Macron: nem szabad felhagyni Ukrajna katonai támogatásával

Csak így tovább? Emmanuel Macron francia és Frank-Walter Steinmeier német államfő sem állítaná le az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget •  Fotó: X/Emmanuel Macron

Csak így tovább? Emmanuel Macron francia és Frank-Walter Steinmeier német államfő sem állítaná le az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget

Fotó: X/Emmanuel Macron

Emmanuel Macron francia elnök vasárnap óva intett attól, hogy felhagyjanak Ukrajna katonai támogatásával.

Hírösszefoglaló

2024. május 27., 08:002024. május 27., 08:00

„Ma a béke oldalán állni, annyit jelent, mint érvényt szerezni a jognak. A béke nem kapituláció. A béke nem jelenti az elvek feladását” – hangoztatta a francia elnök, akit háromnapos németországi látogatásának kezdőnapján Frank-Walter Steinmeier német államfő fogadott Berlinben katonai tiszteletadás mellett.

Idézet
A béke azt jelenti, hogy lehetőséget kell adni egy országnak arra, hogy megvédhesse határait és szuverenitását”

– jelentette ki Marcon az MTI szerint hozzátéve, hogy egyebek között erről is szó esik majd a bilaterális védelmi- és biztonsági tanács keddi ülésén. Mint mondta, a tanácskozáson hangsúlyozni fogják, hogy „a végsőkig” segíteni fogják Ukrajnát abban, hogy ellenállást tanúsítson.

Úgy fogalmazott, hogy

Ukrajnát „felszerelik, elkísérik, kiképezik és felkészülnek minden forgatókönyvre, hogy tartós békét lehessen felépíteni, tehát egy olyan békét, amelyet a nemzetközi jog is tiszteletben tart”.

Frank-Walter Steinmeier szintén úgy vélekedett, hogy nem szabad felhagyni Ukrajna támogatásával.

Olaf Scholz német kancellár a nap folyamán úgy nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „imperialista álmaiért” a számos ukrajnai áldozat mellett havonta 24 ezer orosz katona sebesül meg vagy veszti életét. Legutóbb 24 éve tett francia elnök hivatalos államfői látogatást Németországban. Macront felesége, Brigitte kísérte el Berlinbe.

Egyébként

a német kancellár azt elutasította, hogy az Ukrajnának átadott nyugati fegyvereket bevethessék Oroszország ellen.

Olaf Scholz erről egy Berlinben rendezett civil fórumon beszélt vasárnap. Mint mondta, a német fegyverszállítmányokra vonatkozóan „világos, működő szabályok vannak, amelyekben megállapodtak Ukrajnával”. „Legalábbis ez a feltételezésem” – tette hozzá. A német politikus hangsúlyozta, hogy Ukrajna-politikájának célja „elejét venni annak, hogy a mostaniból még nagyobb háború legyen”.

Az Ukrajna védelmi harcához küldött német fegyverek is az eszkaláció, vagyis a NATO és Oroszország konfrontációjának megelőzésére szolgálnak szerinte.

Németország eddigi katonai segélyeit ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az általa átadott fegyvereket a kijevi vezetés nem vetheti be Oroszország területe ellen.

Az egyre nehezebbé váló ukrán katonai helyzetre tekintettel azonban a berlini kormánykoalícióban résztvevő Zöldek külpolitikai kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa, Anton Hofreiter azt követelte, hogy engedjék Ukrajnának az orosz terület elleni csapásokat nyugati fegyverekkel. Hofreiter a német Funke médiacsoportnak adott interjúban azt mondta, hogy ez az ukrán lakosság védelmét szolgálná.

Idézet
Ezért nem szabadna Ukrajnát abban gátolni, hogy a leszállított fegyverekkel orosz harci repülőket semmisítsen meg az orosz légtérben”

– húzta alá azt hangoztatva, hogy a nemzetközi jog lehetővé teszi egy megtámadott országnak, hogy az agresszor területén is katonai célpontokat támadjon. Hozzátette: ez részét képezi az önvédelem jogának.

Roderich Kiesewetter, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU) védelmi kérdésekben illetékes szakértője még ennél is továbbment, azt követelve, hogy a nyugati országok vegyék át a légvédelmi feladatokat Ukrajna nyugati része fölött.

„Egy önkéntesekből álló koalíció kiterjeszthetné légvédelmét 70-100 kilométerre Ukrajna nyugati területeire”

– mondta Kiesewetter a Neuen Osnabrücker Zeitung című lapnak nyilatkozva. Úgy vélekedett, hogy a nemzetközi joggal összeegyeztethető volna nyugati csapatok bevetése is Ukrajna területén például olyan területeken, mint a logisztika, műszaki karbantartás, szanitécszolgáltatás és az aknamentesítés.

Scholz mindazonáltal vasárnap leszögezte: a fegyverszállítások tekintetében nem változtat az eddigi feltételeken, hogy ezzel elejét vehesse a konfliktus elmérgesedésének.

Berlin eddig 28 milliárd euró értékben ígért, illetve szállított fegyverzetet a kijevi vezetésnek. A kancellár felhívta a figyelmet arra is, hogy hazája Ukrajna legnagyobb támogatója Európában.

Ugyanakkor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorábanarról beszélt: a Nyugaton érzett kilátástalanságra utalnak azok az amerikai hivatalos bejelentések, amelyek szerint Kijevnek engedélyezni kell orosz területen lévő célpontok támadását.

„Az én értelmezésem szerint ezek a kijelentések bizonyos értelemben a reménytelenséget tükrözik, és azt a felismerést, hogy a szokásos tisztességes eszközökkel, amelyeket a nemzetközi jog szerint még a harci cselekmények során is alkalmaz, nem fogják elérni a céljukat. Ez agóniára hasonlít” – mondta Lavrov.

A tárcavezető szerint

az Egyesült Államok célul tűzte ki Oroszország megerősödésének megakadályozását és feltartóztatását. Mint mondta, amerikai politikusok komolyan beszélnek arról, hogy Oroszországot „dekolonizálni” vagy „feldarabolni” kell.

„Amikor megmutattuk, hogy ezt nem tűrjük, és nem hagyjuk, hogy Ukrajnát a biztonságunk elleni közvetlen fenyegetésként használják fel, eszközként arra, hogy a történelmi orosz földeken mindent elpusztítsanak, ami orosz, akkor kezdtek el ilyen döntéseket hozni” – hangoztatta

Korábban Lavrov azt állította, hogy amerikai és más nyugati fegyvereket valójában már vetettek be orosz területen, elsősorban polgári infrastruktúra és a lakónegyedek ellen.

A The New York Times című amerikai lap május 23-án arról számolt be, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter javasolni szándékozik Joe Biden elnöknek, hogy oldja fel annak tilalmát, hogy az ukrán hadsereg amerikai fegyverekkel mérjen csapát orosz területre.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az X-en vasárnap közzétett angol nyelvű posztjában arra figyelmeztetett, hogy „egy külügyminiszternek, még egy olyan országénak is, mint Lengyelországnak” meg kell értenie: egy orosz célpontok elleni amerikai csapás a világháború kirobbanását jelentené.

A volt elnök és kormányfő Radoslaw Sikorski lengyel külügyi tárcavezetőnek a The Guardian című brit lapnak adott interjúját kommentálta, amelyben a miniszter azt állította, hogy

Washington a háborús övezetben lévő orosz kontingens hagyományos fegyverekkel való megsemmisítésével fenyegette meg Moszkvát abban az esetben, ha Oroszország atomfegyvereket vetne be Ukrajnában.

Medvegyev megjegyezte, hogy amerikai részről eddig semmi ilyesmi nem hangzott el, mivel ők óvatosabbak, mint Varsóban és hangot adott feltételezésének, hogy Sikorski ezzel a „gazdáira” akart ráijeszteni.

Emlékeztetett rá, hogy Andrzej Duda lengyel elnök nemrég kifejezte abbéli szándékát, hogy amerikai harcászati atomfegyvereket kíván telepíttetni Lengyelországban. Az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint így Varsó nem fog ebből kimaradni és „valószínűleg megkapja a maga részét a radioaktív hamuból”. Medvegyev feltette a költői kérdést, hogy a lengyelek valóban ezt akarják-e.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlementi alsóház elnöke vasárnapi Telegram-bejegyzésében hangot adott álláspontjának, hogy

hivatali idejének lejártával Volodimir Zelenszkij megszűnt Ukrajna törvényes elnöke lenni és, hogy a vele kötött bármilyen megállapodás érvénytelen.

Azzal vádolta meg Zelenszkijt, hogy a hatalma elvesztésétől tartva törölte az idén elnökválasztást az országban, és azt fejtegette, hogy szerinte ebben az esetben minden hivatkozás a hadiállapotra ellentmond Ukrajna alkotmányának.

Az orosz házelnök szerint a „bábdiktátornak” nincs joga mozgósítást elrendelni, az embereket háborúba küldeni, és a katonai szolgálatra mobilizált ukrán állampolgároknak ma haza kell térniük.

Megismételte, hogy Moszkva szemszögéből Ukrajna már 2014-ben megszűnt jogállamként létezni, amikor „Washington és Brüsszel véres államcsínyt hajtott végre Kijevben, nácik keze által”, azokat pedig, akik a fordulattal nem értettek egyet, „rács mögé vetették, megölték, élve elégették”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 26., szerda

Rutte megsemmisítő reakciót ígér Lengyelország esetleges megtámadására

A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.

Rutte megsemmisítő reakciót ígér Lengyelország esetleges megtámadására
2025. március 26., szerda

Korrupciós botrány az EP-ben: cáfolja érintettségét a román képviselő

Daniel Buda néppárti EP-képviselő szerdán közölte, hogy csak a vidéki szélessávú internetszolgáltatás fejlesztése érdekében írta alá azt a levelet, amelynek kapcsán a belga hatóságok vesztegetés elfogadásával gyanúsítják az Európai Parlament több tagját.

Korrupciós botrány az EP-ben: cáfolja érintettségét a román képviselő
2025. március 26., szerda

Feloldják titkosítás alól az Argentínába menekült nácikkal kapcsolatos dokumentumokat

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nácikkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

Feloldják titkosítás alól az Argentínába menekült nácikkal kapcsolatos dokumentumokat
2025. március 26., szerda

Kreml: a gagauz kormányzó őrizetbe vétele a Georgescu elleni romániai fellépéshez hasonló jogsértés

Romániát másolta Moldova a jogsértő gyakorlatok terén, amikor a hatóságok őrizetbe vették Evgeniya Guţult, az autonóm moldovai régió, Gagauzia kormányzóját – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Kreml: a gagauz kormányzó őrizetbe vétele a Georgescu elleni romániai fellépéshez hasonló jogsértés
2025. március 26., szerda

A Kanadából illegálisan érkező románok növekvő száma is oka lehet az amerikai vízummentesség halasztásának

Növekszik a Kanadából az Egyesült Államokba érkező illegális határátlépők száma – jelentette a Fox News amerikai hírtelevízió.

A Kanadából illegálisan érkező románok növekvő száma is oka lehet az amerikai vízummentesség halasztásának
2025. március 26., szerda

Újabb európai ország vezeti be a nők számára is a hadkötelezettséget

Dánia bevezeti a hadkötelezettséget a nők számára – közölte Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter.

Újabb európai ország vezeti be a nők számára is a hadkötelezettséget
2025. március 26., szerda

Nem kérnek a „darált kukacokból” a szlovákiai pékek

A szlovákiai pékipar szereplői közös állásfoglalásban utasították el azoknak a rovaralapú összetevőknek a felhasználását termékeikben, amelyeket az EU az elmúlt évek során emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített és engedélyezte felhasználásukat.

Nem kérnek a „darált kukacokból” a szlovákiai pékek
2025. március 26., szerda

Hegseth: senki sem küldött háborús terveket szöveges üzenetben

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter ismét tagadta, hogy „háborús terveket küldött volna szöveges üzenetben”.

Hegseth: senki sem küldött háborús terveket szöveges üzenetben
2025. március 26., szerda

Őrizetbe vették a moldovai hatóságok az autonóm Gagauzia vezetőjét

Korrupció gyanúja miatt kedden este őrizetbe vették az autonóm Gagauzia vezetőjét, Evgeniya Guțult a moldovai hatóságok a chișinăui hatóságok.

Őrizetbe vették a moldovai hatóságok az autonóm Gagauzia vezetőjét
2025. március 26., szerda

Húsznál is több, korrupcióval gyanúsított vasúti kalauzt helyeztek bűnügyi felügyelet alá

Bűnügyi felügyelet alá helyezett az ügyészség 21-et a Román Vasúttársaság utasszállító részlegének (CFR Călători) azon 35 ellenőre közül, akik ellen hivata

Húsznál is több, korrupcióval gyanúsított vasúti kalauzt helyeztek bűnügyi felügyelet alá