Fotó: Timesofisrael.com
A túszok szabadon bocsátásának és egy esetleges tűzszünetnek az átfogó kereteiről állapodtak meg a tárgyaló felek a hétvégén Párizsban – közölte egy, a tárgyalásokat ismerő tisztségviselő.
2024. január 30., 08:352024. január 30., 08:35
Bár a tárgyaló felek úgy érzik, hogy van egy alapvető keret, amellyel tovább tudnak lépni, a „részleteket nagyon nehéz lesz” kidolgozni – mondta a tisztségviselő.
Bár a tárgyalófelek megállapodtak a főbb elemekben, az izraeli miniszterelnök hivatala hétfőn jelezte, hogy vannak aggályok „olyan feltételek miatt, amelyek nem elfogadhatóak”. Cáfolta egyúttal azokat a híreket, amelyek szerint Izrael beleegyezett volna egy új túszalkuba.
Az egyiptomi hírszerzés hétfőn Rafahban idmertette a keretmegállapodást a Hamásszal – mondta a tisztségviselő.
Eszerint
Az izraeli hadsereg katonái esetében ez az arány várhatóan emelkedik, és a későbbi szakaszokban a hat héten túl hosszabb szünet is lehetséges.
A keret Izrael, a Hamász, Katar és Egyiptom különböző javaslatainak, valamint az Egyesült Államok további elképzeléseinek ötvözete. A javaslatok a szünet időtartamát és a foglyok és túszok cseréjének arányát illetően különböztek.
Eközben
Mint mondta, ehhez csapatokat vonnak ki a Gázai övezetből a zsidó állam északi részére, ahol „nagyon hamar akcióba fognak lépni az északi csapatok megerősítése végett”.
Galant közölte azt is, hogy a tartalékosokat fokozatosan leszerelik, hogy „készen legyenek és felkészüljenek jövőbeli bevetésekre”. A miniszter a Gázai övezetben zajló harcok kapcsán megjegyezte, hogy
A tárcavezető nemrég arról számolt be, hogy Izrael szorosan nyomon követi a helyzetet a libanoni határon, ahol a Hezbollah síita milícia provokációkat folytat. „Nem akarunk háborút, de készek vagyunk megbirkózni bármely helyzettel, amely északon kibontakozhat” – tette hozzá.
Szinte naponta jelentenek összecsapásokat az izraeli hadsereg és az iráni támogatást élvező, valamint a Hamásszal is szövetséges síita milícia között a libanoni-izraeli határon. Libanonban a Hamász is jelen van és az arab ország területéről gyakran indít rakétákat Izrael északi területei ellen.
A Hezbollah hétfőn közölte, hogy tíz támadást hajtott végre izraeli állások ellen a határ mentén, amelyek során iráni gyártmányú Falak-1 rakétákat is felhasznált.
Közben a gázai hadművelet is folytatódott: a WAFA hivatalos palesztin hírügynökség szerint
Szemtanúk szerint legalább 25 civil meghalt és mások megsebesültek egy családi ház izraeli bombázásában a Gázavárostól keletre fekvő al-Tuffa negyedben – közölte az ügynökség.
Mindeközben
Hétfői sajtóközleményében az EU közölte, hogy külügyi vezetője, Josep Borrell telefonbeszélgetést folytatott Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral, „hogy megvitassák a közel-keleti helyzetet, beleértve az UNRWA több munkatársával szemben felhozott nagyon súlyos vádakat”.
Mint megírtuk, több uniós állam, köztük Franciaország, Olaszország, Németország, Románia és Hollandia is úgy döntött, hogy ideiglenesen felfüggeszti az UNRWA-nak nyújtott egyéni finanszírozását, miután Izrael a múlt héten azt állította, hogy az ügynökség több munkatársa állítólag részt vett a Hamász október 7-i támadásaiban.
Philippe Lazzarini, az UNRWA főbiztosa szombaton közölte, hogy az ENSZ legfelsőbb vizsgálati hatósága már intézkedett, és hogy hamarosan külső szakértők által végzett független vizsgálatra kerül sor. Hozzátette, hogy
Az uniós sajtóközleményben Borrell elismerően nyilatkozott az UNRWA által hozott „gyors és határozott intézkedésekről”, amikor az ügynökség megkapta a munkatársaira vonatkozó vádakat. Ha az ügynökség vizsgálata igaznak találja Izrael állításait, Borrell szerint a felelősöket „felelősségre kell vonni”.
Bár az UNRWA-nak nyújtott uniós finanszírozási kötelezettségvállalásokat már véglegesítették, a jövőbeli finanszírozási döntéseket a vizsgálat eredménye fogja meghatározni – tette hozzá a sajtóközlemény.
Új dokumentumot tesz közzé a Mária-jelenésekről május 17-én a Vatikán tanítóhivatala, a Hittani Dikasztérium.
Telefonon tárgyalt egymással szerdán Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Amig január végén 4 303 115, februárban pedig 4 234 595 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek, addig március végén 4 211 495 ukrajnai menekült élt ilyen jogállással az EU valamely tagországában.
Egymillió moldovai állampolgár rendelkezik román útlevéllel is, aminek meg kell könnyeítenie az ország EU-csatlakozását, de a többség nem támogatja a Romániával való egyesülést – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök.
Az Egyesült Államok visszatartott egy az Izraelnek szánt bombaszállítmányt, mivel aggályosnak tartotta, hogy azokat egy rafahi támadás során felhasználhatják – közölte egy amerikai tisztségviselő a CNN szerint.
A NATO-tagállamoknak növelniük kell a hadiipari termelésüket – szögezte le kedd esti washingtoni sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis.
A Hamászra gyakorolt katonai nyomás nélkül nem lehetséges a Gázát uraló iszlamista terrorszervezet által elrabolt izraeli túszok kiszabadítása – ezzel indokolta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Rafah elleni műveletek megkezdését.
Románia nyitott arra, hogy megvitassa egy Patriot légvédelmi rendszer Ukrajnába küldésének lehetőségét – közölte Klaus Iohannis elnök kedden az Egyesült Államokban.
Nagyszabású támadássorozatot indított az orosz hadsereg szerdára virradóra, egy nappal a moszkvai győzelem napi ünnepség előtt ukrán városok ellen.
Klaus Iohannis román idő szerint kedden este közölte, hogy a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség elmélyítéséről tárgyalt a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnökkel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!