Tornyosuló veszély. Előfordulhat, hogy a francia katonákat ukrajnai bevetésre vezénylik
A francia hatóságok már 2023 júniusa óta „a legnagyobb titoktartás mellett” vizsgálják, hogy küldjenek-e katonákat Ukrajnába – jelentette csütörtökön a Le Monde.
2024. március 15., 10:002024. március 15., 10:00
2024. március 15., 10:182024. március 15., 10:18
Emmanuel Macron francia elnök február 26-án beszélt arról, hogy „nem zárható ki” nyugati csapatok küldése Ukrajnába, azonban az Egyesült Államok, az európai szövetségesek és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elhatárolódott a kijelentéstől.
– írta a Le Monde cikkében, amelyet a Kyiv Independent idézett. Ennek ellenére Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök állítólag „megdöbbentek Macron megfogalmazásán”.
A Le Monde szerint a témát a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács 2023. június 12-i ülésén vitatták meg.
A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülései szigorúan bizalmasak, és az elnök meghívására vesznek részt rajtuk az államfő mellett magas rangú miniszterek és más magas rangú személyiségek.
– írja a Le Monde.
Macron 2023 júniusában Ukrajna NATO-csatlakozása mellett foglalt állást, „hogy erős jelzést küldjön Putyinnak”.
Emmanuel Macron francia államfő szerint ha Oroszország megnyeri a háborút Ukrajna ellen, akkor Európa hitelessége nullára csökken.
A 2023 nyarán lezajlott sikertelen ellentámadás, amikor az ukrán hadsereg nem tudta áttörni az orosz védelmi vonalakat, a hírek szerint tovább növelte azt az érzést, hogy sürgősen foglalkozni kell a témával.
Az ukrán hadsereg küzdelme, amely az orosz hadsereg feltartóztatására irányult, „aggodalomra adtak okot” a tél elején.
A Le Monde szerint
Volodimir Zelenszkij elnök március 11-én a BFMTV francia televíziónak azt mondta, hogy „amíg Ukrajna kitart, a francia hadsereg francia területen maradhat”, és hogy a francia katonák „nem fognak meghalni Ukrajnában”.
miután a hét elején ukránbarát orosz félkatonai csoportok határon átnyúló támadást indítottak, Belgorod városát pedig csütörtökön súlyos dróncsapások sorozata és ágyúzás érte.
– közölték helyi tisztségviselők.
Egy Belgorodban készült videón látható, amint emberek sűrű füstben haladnak egy égő és felborult autókkal teleszórt úton. Más felvételeken a robbanások által megrongált épületek és a lakosok a holmijukat cipelve menekültek egy fákkal szegélyezett ösvényen, a távolból robbanások és légvédelmi szirénák hangjai hallatszottak.
A csapásokra azt követően került sor, hogy Ukrajna szerdán dróncsapásokat mért legalább három olajfinomítóra mélyen Oroszország belsejében, röviddel Vlagyimir Putyin elnök várható újraválasztása előtt. Az Ukrajna által Rjazany, Ksztovo és Kirisi városokban megámadott három létesítmény Oroszország legnagyobb olajfinomítói közé tartozik – mondta egy ukrán védelmi forrás a CNN-nek.
Az ukrán hadsereg nem számít 500 ezer ember azonnali mozgósítására, és ez a szám egy általános becslés, amelyet a front helyzetétől függően módosítanak – közölte a védelmi minisztérium.
A forrás szerint a csapások részei voltak Ukrajna „jól megtervezett stratégiájának, amelynek célja az orosz gazdasági potenciál csökkentése”.
Közben
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a „terrorista alakulatok” a belgorodi Nyekotyejevka és Szpodarjusino falvakat vették célba.
Az oroszok és az ukránok újfent drónokkal támadták egymást
Oroszország és Ukrajna közölte, hogy több ellenséges drónt lőttek le pénteken, aznap, amikor az oroszok megkezdték a szavazást a vasárnapig tartó elnökválasztáson.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint összesen öt ukrán drónt és kilenc rakétát semmisítettek meg az Ukrajnával határos Belgorod régió felett.
Két másik drónt semlegesítettek a Moszkvától mintegy 400 kilométerre délre fekvő Lipeck régió felett Igor Artamonov regionális kormányzó szerint.
Ukrajna az elnökválasztás közeledtével fokozta az Oroszország elleni támadásait, mélyebbre hatolva orosz területre, hogy megtorolja Moszkva támadásait.
Pénteken az ukrán légierő a közösségi médiában közzétett nyilatkozatában azzal vádolta Oroszországot, hogy az éjszaka folyamán 27 drónt és nyolc rakétát indított Ukrajna ellen.
Ugyanezen forrás szerint mind a 27 drónt megsemmisítették.
A Szabadság Oroszországért Légió – az Ukrajnáért harcoló oroszok csoportja, amely korábban már vállalta a felelősséget Oroszországba való betörésekért – azt közölte, hogy teljes ellenőrzést szerzett a Kurszki területen lévő Tyotkino falu felett. Két másik csoport – a Szibériai Zászlóalj és az Orosz Önkéntes Hadtest (RDK) – szintén vállalta a felelősséget a támadásért.
Csütörtöki közös nyilatkozatában
„Az orosz régiók felszabadítása a Kreml terrorista rezsimje alól ezekben a percekben is folytatódik. Most tömeges csapásokat indítanak Putyin erői ellen a belgorodi és a kurszki régióban” – áll a közleményben.
Egy Telegram-videóban az RDK egyik harcosa felhívást intézett Belgorod és Kurszk lakosaihoz.
„Az önök vezetése nem tett semmilyen intézkedést az önök védelmére vagy evakuálására, és Ukrajna békés városainak és falvainak bombázása változatlanul folytatódik! Kénytelenek vagyunk viszonozni a tüzet a határ menti régiók katonai létesítményeire! Azonnal meneküljenek!” – állt az üzenetben
A harcos figyelmeztetett, hogy csoportja „másfél órával e videó után”, amelyet helyi idő szerint reggel 7 óra körül tett közzé, a két régióban lévő katonai célpontokra fog tüzet nyitni. Nem volt világos, hogy ezután milyen akciókra került sor.
Ukrajna elvesztette nemzetközi jogi alanyiságát Medvegyev szerint
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az ukrajnai háborúra vonatkozó rendezési tervezetet tett közzé csütörtökön, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „béketervére” reagálva.
A volt orosz elnök elképzelésének értelmében a „volt Ukrajnának” el kell ismernie vereségét, valamint be kell jelentenie a kapitulációját és demilitarizációját. A nemzetközi közösségnek ezt követően el kell ismernie a jelenlegi ukrajnai politikai rendszer „náci jellegét”, aminek velejárója lesz ország hatóságainak „kényszernácitlanítása” – tette hozzá Medvegyev.
Úgy vélekedett, az ENSZ-nek ki kellene mondania, hogy Ukrajna elvesztette nemzetközi jogi alanyiságát és azt is, hogy a jövőben nem csatlakozhat katonai szövetségekhez Oroszország „és bármely jogutódjának” beleegyezése nélkül.
A Medvegyev-terv értelmében Ukrajna összes alkotmányos hatalmi szervének le kell mondania, és meg kell választani a „volt Ukrajna” ENSZ-égisz alatt önigazgatással rendelkező területének ideiglenes parlamentjét. Ennek a törvényhozásnak jogszabályokat kell elfogadnia az Oroszországnak nyújtandó kártérítésről.
Az ideiglenes parlamentnek Medvegyev szerint a területet Oroszország részévé kell nyilvánítania, majd törvényt kell elfogadnia az újraegyesítésről és feloszlatnia önmagát, az ENSZ-nek pedig el kell ismernie az újraegyesítésről szóló törvényt.
Románia teljeskörű schengeni csatlakozásáról, illetve az EU és a kétoldalú kapcsolatok naprendjén lévő aktuális kérdésekről tárgyalt Párizsban a francia hivatali kollégájával, Bruno Retailleauval Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Az Irán elleni szombat hajnali izraeli légitámadást követően több ország kormánya is óva intette Teheránt a válaszcsapástól, és az eszkalációval fenyegető katonai konfliktus azonnali lezárására szólította fel a feleket.
Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.
Iráni célpontokat támadott az izraeli légierő szombat hajnalban. A légitámadás több órán át, több hullámban tartott, a gépek katonai célpontokat, elsősorban rakéta- és légvédelmi rendszereket bombáztak – közölte az izraeli média.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!