Fotó: Wikipédia
Egy drónnal végrehajtott légicsapásban Izrael végzett kedden Száleh Arúrival, a Hamász második legmagasabb rangú vezetőjével Bejrút egyik déli elővárosában – közölték libanoni és palesztin biztonsági források.
2024. január 03., 08:052024. január 03., 08:05
Arúri, az iszlamista palesztin mozgalom katonai szárnyának egyik alapítója a szervezet ciszjordániai vezetője volt. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök még az október 7-i Izrael elleni támadás előtt megfenyegette, hogy megölik.
Az NNA libanoni állami hírügynökség jelentése szerint hat ember vesztette életét az izraeli drón okozta robbanásban és tűzben.
Egy televíziós beszédben Haníje „gyáva merényletként” ítélte el Arúri megölését, és Izraelt tette felelőssé a halálos csapásért.
Haníje megemlékezett a Hamász katonai szárnya, a Kasszam Brigádok két vezetője – Szamir Findi Abu Amer és Azzam Al-Akraa Abu Ammar – haláláról is, akiket ugyanebben a támadásban öltek meg.
„Egy olyan mozgalmat, amelynek vezetői és alapítói mártírként esnek el népünk és nemzetünk méltóságáért, soha nem lehet legyőzn” – mondta Haníje.
A terület, ahol a légicsapás történt, az Irán által támogatott Hezbollah egyik fellegvára is.
Egy amerikai tisztségviselő a CNN-nek elmondta: a Biden-kormányzatot nem tájékoztatták előre a műveletről.
Izrael nem vállalta a felelősséget a bejrúti csapásért, amelyet a Hamász regionális szövetségesei elítélték, ami
Emmanuel Macron francia elnök kedden sürgette Izraelt, hogy kerülje az eszkalációt „különösen Libanonban” – olvasható a francia elnökség közleményében.
A Hamász prominens politikai és katonai vezetője 1966-ban született a ciszjordániai Ramallah körzetében található Arúra faluban.
Arúri 1987 óta volt a Hamász tagja, és halála előtt a Hamász ciszjordániai vezetőjének számított. 2010 óta tagja volt a Hamász Politbürójának, 2017-ben pedig annak helyettes vezetőjévé választották.
Az izraeli hatóságok többször is őrizetbe vették, 1985-1992, illetve 1992-2007 között hosszabb időszakokra.
Az izraeli hadsereg októberben lerombolta Arúri arúrai házát.
2015-ben az amerikai pénzügyminisztérium különlegesen veszélyes globális terroristának nyilvánította Arourit, és 5 millió dollárig terjedő jutalmat ajánlott fel a róla szóló információkért. Arúri házas volt, két lánya volt, és halálakor Libanonban élt.
Lemondott a Harvard Egyetem rektora az egyetemen történt antiszemita megnyilvánulásokkal kapcsolatos vádak nyomán
Lemondott a Harvard Egyetem rektora az egyetemen történt antiszemita megnyilvánulásokkal kapcsolatos vádak nyomán
Lemondott a Harvard Egyetem elnöke kedden, miután az elmúlt hetekben egyre nagyobb nyomás helyeződött rá az egyetemen történt antiszemita megnyilvánulások miatt.
Claudine Gay, az Egyesült Államok vezető egyetemének elnöki posztjáról – ami megfelelő a rektori tisztségnek – való távozását levélben jelentette be. Többi között azt írta, hogy az intézmény érdekeit szem előtt tartva, a Harvard irányító testületének tagjaival való konzultációt követően jutott az elhatározásra.
Mint fogalmazott, jelenleg „rendkívüli kihívások” érik az egyetemet, s ezekben az időkben teljes mértékben az intézményre kell összpontosítani, és nem személyekre. Az afroamerikai egyetemi vezető ijesztőnek és személyeskedő támadásnak nevezte a vele történteket, amelyeket szavai szerint faji alapú rosszindulat is fűtött.
A Harvard Egyetem az Izrael és radikális iszlamista Hamász között a Gázai övezetben kibontakozott harcok nyomán, a diákjai által szervezett palesztinpárti, Izrael-ellenes, esetenként antiszemita tüntetésekkel került a figyelem középpontjába. Izraeli és zsidó diákok megfélemlítő hangulatról számoltak be és kifogásolták, hogy az egyetemi vezetés nem lép fel határozottan a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen.
A szövetségi törvényhozás alsóházi bizottsága december elején tartott meghallgatást a felsőoktatási intézményekben tapasztalt antiszemitizmusról, amin a Harvard mellett, a Pennsylvaniai Egyetem és a MIT (Massachusetts Institute of Technology) rektora is részt vett. Az esemény nagy közfigyelmet keltett. Mindemellett komoly bírálatokat váltott ki az intézményvezetőkkel szemben, akik arra a kérdésre, hogy a tüntetéseken elhangzott követelések Izrael eltörléséről, az egyetemek működési szabályzatába ütköznek-e, a rektorok azzal válaszoltak, hogy az a „szövegkörnyezettől függ”.
A meghallgatást követően a Pennsylvaniai Egyetem rektora, Liz McGill beadta lemondását, és az erre irányuló követelések megfogalmazódtak a másik két egyetemi vezetővel szemben is. Különösen nagy nyomás helyeződött a Harvardot 2023 nyara óta vezető Claudine Gay-re, akivel kapcsolatban plágiumvádak is felmerültek tudományos munkáját illetően.
A tüntetések, és az egyetemi vezetés határozatlan reakciója nyomán a Harvard jelentős donorjai jelentették be, hogy megvonják működési támogatásukat az intézménytől, ami összesen több százmillió dolláros veszteséget jelentett a Massachusetts államban működő intézmény számára, valamint számos republikánus kongresszusi képviselő is követelte a rektor távozását.
Claudine Gay, az egyetem politológia professzora közölte, hogy a lemondását követően visszatér a tudományos munkához és folytatja oktatói tevékenységét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!