Bár a magyarországiak szemében javul Románia megítélése, jelenleg is csak a magyarok felének van jó véleménye Romániáról
Fotó: Borbély Fanni
A románok, szlovákok és szerbek is kedvezőbben ítélik meg Magyarországot, mint a magyarok a szomszédos országokat – derült ki a Nézőpont Intézet frissen közzétett kutatásából.
2025. január 28., 18:042025. január 28., 18:04
2025. január 28., 18:142025. január 28., 18:14
A Nézőpont Intézet 2025-ös Magyarország-barométeréből – amelyet a ChartaXXI Megbékélési Mozgalom számára készített – többek közt kiderül, hogy mindhárom esetben az elmúlt években a vélemények kiegyenlítődése figyelhető meg, és a magyarok közel fele minden szomszédországot pozitívan ítél meg. Az osztrákok, horvátok és szlovénok azonban kritikusok Magyarországgal szemben, s ennek az ottani belpolitika az oka – derült ki a felmérésből.
Szomszédok a bizonytalan helyzetben
A 2022 óta tartó orosz-ukrán háború bizonytalan politikai és gazdasági környezetet teremtett az Ukrajnával közvetlenül szomszédos térség országai számára, amelyben Magyarország kormánya bátor békemissziót vállalt és minden felet a rengeteg emberáldozattal járó konfliktus mielőbbi lezárására szólított fel. Fontos kérdés magyar nézőpontból, miként változott Magyarország megítélése a nehéz időkben szomszédai körében, illetve, hogy a magyarok véleménye hogyan változott a szomszédos országokról. Ezt járta körül a Nézőpont Intézet által idén kilencedik alkalommal elkészített Magyarország-barométer.
„így mind a hét ország társadalmának véleményéről, az egyes országok kölcsönös megítéléséről megbízható információkkal rendelkezünk” – szerepel az értékelésben.
A magyarok (62 százalék) és szlovákok (65 százalék) hasonlóan magas arányban vélekednek pozitívan egymás országáról. 2023 októbere óta erősíti egymást újra a két ország vezetése stratégiai kérdésekben, mint például az orosz-ukrán háborúban képviselt békepárti álláspont képviselete vagy a szuverenitás védelme az Európai Unió föderalista intézményeivel szemben. 2018 és 2023 között a szlovákoknak egyértelműen jobb véleménye volt Magyarországról, mint a magyaroknak Szlovákiáról, de a Fico-kormány megalakulása után egyértelmű javulás állt be. A 2024-es és a 2025-ös adatok lényegében azt mutatják, hogy mindkét nemzet közel kétharmada pozitívan gondolkodik a másik nemzet országáról – ez a 20. század számos konfliktusa után történelmi sikernek tekinthető.
A románok Magyarországról alkotott véleményében ingadozás látható az elmúlt években. A háború első két évében még látható nagy arányú pozitív megítélés 2024-ben lecsökkent (39 százalék), idén azonban az azt megelőző évinél is magasabb, 61 százalékra emelkedett a Magyarországról jó véleménnyel levők aránya.
A magyarok relatív többsége (48 százaléka) jó véleménnyel volt Szerbiáról, mely adat a Románia megítéléséhez hasonló javulást mutat az elmúlt kilenc év során. Korábban csak a magyarok harmada tekintett pozitívan a déli szomszédra. A szerbek véleménye folyamatosan nagy arányban pozitív volt az utóbbi években Magyarországról, melyet megerősít a magyar miniszterelnök és a szerb elnök szövetsége. A két ország együttműködése nélkül kezelhetetlen lett volna a balkáni illegális migrációs nyomás, nem kezdődhetett volna meg a stratégiai jelentőségű Budapest-Belgrád vasútvonal építése, s nem lenne sikeres együttműködés az energiabiztonság terén sem, amelyben a két országon is keresztülvezető Török Áramlat minden korábbinál nagyobb szerepet tölthet be a jövőben.
Kiket kedvelnek a magyarok?
A magyarok háromnegyede (76 százalék) 2025-ben jó véleménnyel volt Horvátországról, míg a horvátok 52 százaléka Magyarországról. A magyarok pozitív Horvátország-képe alighanem apolitikus, inkább az adriai tengerparthoz kapcsolódik, míg a horvátok Magyarország-képe nagyon is politikai természetű.
Ugyanakkor Zoran Milanović személyében olyan elnököt választott újra Horvátország 2025 januárjában, aki hasonló véleményen van megosztó nemzetközi témákban a magyar kormánnyal. Ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást és kritikus az Európai Unió föderalizációval szemben is.
A magyarok többsége (69 százalék) jó véleménnyel volt Szlovéniáról is 2025 elején. A délnyugati szomszéd megítélése sem politikai téma Magyarországon, róla inkább a turizmus kapcsán, s politikamentesen gondolkodnak a magyarok. Ezzel ellentétes a szlovének valósága, körükben ugyanis csak 38 százalék vélekedik pozitívan Magyarországról. Ez a megosztottság nem meglepő, miután a szlovén belpolitikának bőségesen van magyar vonatkozása. A baloldali Golob-kormány legnagyobb ellenfele Janez Janša, aki Orbán Viktor régi szövetségese, és akit, a magyar kormányfővel együtt, támad és démonizál a Szlovéniában többségi balos sajtó és balos politikai elit – szerepel a Nézőpont Intézet értékelésében.
A magyarok pozitívabb összképe könnyen magyarázható a nyugati szomszéd, a „sógorok” mintaszerepével és gazdasági utolérésük ambiciózus céljával. Ugyanakkor a két ország közötti viszony javulását vetíti előre, hogy az őszi osztrák választást a Fidesz európai szövetségese, az FPÖ nyerte meg, s reális esélye van, hogy a következő osztrák kancellár a Szabadságpárt elnöke lesz.
Az elemzésben felhasznált adatok a Nézőpont Intézet országonként 1000 fő telefonos vagy személyes megkérdezésével készített közvélemény-kutatási eredményei. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra, a mintavételi hibahatára ± 3,16 százalék. A 2025-es barométer adatfelvételei 2025 januárjában zajlottak.
Nagy-Magyarország térképeit is tartalmazó történelmi atlasz miatt tiltakozik a román külügy, amit Magyarország állandó NATO-nagykövete adott ajándékba a katonai szervezet több tagállama képviselőjének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az ukrajnai fegyverszünet témájában lezajlott találkozón nem született konkrét eredmény, az mégis fontos – vélekednek az elemzők.
Az alaszkai orosz–amerikai pozitív csúcstalálkozó lehetővé tette, hogy a felek folytassák a megoldási lehetőségek közös keresését – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat hajnalban újságíróknak.
Ukrajna kész a béke érdekében tevékenykedni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti, az ukrajnai tűzszünetről szóló találkozó kapcsán.
Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában találkoztak, Oroszország 85 támadó drónt és egy ballisztikus rakétát indított Ukrajna területe ellen – jelentette be szombaton az ukrán légierő.
Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!