Fotó: MTI
Lázár János szerint az Európai Parlament (EP) által szerdán elfogadott, Magyarországra vonatkozó határozat „baloldali politikai provokáció, nem több és nem kevesebb". A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: elindul majd egy egyeztetési mechanizmus, ebből Magyarország kiveszi a részét, válaszol minden megkeresésére.
2017. május 18., 18:102017. május 18., 18:10
A fideszes politikus elmondta, a magyar kormány konstruktív párbeszédben érdekelt, de szerinte lehetetlen dolgokat kér az Európai Parlament, amelyeket Budapest nem tud és nem akar megvalósítani, mert az ellentétes lenne a magyarok érdekeivel. Hozzátette: lesz, amiben lehetséges az együttműködés, de a kérdések jelentős részében nem. Felidézte: korábban Rui Tavares portugál képviselő is próbálkozott egy Magyarországot elítélő jelentéssel, most szerinte Soros Györgynek sikerült az érdekeit érvényesítenie a baloldalon.
Kiemelte: az EP határozata olyan elemeket is tartalmaz, amelyekhez semmi köze az EU-nak vagy az EP-nek, ilyen az a felszólítás, hogy vissza kell vonni a jogi, fizikai határzárat.
A miniszter kitért rá: az EP határozatában felvetődik a CEU sorsa, és a kormány álláspontja szerint a törvény előtt mindenki egyenlő, mindenkinek be kell azt tartania. „Ugyanakkor a kormány nagyvonalú, és szívesen folytat konzultációt azokkal is, akik nem akarják betartani a törvényt" – mondta Lázár János. Megjegyezte, a kormány eleget tesz a kötelességének, hogy az Európai Bizottsággal is egyeztessen az ügyben. Közölte: a kormányban nem volt olyan javaslat, hogy vissza kellene vonni a vitatott törvényt.
Úgy vélte, 2010 óta a „feljelentőktől" indul minden eljárás, és folyamatosan ömlenek a feljelentések a magyar baloldali pártoktól. „Az EP határozatának szövegezésében segítettek Soros György fizetett munkatársai, akikből neki annyi van Brüsszelben, mint egy államnak" – mondta. Közölte: ők gyártották a javaslat különböző pontjait, óriási lobbit folytattak. Lázár János hangsúlyozta: a határozat egy politikai nyilatkozat, és példátlan, hogy „egy vendetta zajlik Magyarországgal szemben", mert nem hajlandó bevándorlókat befogadni és az ország határait megnyitni, ellenőrzésüket feladni. Az EP határozatát nyomásgyakorlásnak minősítette, azt mondta, „volt már ilyen", időről időre napirendre kerül az ország. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Néppártból (EPP) is szavaztak képviselők az EP határozatára, közölte: sokféle ember van a pártban, baloldaliak is. „Nincs olyan frakció az EP-ben, sem olyan bizottsági vezető, akit Soros György munkatársai ne kerestek volna, ne értek volna el az elmúlt időben" – magyarázta.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a következő évek várhatóan arról szólnak majd, hogy Magyarország képes lesz-e az uniós csatlakozása óta kialakult függetlenségét megőrizni. Kiemelte: viszonylag egyszerű kérdésekben várhatók nagy viták, így például arról, hogy ki éljen Magyarországon, és ezt ki határozza meg. „A választópolgárok szerint ennek eldöntése magyar nemzeti hatáskörben kell, hogy maradjon" – közölte.
Lázár János szerint egy másik nagy vita, hogy ki mondja meg, mennyi legyen az adó: Brüsszel vagy a magyar adófizetők által választott magyar parlament. „Az európai internacionalista erők sok kérdésben csökkentenék a nemzetállamok hatáskörét Brüsszel javára" – mondta.
Közben Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Daimler német autókonszern közgyűlésén arról beszélt: „ostoba dolog Magyarországot pellengérre állítani", amikor az Európai Unió első vagy második legnagyobb növekedését adja, itt csökken a legjobban a munkanélküliség, betartják az összes európai pénzügyi szabályt, csökken az államadósság.
Minden pontját kidolgozták Ukrajna győzelmi tervének, amelyet Kijev Washington elé kíván terjeszteni – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán este tartott beszédében.
A Fidesz-KDNP támogatottsága (45 százalék) változatlan a júniusi európai parlamenti (EP) választás óta, amely kényelmes többséget jelentene egy most vasárnap tartott országgyűlési választáson – derült ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából.
Újabb szakaszába lépett az iszlám radikálisokkal szembeni háború, amely tavaly október 7-én tört ki a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni terrortámadásával – jelentette be szerdán Joáv Galant izraeli védelmi miniszter.
Iráni hackerek Donald Trump választási kampányára vonatkozó, feltört információkat juttattak el a Biden-kampányhoz kapcsolódó személyekhez az FBI és az amerikai hírszerző ügynökségek szerint.
Újabb készülékek robbantak fel szerdán Libanonban, legkevesebb három halálos és több tucatnyi sebesült áldozatot követelve, miután az előző nap 12 ember meghalt, csaknem 2800 pedig megsebesült személyhívók felrobbanásában.
Sajtóhírek és a tajvani licenctulajdonos szerint magyarországi cég állította elő azokat a személyhívókat, amelyek egyidejű felrobbantásával kilencen meghaltak és csaknem háromezren megsebesültek kedden Libanonban.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter arra kérte szerdán Bukarestben a román partnereket, hogy vizsgálják meg a Románia légterének közelébe kerülő orosz drónok lelövésének lehetőségét.
A Donald Trump volt elnök és republikánus jelölt ellen elkövetett második merénylet gyanúsítottjának nincs kapcsolata ukrán intézményekkel – közölte Heorhij Tihij ukrán külügyminisztériumi szóvivő egy keddi tájékoztatón.
A román külügyminisztérium arra figyelmeztette szerdán a Magyarországra utazó vagy azon áthaladni készülő román állampolgárokat, hogy az áradások miatt forgalomkorlátozásokra lehet számítani az országban.
Az amerikai tisztségviselők látták Volodimir Zelenszkij elnök győzelmi tervét, és úgy vélik, hogy ez egy olyan stratégia, amely „működhet” – mondta Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete egy keddi sajtótájékoztatón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!