Macron: nem szabad felhagyni Ukrajna katonai támogatásával

Csak így tovább? Emmanuel Macron francia és Frank-Walter Steinmeier német államfő sem állítaná le az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget •  Fotó: X/Emmanuel Macron

Csak így tovább? Emmanuel Macron francia és Frank-Walter Steinmeier német államfő sem állítaná le az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget

Fotó: X/Emmanuel Macron

Emmanuel Macron francia elnök vasárnap óva intett attól, hogy felhagyjanak Ukrajna katonai támogatásával.

Hírösszefoglaló

2024. május 27., 08:002024. május 27., 08:00

„Ma a béke oldalán állni, annyit jelent, mint érvényt szerezni a jognak. A béke nem kapituláció. A béke nem jelenti az elvek feladását” – hangoztatta a francia elnök, akit háromnapos németországi látogatásának kezdőnapján Frank-Walter Steinmeier német államfő fogadott Berlinben katonai tiszteletadás mellett.

Idézet
A béke azt jelenti, hogy lehetőséget kell adni egy országnak arra, hogy megvédhesse határait és szuverenitását”

– jelentette ki Marcon az MTI szerint hozzátéve, hogy egyebek között erről is szó esik majd a bilaterális védelmi- és biztonsági tanács keddi ülésén. Mint mondta, a tanácskozáson hangsúlyozni fogják, hogy „a végsőkig” segíteni fogják Ukrajnát abban, hogy ellenállást tanúsítson.

Úgy fogalmazott, hogy

Ukrajnát „felszerelik, elkísérik, kiképezik és felkészülnek minden forgatókönyvre, hogy tartós békét lehessen felépíteni, tehát egy olyan békét, amelyet a nemzetközi jog is tiszteletben tart”.

Frank-Walter Steinmeier szintén úgy vélekedett, hogy nem szabad felhagyni Ukrajna támogatásával.

Olaf Scholz német kancellár a nap folyamán úgy nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „imperialista álmaiért” a számos ukrajnai áldozat mellett havonta 24 ezer orosz katona sebesül meg vagy veszti életét. Legutóbb 24 éve tett francia elnök hivatalos államfői látogatást Németországban. Macront felesége, Brigitte kísérte el Berlinbe.

Egyébként

a német kancellár azt elutasította, hogy az Ukrajnának átadott nyugati fegyvereket bevethessék Oroszország ellen.

Olaf Scholz erről egy Berlinben rendezett civil fórumon beszélt vasárnap. Mint mondta, a német fegyverszállítmányokra vonatkozóan „világos, működő szabályok vannak, amelyekben megállapodtak Ukrajnával”. „Legalábbis ez a feltételezésem” – tette hozzá. A német politikus hangsúlyozta, hogy Ukrajna-politikájának célja „elejét venni annak, hogy a mostaniból még nagyobb háború legyen”.

Az Ukrajna védelmi harcához küldött német fegyverek is az eszkaláció, vagyis a NATO és Oroszország konfrontációjának megelőzésére szolgálnak szerinte.

Németország eddigi katonai segélyeit ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az általa átadott fegyvereket a kijevi vezetés nem vetheti be Oroszország területe ellen.

Az egyre nehezebbé váló ukrán katonai helyzetre tekintettel azonban a berlini kormánykoalícióban résztvevő Zöldek külpolitikai kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa, Anton Hofreiter azt követelte, hogy engedjék Ukrajnának az orosz terület elleni csapásokat nyugati fegyverekkel. Hofreiter a német Funke médiacsoportnak adott interjúban azt mondta, hogy ez az ukrán lakosság védelmét szolgálná.

Idézet
Ezért nem szabadna Ukrajnát abban gátolni, hogy a leszállított fegyverekkel orosz harci repülőket semmisítsen meg az orosz légtérben”

– húzta alá azt hangoztatva, hogy a nemzetközi jog lehetővé teszi egy megtámadott országnak, hogy az agresszor területén is katonai célpontokat támadjon. Hozzátette: ez részét képezi az önvédelem jogának.

Roderich Kiesewetter, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU) védelmi kérdésekben illetékes szakértője még ennél is továbbment, azt követelve, hogy a nyugati országok vegyék át a légvédelmi feladatokat Ukrajna nyugati része fölött.

„Egy önkéntesekből álló koalíció kiterjeszthetné légvédelmét 70-100 kilométerre Ukrajna nyugati területeire”

– mondta Kiesewetter a Neuen Osnabrücker Zeitung című lapnak nyilatkozva. Úgy vélekedett, hogy a nemzetközi joggal összeegyeztethető volna nyugati csapatok bevetése is Ukrajna területén például olyan területeken, mint a logisztika, műszaki karbantartás, szanitécszolgáltatás és az aknamentesítés.

Scholz mindazonáltal vasárnap leszögezte: a fegyverszállítások tekintetében nem változtat az eddigi feltételeken, hogy ezzel elejét vehesse a konfliktus elmérgesedésének.

Berlin eddig 28 milliárd euró értékben ígért, illetve szállított fegyverzetet a kijevi vezetésnek. A kancellár felhívta a figyelmet arra is, hogy hazája Ukrajna legnagyobb támogatója Európában.

Ugyanakkor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorábanarról beszélt: a Nyugaton érzett kilátástalanságra utalnak azok az amerikai hivatalos bejelentések, amelyek szerint Kijevnek engedélyezni kell orosz területen lévő célpontok támadását.

„Az én értelmezésem szerint ezek a kijelentések bizonyos értelemben a reménytelenséget tükrözik, és azt a felismerést, hogy a szokásos tisztességes eszközökkel, amelyeket a nemzetközi jog szerint még a harci cselekmények során is alkalmaz, nem fogják elérni a céljukat. Ez agóniára hasonlít” – mondta Lavrov.

A tárcavezető szerint

az Egyesült Államok célul tűzte ki Oroszország megerősödésének megakadályozását és feltartóztatását. Mint mondta, amerikai politikusok komolyan beszélnek arról, hogy Oroszországot „dekolonizálni” vagy „feldarabolni” kell.

„Amikor megmutattuk, hogy ezt nem tűrjük, és nem hagyjuk, hogy Ukrajnát a biztonságunk elleni közvetlen fenyegetésként használják fel, eszközként arra, hogy a történelmi orosz földeken mindent elpusztítsanak, ami orosz, akkor kezdtek el ilyen döntéseket hozni” – hangoztatta

Korábban Lavrov azt állította, hogy amerikai és más nyugati fegyvereket valójában már vetettek be orosz területen, elsősorban polgári infrastruktúra és a lakónegyedek ellen.

A The New York Times című amerikai lap május 23-án arról számolt be, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter javasolni szándékozik Joe Biden elnöknek, hogy oldja fel annak tilalmát, hogy az ukrán hadsereg amerikai fegyverekkel mérjen csapát orosz területre.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az X-en vasárnap közzétett angol nyelvű posztjában arra figyelmeztetett, hogy „egy külügyminiszternek, még egy olyan országénak is, mint Lengyelországnak” meg kell értenie: egy orosz célpontok elleni amerikai csapás a világháború kirobbanását jelentené.

A volt elnök és kormányfő Radoslaw Sikorski lengyel külügyi tárcavezetőnek a The Guardian című brit lapnak adott interjúját kommentálta, amelyben a miniszter azt állította, hogy

Washington a háborús övezetben lévő orosz kontingens hagyományos fegyverekkel való megsemmisítésével fenyegette meg Moszkvát abban az esetben, ha Oroszország atomfegyvereket vetne be Ukrajnában.

Medvegyev megjegyezte, hogy amerikai részről eddig semmi ilyesmi nem hangzott el, mivel ők óvatosabbak, mint Varsóban és hangot adott feltételezésének, hogy Sikorski ezzel a „gazdáira” akart ráijeszteni.

Emlékeztetett rá, hogy Andrzej Duda lengyel elnök nemrég kifejezte abbéli szándékát, hogy amerikai harcászati atomfegyvereket kíván telepíttetni Lengyelországban. Az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint így Varsó nem fog ebből kimaradni és „valószínűleg megkapja a maga részét a radioaktív hamuból”. Medvegyev feltette a költői kérdést, hogy a lengyelek valóban ezt akarják-e.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlementi alsóház elnöke vasárnapi Telegram-bejegyzésében hangot adott álláspontjának, hogy

hivatali idejének lejártával Volodimir Zelenszkij megszűnt Ukrajna törvényes elnöke lenni és, hogy a vele kötött bármilyen megállapodás érvénytelen.

Azzal vádolta meg Zelenszkijt, hogy a hatalma elvesztésétől tartva törölte az idén elnökválasztást az országban, és azt fejtegette, hogy szerinte ebben az esetben minden hivatkozás a hadiállapotra ellentmond Ukrajna alkotmányának.

Az orosz házelnök szerint a „bábdiktátornak” nincs joga mozgósítást elrendelni, az embereket háborúba küldeni, és a katonai szolgálatra mobilizált ukrán állampolgároknak ma haza kell térniük.

Megismételte, hogy Moszkva szemszögéből Ukrajna már 2014-ben megszűnt jogállamként létezni, amikor „Washington és Brüsszel véres államcsínyt hajtott végre Kijevben, nácik keze által”, azokat pedig, akik a fordulattal nem értettek egyet, „rács mögé vetették, megölték, élve elégették”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 13., vasárnap

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament

Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament
2025. július 12., szombat

Orbán Viktor: az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni

,,Ukrajna háborúban álló ország, de ez nem jogosítja fel mindenre. Az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni" – idézte szombaton a hirado.hu Orbán Viktort.

Orbán Viktor: az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni
2025. július 12., szombat

Donald Trump 30 százalékos vámot vetett ki az EU-ból és Mexikóból érkező importra, ellenintézkedésekre készül az Európai Unió

Donald Trump amerikai elnök 30 százalékos vámot vetett ki az Európai Unióból és Mexikóból érkező importtermékekre szombaton augusztus 1-jei hatállyal.

Donald Trump 30 százalékos vámot vetett ki az EU-ból és Mexikóból érkező importra, ellenintézkedésekre készül az Európai Unió
2025. július 12., szombat

Növelik a pilótafülke hangfelvételének mondatai az Air India repülőgép-tragédia rejtélyét

A nyomozók ijesztő felfedezést tettek az Air India 171-es járatának júniusban történt, 279 ember életét követelő balesetének előzetes vizsgálata során – számolt be a BBC.

Növelik a pilótafülke hangfelvételének mondatai az Air India repülőgép-tragédia rejtélyét
2025. július 12., szombat

Magyar Levente: egy magyar embernek azért kellett meghalnia, mert az ukrán állam pribékjei agyonverték

A 45 éves Sebestyén Józsefet Beregszász főutcájáról hurcolták el, majd egy vasdoronggal olyan súlyosan bántalmazták az ukrán karhatalmiak, hogy később már lábra sem tudott állni. Az ügy országos felháborodást váltott ki.

Magyar Levente: egy magyar embernek azért kellett meghalnia, mert az ukrán állam pribékjei agyonverték
2025. július 11., péntek

Orosz dróntámadásban megsérült két, ukrán oldalon harcoló román zsoldos

Megsebesült a román zsoldosokból álló, ukrán oldalon harcoló Getica harccsoport két katonája a frontvonalban egy orosz dróntámadásban.

Orosz dróntámadásban megsérült két, ukrán oldalon harcoló román zsoldos
2025. július 11., péntek

Orbán Viktor a Kárpátalján történtekről: agyonvertek egy magyar állampolgárt, és ezt ki kell vizsgálnunk

Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Orbán Viktor a Kárpátalján történtekről: agyonvertek egy magyar állampolgárt, és ezt ki kell vizsgálnunk
2025. július 11., péntek

Elhúzódó tűzszüneti tárgyalások közepette haltak meg újabb civilek Gázában

Izraeli légicsapás ért palesztinokat egy gázai egészségügyi központ közelében csütörtökön, tíz gyermek és hat felnőtt meghalt – közölték a helyi egészségügyi hatóságok, miközben a tűzszüneti tárgyalások elhúzódnak, és nem várható azonnali megállapodás.

Elhúzódó tűzszüneti tárgyalások közepette haltak meg újabb civilek Gázában
2025. július 11., péntek

Román külügy: Románia úgy védi a hazai gazdák érdekeit, hogy közben Ukrajnát is támogatja

A romániai mezőgazdasági termelők támogatása együtt jár az Ukrajnának nyújtott támogatással – közölte a román külügyminisztérium az ukrajnai mezőgazdasági termékek európai uniós importja kapcsán.

Román külügy: Románia úgy védi a hazai gazdák érdekeit, hogy közben Ukrajnát is támogatja
2025. július 11., péntek

Trump: Amerika a NATO-n keresztül küld fegyvereket Ukrajnának

Donald Trump elnök csütörtökön az NBC-nek azt mondta, hogy megállapodást kötött a NATO-val arról, hogy az Egyesült Államok a szövetségen keresztül fegyvereket küld Ukrajnának, és hogy a NATO „száz százalékban” fizetni fogja ezeket a fegyvereket.

Trump: Amerika a NATO-n keresztül küld fegyvereket Ukrajnának