Fotó: Gecse Noémi
Bérgyilkosok akarták megölni Vladimir Plahotniuc vállalkozót, a moldovai kormánykoalíció legnagyobb pártjának vezetőjét, az ügyben 17 embert vettek őrizetbe – közölte szombaton az ügyészség Chișinăuban.
2017. április 09., 12:052017. április 09., 12:05
2017. április 09., 14:492017. április 09., 14:49
A Moldovai Köztársaságban nyolc, Ukrajnában kilenc embert vettek őrizetbe a tervezett merényletkísérlettel összefüggésben. Az MTI tájékoztatása szerint Vitalie Busuioc ügyész elmondta, a hatóságok tudomására jutott, hogy két ember adott utasítást Plahotniuc meggyilkolására. A gyanúsítottak 100 ezer dollárt kaptak megbízóiktól, s még ugyanennyit vehettek volna át, ha megölték volna Plahotniucot.
A rajtaütés során a rendőrség gránátvetőket, pisztolyokat, mobiltelefonokat, parókákat és álbajuszokat is lefoglalt. Arszen Avakov ukrán belügyminiszter megerősítette: a hatóságok Plahotniuc elleni merényletkísérletet hiúsítottak meg. Vlad Plahotniucot, a moldovai Demokrata Párt (PDM) alelnökét, illetve a chișinăui parlament volt alelnökét a volt szovjet tagköztársaság leggazdagabb embereként tartják számon. A jelentős politikai befolyással bíró oligarchát összefüggésbe hozták a Moldovában 2015-ben végrehajtott egymilliárd eurós banki sikkasztással is, ám nem indult ellene eljárás.
Az ukrán határőrszolgálat közölte, olyan nyomot találtak, amely bizonyítja, hogy az orosz titkosszolgálatok állnak Vladimir Plahotniuc ellen készülő merénylet mögött. A moldovai politikust helyi, illetve ukrán bérgyilkosokkal akarták megöletni. A leleplezésüket célzó, szigorúan titkos műveletet – amelyben az ukrán és a moldovai hatóságok szorosan együttműködtek – ukrán részről személyesen Petro Porosenko elnök felügyelte.
Az ukrán határőrszolgálat közleménye szerint a merénylet elkövetése után a tetteseknek azonnal Ukrajnába kellett volna távozniuk a szomszédos Moldovából. A kijevi hatóságok ez alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a politikus megölésének célja – korábbi esetekhez hasonlóan – az ukrán hatóságok lejáratása és a moldáv-ukrán kapcsolatok aláaknázása volt. A közlemény szerint a merényletre felbérelt bűnbandába olyan személyeket toboroztak össze, akik 2015-2016-ban Kijevben, illetve az ukrán főváros környékén számos súlyos bűncselekményt, gyilkosságot, emberrablást, rablást követtek el.
A készülő merényletről az ukrán határőrség néhány hónapja szerzett tudomást, ami után az ukrán főügyészség rögvest megindította a vizsgálatot. Ezt követően a moldovai és az ukrán hatóságok kivárták, amíg a banda akcióba lépett. Április 6-án a bűnszervezet megkapta a gyilkosság elkövetéséhez a fegyvereket, valamint egy autót a meneküléshez. Április 7-én, a gyilkosságért előlegként beígért pénz átvételekor – tettenérés közben – Moldovában őrizetbe vették az egyik megrendelőt és két szervezőt, valamint elkoboztak négy RPG-26 típusú gránátvetőt, két pisztolyt és lőszereket. A merényletért 200 ezer dollárt ajánlottak a bérgyilkosoknak, ennek felét kapták meg előlegként. Ezzel egy időben Ukrajnában őrizetbe vették a banda vezetőjét és további nyolc tagját, akiktől fegyvereket, lőszereket, a készülő gyilkosságra utaló bizonyítékokat koboztak el.
Kijev nem először vádolja az orosz titkosszolgálatokat azzal, hogy támadásokat, provokációkat hajtanak végre azért, hogy aláaknázzák Ukrajna és a vele szomszédos országok kapcsolatait. A múlt hónap végén a lucki lengyel főkonzulátus elleni gránátvetős támadás után az Ukrán Biztonsági Szolgálat közölte: kiderítette, hogy egy radikális civil szervezet Oroszországban bujkáló vezetője szervezte meg a merényletet az orosz titkosszolgálatok megrendelésére. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a napokban meggyőződésének adott, hogy a beregszászi magyar zászló e héten történt megrongálása mögött is Oroszország áll, és a Kreml ily módon törekszik a magyar-ukrán viszony megrontására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, de békemegállapodás esetén az ország a kijelölt békefenntartó erők szállítási csomópontja lehet – jelentette be csütörtökön Párizsban az ügyvivő román államfő.
Legalább hat ember meghalt és kilenc megsérült, miután csütörtök reggel elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró az egyiptomi Vörös-tenger partján fekbő Gurdaka (angolosan Hurghada) város partjainál – közölték helyi források a BBC-vel.
Házkutatást tartottak szerdán egy házban és egy üzlethelyiségben a hollandiai Heerhugowaardban, ahol letartóztatták az asseni Drents múzeum kirablásának gyanúsítottjait a romániai dák műkincsek ellopása ügyében indított nyomozás részekén.
Valerij Zalujnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi Nagy-Britanniába delegált nagykövete azt állította: Románia arra kérte őt, hogy ne beszéljen a román területen lezuhant orosz drónok lelövéséről.
Hibának nevezte az Egyesült Államok hírszerzési főnöke szerdán, hogy egy újságíró is belekerült egy olyan zárt kormányzati kommunikációs körbe, amelyben információkhoz juthatott a jemeni húszi lázadók elleni egyik légitámadásról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta szerdán este, reméli, hogy az Egyesült Államok „erős marad” az orosz követelésekkel szemben, hogy a szankciókat feloldják a fekete-tengeri tűzszünet feltételeként.
Meghalt négy amerikai katona egy hadgyakorlaton a litvániai Pabrade városhoz közeli gyakorlótéren – erősítette meg Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban.
A Kijev és Washington közötti kapcsolatok „visszatértek a helyes útra” – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.
A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.
Daniel Buda néppárti EP-képviselő szerdán közölte, hogy csak a vidéki szélessávú internetszolgáltatás fejlesztése érdekében írta alá azt a levelet, amelynek kapcsán a belga hatóságok vesztegetés elfogadásával gyanúsítják az Európai Parlament több tagját.
Látogatottsági adatok