Bár a magyarországiak szemében javul Románia megítélése, jelenleg is csak a magyarok felének van jó véleménye Romániáról
Fotó: Borbély Fanni
A románok, szlovákok és szerbek is kedvezőbben ítélik meg Magyarországot, mint a magyarok a szomszédos országokat – derült ki a Nézőpont Intézet frissen közzétett kutatásából.
2025. január 28., 18:042025. január 28., 18:04
2025. január 28., 18:142025. január 28., 18:14
A Nézőpont Intézet 2025-ös Magyarország-barométeréből – amelyet a ChartaXXI Megbékélési Mozgalom számára készített – többek közt kiderül, hogy mindhárom esetben az elmúlt években a vélemények kiegyenlítődése figyelhető meg, és a magyarok közel fele minden szomszédországot pozitívan ítél meg. Az osztrákok, horvátok és szlovénok azonban kritikusok Magyarországgal szemben, s ennek az ottani belpolitika az oka – derült ki a felmérésből.
Szomszédok a bizonytalan helyzetben
A 2022 óta tartó orosz-ukrán háború bizonytalan politikai és gazdasági környezetet teremtett az Ukrajnával közvetlenül szomszédos térség országai számára, amelyben Magyarország kormánya bátor békemissziót vállalt és minden felet a rengeteg emberáldozattal járó konfliktus mielőbbi lezárására szólított fel. Fontos kérdés magyar nézőpontból, miként változott Magyarország megítélése a nehéz időkben szomszédai körében, illetve, hogy a magyarok véleménye hogyan változott a szomszédos országokról. Ezt járta körül a Nézőpont Intézet által idén kilencedik alkalommal elkészített Magyarország-barométer.
„így mind a hét ország társadalmának véleményéről, az egyes országok kölcsönös megítéléséről megbízható információkkal rendelkezünk” – szerepel az értékelésben.
A magyarok (62 százalék) és szlovákok (65 százalék) hasonlóan magas arányban vélekednek pozitívan egymás országáról. 2023 októbere óta erősíti egymást újra a két ország vezetése stratégiai kérdésekben, mint például az orosz-ukrán háborúban képviselt békepárti álláspont képviselete vagy a szuverenitás védelme az Európai Unió föderalista intézményeivel szemben. 2018 és 2023 között a szlovákoknak egyértelműen jobb véleménye volt Magyarországról, mint a magyaroknak Szlovákiáról, de a Fico-kormány megalakulása után egyértelmű javulás állt be. A 2024-es és a 2025-ös adatok lényegében azt mutatják, hogy mindkét nemzet közel kétharmada pozitívan gondolkodik a másik nemzet országáról – ez a 20. század számos konfliktusa után történelmi sikernek tekinthető.
A románok Magyarországról alkotott véleményében ingadozás látható az elmúlt években. A háború első két évében még látható nagy arányú pozitív megítélés 2024-ben lecsökkent (39 százalék), idén azonban az azt megelőző évinél is magasabb, 61 százalékra emelkedett a Magyarországról jó véleménnyel levők aránya.
A magyarok relatív többsége (48 százaléka) jó véleménnyel volt Szerbiáról, mely adat a Románia megítéléséhez hasonló javulást mutat az elmúlt kilenc év során. Korábban csak a magyarok harmada tekintett pozitívan a déli szomszédra. A szerbek véleménye folyamatosan nagy arányban pozitív volt az utóbbi években Magyarországról, melyet megerősít a magyar miniszterelnök és a szerb elnök szövetsége. A két ország együttműködése nélkül kezelhetetlen lett volna a balkáni illegális migrációs nyomás, nem kezdődhetett volna meg a stratégiai jelentőségű Budapest-Belgrád vasútvonal építése, s nem lenne sikeres együttműködés az energiabiztonság terén sem, amelyben a két országon is keresztülvezető Török Áramlat minden korábbinál nagyobb szerepet tölthet be a jövőben.
Kiket kedvelnek a magyarok?
A magyarok háromnegyede (76 százalék) 2025-ben jó véleménnyel volt Horvátországról, míg a horvátok 52 százaléka Magyarországról. A magyarok pozitív Horvátország-képe alighanem apolitikus, inkább az adriai tengerparthoz kapcsolódik, míg a horvátok Magyarország-képe nagyon is politikai természetű.
Ugyanakkor Zoran Milanović személyében olyan elnököt választott újra Horvátország 2025 januárjában, aki hasonló véleményen van megosztó nemzetközi témákban a magyar kormánnyal. Ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást és kritikus az Európai Unió föderalizációval szemben is.
A magyarok többsége (69 százalék) jó véleménnyel volt Szlovéniáról is 2025 elején. A délnyugati szomszéd megítélése sem politikai téma Magyarországon, róla inkább a turizmus kapcsán, s politikamentesen gondolkodnak a magyarok. Ezzel ellentétes a szlovének valósága, körükben ugyanis csak 38 százalék vélekedik pozitívan Magyarországról. Ez a megosztottság nem meglepő, miután a szlovén belpolitikának bőségesen van magyar vonatkozása. A baloldali Golob-kormány legnagyobb ellenfele Janez Janša, aki Orbán Viktor régi szövetségese, és akit, a magyar kormányfővel együtt, támad és démonizál a Szlovéniában többségi balos sajtó és balos politikai elit – szerepel a Nézőpont Intézet értékelésében.
A magyarok pozitívabb összképe könnyen magyarázható a nyugati szomszéd, a „sógorok” mintaszerepével és gazdasági utolérésük ambiciózus céljával. Ugyanakkor a két ország közötti viszony javulását vetíti előre, hogy az őszi osztrák választást a Fidesz európai szövetségese, az FPÖ nyerte meg, s reális esélye van, hogy a következő osztrák kancellár a Szabadságpárt elnöke lesz.
Az elemzésben felhasznált adatok a Nézőpont Intézet országonként 1000 fő telefonos vagy személyes megkérdezésével készített közvélemény-kutatási eredményei. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra, a mintavételi hibahatára ± 3,16 százalék. A 2025-es barométer adatfelvételei 2025 januárjában zajlottak.
Nagy-Magyarország térképeit is tartalmazó történelmi atlasz miatt tiltakozik a román külügy, amit Magyarország állandó NATO-nagykövete adott ajándékba a katonai szervezet több tagállama képviselőjének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
A csütörtöki első két szavazáson sem sikerült pápát választaniuk a konklávéra összegyűlt bíborosoknak: a pápaválasztó gyűlésnek otthont adó vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből fekete füst szállt fel kelet-európai idő szerint nem sokkal egy óra előtt.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje megválasztása esetén népszavazást írna ki arról, hogy megtartsák-e a tavalyi elnökválasztás alkotmánybíróság által eltörölt második fordulóját.
Európának közösen kell megoldania a migráció ügyét, és jobb európai szabályozásra kell törekedni – jelentette ki Friedrich Merz új német kancellár szerdán Varsóban a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtókonferencián.
Az Egyesült Államok és Izrael megvitatta annak lehetőségét, hogy Washington irányítsa a Gázai övezet háború utáni ideiglenes közigazgatását – közölte öt, az ügyet jól ismerő személy a Reut
India és Pakisztán szerda este tüzérségi párbajt vívott a vitatott kasmíri térségben lévő de facto határon keresztül – közölte az indiai védelmi szóvivő az indiai igazgatású Kasmírban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!