a kapcsolatokat, „jó emléket” hagy maga után, „ragaszkodást” vált ki és lehetőséget teremt „új szövetségekre”.
A Világgazdasági Fórum a Globális kockázati jelentés című tanulmányának 2021-es kiadásában megállapítja, hogy a járványok és az egyre növekvő szegénység, valamint az időjárási katasztrófák fenyegetik leginkább a globális stabilitást a következő két évben.
Angela Merkel a járvány legfontosabb tanulságai közé sorolta azt is, hogy felül kell vizsgálni a határokon, földrészeken átnyúló szállítási hálózatok és több további nagy rendszer, köztük az egészségügy működését, mert ezek a rendszerek nem rendelkeznek kellő „pufferrel”, tartalékkal ahhoz, hogy hirtelen keletkező súlyos válságok idején is megbízhatóan működjenek.
– fejtette ki a német kancellár. A németországi tapasztalatokról a többi között elmondta, hogy az állami intézményrendszer túlságosan lassan és bürokratikusan működik, és a társadalom egészét tekintve messze nem megfelelő a digitalizáció vívmányainak elterjedtsége, ami az oktatási rendszertől az egészségügyig számos területen világossá vált. Azonban nagyban lehetett építeni a polgárok felelős magatartására és a társadalmi összefogásra, és az ország szilárd pénzügyi helyzete is jó alapot biztosított a járvány és a nyomában keletkezett gazdasági válság kezeléséhez – mondta Angela Merkel.
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
szóljon hozzá!