A miniszterelnök hozzátette: meg akarják győzni az Európai Unió tagállamait, hogy nem a közös hitelfelvétel a megoldás ebben a helyzetben. „Ha adósok közösségeként folytatjuk az utat lefelé, nem fogunk tudni visszafordulni. Más jövőt képzelünk Európának” – írta Orbán Viktor, hozzátéve: erős tagállamokra van szükség az óriási közös adósság helyett.

Ennek kapcsán Varga Mihály pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, Magyarország veszélyes precedensnek tartja, hogy az országnak járó uniós források kifizetését azoktól teljesen független ügyekhez rendeljék, de több uniós tagállam a magyar helyreállítási terv jóváhagyását ahhoz kötné, hogy a magyar kormány különböző más kérdésekben változtassa meg az álláspontját. A miniszter az uniós tagállamok pénzügyi és gazdasági minisztereinek tanácskozását (Ecofin) követő brüsszeli sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ez nem korrekt magatartás, mert a globális minimumadó és az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétel nem függ össze az uniós források kifizetésével.

A tárcavezető az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétellel kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország ehhez nem hajlandó hozzájárulni. „Rossz tapasztalataink vannak a közös hitelfelvétellel, például a koronavírus-járvány alatt hozott ilyen típusú uniós döntés nem segített Magyarországnak, hogy hozzájusson a forrásokhoz” – közölte Varga Mihály az MTI szerint. Kiemelte, Magyarország készen áll Ukrajna további megsegítésére, de kizárólag kétoldalú megállapodás keretében ad hitelt, saját erőből, az Ukrajnával közösen meghatározandó konkrét célokért. Az ehhez szükséges forrás rendelkezésre áll a magyar költségvetésben – szögezte le a pénzügyminiszter.

Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) nem járult hozzá, hogy az EU 18 milliárd eurót biztosítson Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére, de jóváhagyták az uniós költségvetési rendelet módosítását, amelynek alapján az Európai Bizottság lépéseket tehet Ukrajna pénzügyi támogatása érdekében – tájékoztatott a tagállamokat tömörítő Tanács kedden. Az uniós költségvetési rendelet módosítása hozzájárul az Ukrajnának nyújtani szánt pénzügyi támogatásról szóló jogalkotási csomag létrehozásához, azonban ez csak az egyike annak a három intézkedésnek, amelyek célja, hogy az EU strukturális megoldást biztosítson Ukrajna 2023-as támogatására. „A rendelet elfogadott módosítása lehetővé teszi, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozására az úgynevezett diverzifikált finanszírozási stratégia keretében kerüljön sor” – tették hozzá.

A pénzügyminiszterek tanácsa nem fogadta el az Európai Bizottság által javasolt támogatási csomag többi elemét, köztük a többéves uniós pénzügyi keret módosítását, amely lehetővé tenné Ukrajna hitelfelvételének garantálását 2023-ban és 2024-ben, illetve azt a jogi keretet, amely biztosítaná, hogy Ukrajna hozzáférhessen a támogatáshoz. További egyeztetésre és újabb technikai terv kidolgozására van szükség ahhoz, hogy Kijev az év elejétől hozzájuthasson a hiteltámogatáshoz – szögezte le a Tanács. A hitel az Európai Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, iskolák és kórházak működtetésére, a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére, és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A hitelösszeg az Ukrajna számára havonta szükséges 3-4 milliárd euró mintegy felét biztosítja 2023 folyamán.

A kölcsön forrását az EU pénzügyi piacokról szerezné be, és részletekben, negyedévenként bocsátaná Ukrajna rendelkezésére, de folyósítását feltételek teljesítéséhez köti. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét, és fel kell készítenie a helyreállításra és az uniós csatlakozásra. A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, a jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.