Macron: nem szabad felhagyni Ukrajna katonai támogatásával

Macron: nem szabad felhagyni Ukrajna katonai támogatásával

Csak így tovább? Emmanuel Macron francia és Frank-Walter Steinmeier német államfő sem állítaná le az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget

Fotó: X/Emmanuel Macron

Emmanuel Macron francia elnök vasárnap óva intett attól, hogy felhagyjanak Ukrajna katonai támogatásával.

Hírösszefoglaló

2024. május 27., 08:002024. május 27., 08:00

„Ma a béke oldalán állni, annyit jelent, mint érvényt szerezni a jognak. A béke nem kapituláció. A béke nem jelenti az elvek feladását” – hangoztatta a francia elnök, akit háromnapos németországi látogatásának kezdőnapján Frank-Walter Steinmeier német államfő fogadott Berlinben katonai tiszteletadás mellett.

Idézet
A béke azt jelenti, hogy lehetőséget kell adni egy országnak arra, hogy megvédhesse határait és szuverenitását”

– jelentette ki Marcon az MTI szerint hozzátéve, hogy egyebek között erről is szó esik majd a bilaterális védelmi- és biztonsági tanács keddi ülésén. Mint mondta, a tanácskozáson hangsúlyozni fogják, hogy „a végsőkig” segíteni fogják Ukrajnát abban, hogy ellenállást tanúsítson.

Úgy fogalmazott, hogy

Ukrajnát „felszerelik, elkísérik, kiképezik és felkészülnek minden forgatókönyvre, hogy tartós békét lehessen felépíteni, tehát egy olyan békét, amelyet a nemzetközi jog is tiszteletben tart”.

Frank-Walter Steinmeier szintén úgy vélekedett, hogy nem szabad felhagyni Ukrajna támogatásával.

Olaf Scholz német kancellár a nap folyamán úgy nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „imperialista álmaiért” a számos ukrajnai áldozat mellett havonta 24 ezer orosz katona sebesül meg vagy veszti életét. Legutóbb 24 éve tett francia elnök hivatalos államfői látogatást Németországban. Macront felesége, Brigitte kísérte el Berlinbe.

Egyébként

a német kancellár azt elutasította, hogy az Ukrajnának átadott nyugati fegyvereket bevethessék Oroszország ellen.

Olaf Scholz erről egy Berlinben rendezett civil fórumon beszélt vasárnap. Mint mondta, a német fegyverszállítmányokra vonatkozóan „világos, működő szabályok vannak, amelyekben megállapodtak Ukrajnával”. „Legalábbis ez a feltételezésem” – tette hozzá. A német politikus hangsúlyozta, hogy Ukrajna-politikájának célja „elejét venni annak, hogy a mostaniból még nagyobb háború legyen”.

Az Ukrajna védelmi harcához küldött német fegyverek is az eszkaláció, vagyis a NATO és Oroszország konfrontációjának megelőzésére szolgálnak szerinte.

Németország eddigi katonai segélyeit ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az általa átadott fegyvereket a kijevi vezetés nem vetheti be Oroszország területe ellen.

Az egyre nehezebbé váló ukrán katonai helyzetre tekintettel azonban a berlini kormánykoalícióban résztvevő Zöldek külpolitikai kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa, Anton Hofreiter azt követelte, hogy engedjék Ukrajnának az orosz terület elleni csapásokat nyugati fegyverekkel. Hofreiter a német Funke médiacsoportnak adott interjúban azt mondta, hogy ez az ukrán lakosság védelmét szolgálná.

Idézet
Ezért nem szabadna Ukrajnát abban gátolni, hogy a leszállított fegyverekkel orosz harci repülőket semmisítsen meg az orosz légtérben”

– húzta alá azt hangoztatva, hogy a nemzetközi jog lehetővé teszi egy megtámadott országnak, hogy az agresszor területén is katonai célpontokat támadjon. Hozzátette: ez részét képezi az önvédelem jogának.

Roderich Kiesewetter, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU) védelmi kérdésekben illetékes szakértője még ennél is továbbment, azt követelve, hogy a nyugati országok vegyék át a légvédelmi feladatokat Ukrajna nyugati része fölött.

„Egy önkéntesekből álló koalíció kiterjeszthetné légvédelmét 70-100 kilométerre Ukrajna nyugati területeire”

– mondta Kiesewetter a Neuen Osnabrücker Zeitung című lapnak nyilatkozva. Úgy vélekedett, hogy a nemzetközi joggal összeegyeztethető volna nyugati csapatok bevetése is Ukrajna területén például olyan területeken, mint a logisztika, műszaki karbantartás, szanitécszolgáltatás és az aknamentesítés.

Scholz mindazonáltal vasárnap leszögezte: a fegyverszállítások tekintetében nem változtat az eddigi feltételeken, hogy ezzel elejét vehesse a konfliktus elmérgesedésének.

Berlin eddig 28 milliárd euró értékben ígért, illetve szállított fegyverzetet a kijevi vezetésnek. A kancellár felhívta a figyelmet arra is, hogy hazája Ukrajna legnagyobb támogatója Európában.

Ugyanakkor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorábanarról beszélt: a Nyugaton érzett kilátástalanságra utalnak azok az amerikai hivatalos bejelentések, amelyek szerint Kijevnek engedélyezni kell orosz területen lévő célpontok támadását.

„Az én értelmezésem szerint ezek a kijelentések bizonyos értelemben a reménytelenséget tükrözik, és azt a felismerést, hogy a szokásos tisztességes eszközökkel, amelyeket a nemzetközi jog szerint még a harci cselekmények során is alkalmaz, nem fogják elérni a céljukat. Ez agóniára hasonlít” – mondta Lavrov.

A tárcavezető szerint

az Egyesült Államok célul tűzte ki Oroszország megerősödésének megakadályozását és feltartóztatását. Mint mondta, amerikai politikusok komolyan beszélnek arról, hogy Oroszországot „dekolonizálni” vagy „feldarabolni” kell.

„Amikor megmutattuk, hogy ezt nem tűrjük, és nem hagyjuk, hogy Ukrajnát a biztonságunk elleni közvetlen fenyegetésként használják fel, eszközként arra, hogy a történelmi orosz földeken mindent elpusztítsanak, ami orosz, akkor kezdtek el ilyen döntéseket hozni” – hangoztatta

Korábban Lavrov azt állította, hogy amerikai és más nyugati fegyvereket valójában már vetettek be orosz területen, elsősorban polgári infrastruktúra és a lakónegyedek ellen.

A The New York Times című amerikai lap május 23-án arról számolt be, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter javasolni szándékozik Joe Biden elnöknek, hogy oldja fel annak tilalmát, hogy az ukrán hadsereg amerikai fegyverekkel mérjen csapát orosz területre.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az X-en vasárnap közzétett angol nyelvű posztjában arra figyelmeztetett, hogy „egy külügyminiszternek, még egy olyan országénak is, mint Lengyelországnak” meg kell értenie: egy orosz célpontok elleni amerikai csapás a világháború kirobbanását jelentené.

A volt elnök és kormányfő Radoslaw Sikorski lengyel külügyi tárcavezetőnek a The Guardian című brit lapnak adott interjúját kommentálta, amelyben a miniszter azt állította, hogy

Washington a háborús övezetben lévő orosz kontingens hagyományos fegyverekkel való megsemmisítésével fenyegette meg Moszkvát abban az esetben, ha Oroszország atomfegyvereket vetne be Ukrajnában.

Medvegyev megjegyezte, hogy amerikai részről eddig semmi ilyesmi nem hangzott el, mivel ők óvatosabbak, mint Varsóban és hangot adott feltételezésének, hogy Sikorski ezzel a „gazdáira” akart ráijeszteni.

Emlékeztetett rá, hogy Andrzej Duda lengyel elnök nemrég kifejezte abbéli szándékát, hogy amerikai harcászati atomfegyvereket kíván telepíttetni Lengyelországban. Az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint így Varsó nem fog ebből kimaradni és „valószínűleg megkapja a maga részét a radioaktív hamuból”. Medvegyev feltette a költői kérdést, hogy a lengyelek valóban ezt akarják-e.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlementi alsóház elnöke vasárnapi Telegram-bejegyzésében hangot adott álláspontjának, hogy

hivatali idejének lejártával Volodimir Zelenszkij megszűnt Ukrajna törvényes elnöke lenni és, hogy a vele kötött bármilyen megállapodás érvénytelen.

Azzal vádolta meg Zelenszkijt, hogy a hatalma elvesztésétől tartva törölte az idén elnökválasztást az országban, és azt fejtegette, hogy szerinte ebben az esetben minden hivatkozás a hadiállapotra ellentmond Ukrajna alkotmányának.

Az orosz házelnök szerint a „bábdiktátornak” nincs joga mozgósítást elrendelni, az embereket háborúba küldeni, és a katonai szolgálatra mobilizált ukrán állampolgároknak ma haza kell térniük.

Megismételte, hogy Moszkva szemszögéből Ukrajna már 2014-ben megszűnt jogállamként létezni, amikor „Washington és Brüsszel véres államcsínyt hajtott végre Kijevben, nácik keze által”, azokat pedig, akik a fordulattal nem értettek egyet, „rács mögé vetették, megölték, élve elégették”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 26., vasárnap

Borrell: egy erősebb Palesztin Nemzeti Hatóságra van szükség, ami izraeli érdek is

Kollektív erőfeszítésekre van szükség az izraeli-palesztin békefolyamat újraindításához, amelyhez egy erősebb Palesztin Nemzeti Hatóságra van szükség, ami egyben izraeli érdek is – jelentette ki Josep Borrell vasárnap Brüsszelben.

Borrell: egy erősebb Palesztin Nemzeti Hatóságra van szükség, ami izraeli érdek is
2024. május 26., vasárnap

A brit Konzervatív Párt ismét bevezetné a kötelező katonai vagy polgári szolgálatot

A kormányzó brit Konzervatív Párt ismét bevezetné a kötelező katonai vagy polgári szolgálatot.

A brit Konzervatív Párt ismét bevezetné a kötelező katonai vagy polgári szolgálatot
2024. május 25., szombat

Borrell: Izraelnek le kell állítania a rafahi offenzívát a Nemzetközi Bíróság határozata szerint

Izraelnek végre kell hajtani a Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteki határozatát, és azonnal le kell állítania a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban folytatott katonai offenzíváját – hangsúlyozta Josep Borrell.

Borrell: Izraelnek le kell állítania a rafahi offenzívát a Nemzetközi Bíróság határozata szerint
2024. május 25., szombat

Imára buzdítja a fiatalokat Ferenc pápa a gyermekek világnapján, amelyet először tartanak a katolikus egyházban

Első ízben tartják a katolikus egyházban a gyermekek világnapját: Ferenc pápa üzenetet írt a gyermekeknek a május 25-én és 26-án tartott ünnep alkalmából.

Imára buzdítja a fiatalokat Ferenc pápa a gyermekek világnapján, amelyet először tartanak a katolikus egyházban
2024. május 25., szombat

Az EU és a NATO elfogadhatatlannak tartja az észt–orosz határon történt incidenst

Elfogadhatatlan Oroszország azon lépése, hogy csütörtök éjjel a határőrök az észt fél által elhelyezett világító bójákat eltávolítottak a két ország határát képező Narva folyóról.

Az EU és a NATO elfogadhatatlannak tartja az észt–orosz határon történt incidenst
2024. május 24., péntek

Uniós elnöksége alatt a magyar kormány gazdabarát irányba fordítaná az agrárpolitikát

Az európai gazdáknak versenyképes és gazdabarát uniós agrárpolitikára van szüksége, Magyarország ezeket a szempontokat fogja képviselni uniós elnöksége idején – jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Uniós elnöksége alatt a magyar kormány gazdabarát irányba fordítaná az agrárpolitikát
2024. május 24., péntek

Putyin szerint megszűnt Zelenszkij legitimitása

Megszűnt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legitimitása, a kérdés az, hogy kivel kell tárgyalásokat folytatni Ukrajnában.

Putyin szerint megszűnt Zelenszkij legitimitása
2024. május 24., péntek

A rafahi offenzíva leállítására szólította fel Izraelt a Nemzetközi Bíróság

A Nemzetközi Bíróság (ICJ) a Dél-afrikai Köztársaság által Izraellel szemben indított eljárás keretében felszólította pénteken Izraelt, hogy azonnal állítsa le katonai offenzíváját a dél-gázai Rafah városa ellen.

A rafahi offenzíva leállítására szólította fel Izraelt a Nemzetközi Bíróság
2024. május 24., péntek

Hamis személyi igazolvánnyal bujkált Magyarországon egy román férfi, letartóztatták

Többszörösen körözött román férfit fogtak el a szeghalmi és a gyulai rendőrök Békés vármegyében. Más névre szóló, hamis irattal igazolta magát, és a korábban a bűnügyi nyilvántartásba lefotózott tetoválásán is változtatott, de hiába.

Hamis személyi igazolvánnyal bujkált Magyarországon egy román férfi, letartóztatták
2024. május 24., péntek

Három további túsz holttestét szerezte vissza az izraeli hadsereg Gázában

Az izraeli hadsereg (IDF) visszaszerezte további három, a Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-i támadásában a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túsz holttestét – jelentette az IDF szóvivője pénteken.

Három további túsz holttestét szerezte vissza az izraeli hadsereg Gázában